Ez ám a kegyetlen valóság: hiába jár csúcsra a magyar gazdaság, ha sokaknak ez nem sokat ér

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a hazai GDP, valamint az abból számított egy főre jutó GDP 2010 és 2022 között folyamatosan nőtt, míg 2014 óta a duplájára emelkedett. A bruttó hazai termék értéke Budapesten volt a legmagasabb, a fővárost Közép-Magyarország, majd a közép-dunántúli régió követte. De vajon mit árul el ez Magyarország gazdaságáról, valóban érdemes erre a mutatóra alapozni a hazai jólétet?

A GDP nem feltétlenül tükrözi egy ország jólétét

A GDP az adott országban 1 év alatt megtermelt új érték. Statisztikailag a teljes kibocsátásból a folyó termelőfelhasználás levonásával keletkezik, s emiatt is részben becsléseken alapul. A nagy nemzetgazdaságokban – ahol a nemzeti tulajdon magas a termelésben –, a GDP növekedése áttételesen a jólétet is növeli (részben a befolyó adókon keresztül több jut a társadalmi szolgáltatásokra, például oktatásra, egészségügyre, szociális ellátásra), illetve a hazai munkaerő bérein keresztül a lakossági fogyasztást is biztosítja – tisztázta a GDP fogalmát a Pénzcentrum megkeresésére Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette viszont azt is, hogy a szakirodalom már régóta jelzi, hogy a GDP jóléti mutatóként csak nagyon korlátozottan alkalmazható a modern nemzetgazdaságokban.

Ezzel kapcsolatban a szakember egy egyszerű példát is felhozott.

Ha egy akkumulátorgyár megtelepszik egy adott országban, és a termeléséhez szükséges javak 90 százalékát importból fedezi, illetve vendégmunkásokra alapozza a termelést, akkor a GDP megközelítőleg a termelése 10 százaléka lesz, de a valós hazai jövedelmeket csak a béradók és a profitadók adják. Ha a beruházást jelentős állami támogatás segíti, a telephely kialakítás költségeit (víz, szennyvíz, energia, közlekedési kapcsolatok stb.) pedig a költségvetés állja, akkor statisztikailag úgy nő meg a GDP, hogy éves átlagban nettó 0 hazai tényleges jövedelem képződik, vagyis nem javítja a jólétet. A környezeti szennyezés ellenben rontja azt, illetve annak költségei, beleértve az elhárítási kiadásokat közvetlen állami kiadásokat generálnak, a tovagyűrűző egészségügyi kockázatokról nem is beszélve. Vagyis nem minden GDP növelő beruházás kívánatos

– világított rá a szakember.

EZ IS ÉRDEKELHET

Szégyenpadon Magyarország: már Bulgáriával versengünk az utolsó helyek elkerülése érdekében

2010 óta Magyarország gazdasági előnye Bulgáriával szemben jelentősen csökkent, utóbbi a politikai instabilitása ellenére is folyamatosan csökkenti lemaradását.

Molnár László az egy főre jutó GDP-vel kapcsolatban is markáns véleményt fogalmazott meg. Állítása szerint az alapvetően a kiszámított GDP és a lakónépesség hányadosát jelenti, ám ez amilyen egyszerűnek hangzik, annyira kérdéses módszer. Ahogy jeleztem, a GDP számítás is sok becslésen alapul, de az egy főre jutó GDP nevezője, azaz a lakónépesség száma is problémás. Főleg, ha jelentős a kivándorlás aránya, ami Magyarország esetében 2010 óta közel 350 ezer főnél jár. „Így a kimutatott egy főre jutó GDP alacsonyabb a ténylegesnél” – fűzte hozzá.

Az egy főre jutó GDP-ben komoly régiós különbségek vannak

Hasonló álláspontra helyezkedett a kérdésben Vida György, közgazdász, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának adjunktusa.

Az egy főre jutó GDP értelemszerűen egy viszonylagos érték, hiszen osztjuk a nominális GDP adatot legtöbbször a lakosságszámmal. Ebből adódik a nehézsége is, hiszen mondjuk Luxemburg GDP-je is a beingázó lakosság termeléséből áll össze nagyrészt, így tud torzítani az adat

– mondta. Ráadásul nőhet úgy is az egy főre jutó GDP értéke, hogy csökken a lakosság, meg úgy is, hogy erősödik a gazdaság.

A szakember az egy főre jutó GDP-vel kapcsolatban egy korábbi tanulmányát is felidézte, mely szerint e tekintetben az utóbbi időben komoly különbségek mutatkoztak az ország egyes részein élők között, főként a falvak és a városok relációjában. Ráadásul úgy tűnik, hogy a különbséget a nemzeti, valamint az európai uniós szakpolitikák és források sem csökkentették érdemben. Ha pedig ehhez hozzávesszük a köztes régiókat, akkor megállapítható, hogy ezen területek is egyre jobban lemaradnak az urbánus központoktól és közelítenek a vidékies régiókhoz.

Lenne tér a különbségek csökkentésére

A GDP és az egy főre jutó GDP-vel kapcsolatban a közgazdász szakmán belül is vannak kételyek, ugyanakkor érdemes Magyarország tekintetében jobban szemügyre venni az adatokat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) eddigi legfrissebb adataiból több összefüggés is kiolvasható:

• egyrészt a GDP – és ezáltal az egy főre jutó fogyasztói árak is – 2010 óta folyamatosan nőnek;
• valamint az is kiderül belőlük, hogy az adat a 2014-2022 időszakban a duplájára nőtt.

Ennek köszönhetően a GDP 2022-ben 66 075 milliárd forintot tett ki, az egy főre jutó GDP pedig 6 823 000 forint volt. A statisztika szerint a legmagasabb GDP-vel Budapest rendelkezett ebben az évben (24 229 milliárd forint), míg mögötte szorosan Közép-Magyarország, a Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl következett, utánuk pedig a többi régió csak messze leszakadva következett. A leggyengébb teljesítményt amúgy a Dél-Alföld nyújtotta, ahol a megtermelt GDP mindössze 6 012 milliárd forintot tett ki.

A korábbi tendencia oka az extenzív növekedés: a foglalkoztattak száma közel 850 ezer fővel bővült, s a beruházási ráta (jelentős részben az EU támogatásoknak köszönhetően) 27-28 százalékra futott fel. Jellemző ugyanakkor, hogy a termelékenység növekedése az EU-hoz viszonyítva rendkívül lassú, évi 1-1,5 százalékot tesz ki

– reagált a lapunk által vázolt összefüggésekre és a GDP adatokra Molnár László. Hozzátette, ezzel párhuzamosan a gyorsan bevonható munkaerő állomány elfogyott, a bérek növekedése is lendületet kapott, ami a költségek emelkedése miatt korlátozza a lehetséges kibocsátást. „Mindeközben a kormány iparpolitikája az alacsony bérköltségen és az egyszerű összeszerelési jellegű tevékenységeken alapul, ami teljes mértékben elhibázott” – tette hozzá a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.

EZ IS ÉRDEKELHET

Továbbra is szenved a német gazdaság: ebbe egész Európa beleremeghet?

Éves összevetésben a negyedik negyedévben a GDP 0,4 százalékkal csökkent, míg naptári kiigazítással a zsugorodás kisebb, 0,2 százalék volt a Destatis végleges számítása szerint.

S hogy mi állhat az egyes magyar régiók közötti különbség hátterében? Ezzel kapcsolatban Molnár László a nagy összeszerelő üzemeket hozta fel, melyek megnövelik ugyan az egy főre jutó GDP-t, ám igazán jelentős növekedési hatóerőt nem adnak, még az adott megyéknek sem. Ez pedig leginkább a „fejlettebb” régiók kisebb-nagyobb településein lehet tetten érni, ahol lassabb a fejlődés üteme, különösen Ausztriával összevetve.

Vagyis ebben az esetben a GDP mutató magasabb fejlettséget mutat, mint a tényleges helyzet

– jelentette ki a szakember, aki szerint azonban lenne lehetőség a régiós különbségek szűkítésére. Ám ehhez alapvetően más gazdaságpolitikára lenen szükség, egy olyanra, amely a valós, hazai hozzáadott érték növelését tartja fontosnak, nem általában a GDP növekedését.