Nesze neked rezsiharc: durván megcsapta a valóság a magyar gazdaságot

A harmadik negyedéves adatok alapján szinte minden várakozást alulmúlhat a 2023-as költségvetési hiány – többek között ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank által kiadott, a pénzügyi számlákról szóló statisztikából. Az államháztartás rossz teljesítménye sokakban csalódást kelthet, ugyanakkor nem váratlan, hiszen a kormány tavaly év végén suttyomban módosította a hivatalos középtávú makrogazdasági és költségvetési prognózisát.

Persze utólag kiderült, hogy erre miért volt szükség: Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács új elnöke szerint sem az elemzők, sem a kormány nem tudta megjósolni azt, mi történik majd a makropályán, és idő közben megváltoztak a költségvetés fő szálai az eredeti tervhez képest. Mindeközben az Equilor és a CIB Bank vezető elemzője éves alapon 5 százalék körüli GDP-arányos államháztartási hiányra számít.

Repkednek a mínuszok a költségvetésben

A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó hiánya 2023-ban

• az Eximbank egyenlegét is figyelembe véve a GDP 6,7 százalékát jelentette (5055 milliárd forint),
• míg anélkül a GDP 6,8 százalékát tette ki (5105 milliárd forint). 

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága az Eximbank adósságát is figyelembe véve a GDP 73,5 százaléka volt (55084 milliárd forint) a tavalyi utolsó negyedévben, míg nélküle a szektor adóssága a GDP 69,4 százalékát érte el (52061 milliárd forint). Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2023-ban a GDP 6,7 százaléka volt (4988 milliárd forint).

Az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2023 negyedik negyedévében a negyedéves GDP -9,5 százalékát tette ki, azaz mínusz 2037 milliárd forintos eredménnyel zárt – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi számlák statisztikájában. E szerint az államháztartás alszektorai közül

• a központi kormányzat nettó finanszírozási képessége -1566 milliárd forint,
• a helyi önkormányzatoké -304 milliárd forint,
• a társadalombiztosítási alapoké pedig -167 milliárd forint volt.

Az államháztartás pénzügyi eszközeinek nem konszolidált állománya 2023 negyedik negyedévének végén a GDP 31,2 százalékát, nem konszolidált kötelezettségei a GDP 83,6 százalékát tették ki, így nettó pénzügyi vagyona a GDP -52,4 százalékát érte el.

Az államháztartás pénzügyi eszközei közül jelentősen csökkentek a jegybanknál elhelyezett betétek, valamint tranzakcióból fakadóan a részvények és részesedések állománya is. Az egyéb pénzügyi eszközökön belül az adójellegű követelések növekedése és az európai uniós támogatásokkal kapcsolatos követelések csökkenése volt meghatározó.

Az államháztartás kötelezettségein belül a rövid lejáratú értékpapírok esetében jelentős csökkenés történt, elsősorban a háztartások részéről. A hosszú lejáratú értékpapírok állományának tranzakcióból fakadó növekedése ebben a negyedévben is folytatódott, mértéke azonban lényegesen elmaradt a korábbi negyedévekétől.

Az államháztartás külföldi hiteltartozásai jelentősen növekedtek, az egyéb kötelezettségállomány csökkenésében elsősorban az európai uniós támogatásokkal, valamint az adókkal és járulékokkal kapcsolatos tartozások játszottak szerepet.

Az MNB statisztikája kitért a háztartások nettó finanszírozási képességére is, mely a tavalyi utolsó negyedévben a negyedéves GDP 5,5 százalékát tette ki, azaz 1172 milliárd forintot jelentett. A háztartások nem konszolidált pénzügyi eszközeinek állománya 2023 negyedik negyedévének végén a GDP 128,6 százalékát, a kötelezettségei a GDP 20,2 százalékát tették ki, így a nettó pénzügyi vagyonuk a GDP 108,4 százalékát érte el.

A háztartások pénzügyi eszközei közül 2023 negyedik negyedévében tranzakcióból eredően kiemelkedő mértékben nőttek a betétek, a hosszú lejáratú hazai állampapírok, a befektetési jegyek, jelentős mértékben növekedtek a készpénz, a hitelintézeti értékpapírok, a nyújtott tulajdonosi hitelek és a biztosítástechnikai tartalékok, ugyanakkor jelentősen csökkentek a rövid lejáratú állampapírok és az egyéb követelések. A háztartások kötelezettségeit tekintve tranzakcióból adódóan kiemelkedően nőttek az adófizetésekhez és az osztalékelőlegekhez kapcsolódó egyéb kötelezettségek, számottevően növekedtek a hitelintézetektől felvett fogyasztási és ingatlan hitelek.

Nagy Márton kevesebbet lát

A 2023-as államháztartási hiány a GDP 6,5 százaléka volt – jelezte a GVH podcast csatornáján Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter. Véleménye szerint a magas infláció és a reálbérek csökkenése miatt jelentős fogyasztáscsökkenés alakult ki Magyarországon, ami az áfa-bevételeken keresztül a költségvetés bevételi oldalán is lukat ütött. 

A tárcavezető a beszélgetés során kifejtette azt is, hogy a tavalyi magas infláció több mint 70 százalékát a kínálati tényezők okozták, mint a magas energiaárak, a gyengülő árfolyam és az úgynevezett ár-profit spirál, azaz a költségeket meghaladó mértékű vállalati áremelés. Rámutatott továbbá arra, hogy

az energiaárak már sokat csökkentek, ami a vállalatok költségoldali nyomását is enyhítette az energiaszerződésekbe való kormányzati beavatkozáson túl (magas árszinten beragadt szerződéseknél segítség), illetve az ország külső egyensúlyi pozícióját is javította, az pedig az árfolyamot is erősítette.

Az ár-profit spirál enyhülését pedig a verseny élénkülése okozta, amiben a miniszter kiemelte a GVH szerepét is (online árfigyelő rendszer, kötelező akciózás rendszere) a fogyasztói tudatosság erősödése mellett.

Minden a rossz GDP adat hibája

A vártnál nagyobb tavalyi költségvetési hiány részben a rendkívül gyenge negyedik negyedéves GDP-vel magyarázható, emellett az Eximbankkal kapcsolatos tételek is ronthatták az egyenleget

– közölte a Pénzcentrum megkeresésére Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője.

Ahogyan az ismert, a 2023 IV. negyedévében a gazdaság teljesítménye stagnált, az előző negyedévihez és a 2022. IV. negyedévihez képest sem változott a Központi Statisztikai Hivatal korábbi jelentése szerint. Azaz Magyarország bruttó hazai terméke 2023 IV. negyedévében a nyers adatok szerint a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye szintén nem változott.

Varga Zoltán rövid kommentárjában végül megjegyezte, januárban a költségvetési egyenleg 54,4 milliárd forintos többletet mutatott, gyakran előfordul, hogy az év első hónapjában még nincs deficit.

A következő hónapokban mínuszba fordulhat a költségvetés, az év egészében 4,7 százalék körüli GDP-arányos államháztartási hiányra számítunk

– tette hozzá a szakember.

Éves alapon a CIB Bank is nagyjából hasonló deficitre számít, az MNB és a Nagy Márton közötti véleményküldönbségről pedig elmondható, hogy mindkét félnek igaza van, miközben senkinek nincs – tudta meg a Pénzcentrum Trippon Mariannától. A CIB Bank vezető elemzője elmondta, a két fél adatai nagyon szorosan együtt mozognak, csupán minimális eltérés van közöttük. A különbség oka szerinte az, hogy Nagy Márton az ESA-hiányról beszélt (az Európai Unió által használt mutató, mely a kifizetés alapjául szolgáló esemény időpontjában rögzíti a tranzakciót), amikor a 6,5 százalékos deficitet említette, ami amúgy még változhat, hiszen a konrét szám megállapításához szükséges nominális GDP-t egyelőre nem publikálta a Központi Statisztikai Hivatal, arra csak a második GDP-becsléssel együtt kerül sor. 

A végleges szám valahol 6,5 százalék körül lehet, ami azt jelenti, hogy tavaly nem tudott csökkenni az államháztartási hiány, sőt, a 2022-es szinthez képest emelkedett is, és az ősszel meghatározott 5,9 százalékos szintet is jócskán meghaladta

– közölte, majd a gyenge költségvetési pozíció okairól is említést tett. Kifejtette, a recesszió és a fogyasztás visszaesése óriási lukat ütött a költségvetés bevételi oldalán, míg a kiadások terén komoly terheket cipel a költségvetés – az adósságfinanszírozás költsége a GDP 4,5 százaléka körül alakulhatott, és a rezsicsökkentés finanszírozása is komoly összeget emészthetett fel.

Trippon Marianna a jövővel kapcsolatban úgy fogalmazott, a tavaly jelzettnél magasabb hiány elég rossz kiindulási pont az idei évre nézve. Az már jó ideje nyilvánvaló, hogy az eredetileg elfogadott 2024-es hiánycél (2,9 százalék) nem tartható, hiszen az már az elfogadás pillanatában sem volt reális. Hivatalosan azonban nem módosult a hiánycél, Nagy Márton pedig már jelezte, hogy a 3 százalékos deficit elérése 1 helyett 2 év alatt teljesülhet. Mindezek alapján Trippon Mariann szerint

idén az államháztartási hiány 4,5-5 százalék körül alakulhat, ám a tényleges érték rengeteg mindentől függ majd.

Stressztűrő, golyóálló költségvetésre van szükség

Összességében bár a friss adatok (legyen az a kormány vagy az MNB által közölt szám) nem ragyognak olyan fényesen, érdemes felidézni Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács új elnökének egy korábbi interjúját. Ebben többek között arról beszélt, hogy nemcsak a kormány előrejelzései, de még a kormánytól független elemzők prognózisai sem tudták megjósolni, ami bekövetkezett tavaly a makropályában, emiatt értelemszerűen megváltoztak a költségvetés fő szálai az eredeti tervhez képest.

Úgy gondolom, hogy a 2024-es költségvetés esetében van még tér és idő arra, hogy ha szükségessé válik a beavatkozás, megtörténjen a költségvetés módosítása. Egyelőre csak két hét telt el 2024-ből, érdemes lehet ezzel megvárni egyrészt akár a végleges eredményszemléletű 2023-as államháztartási számokat, másrészt 2024 első egy-két hónapjának a számait

– közölte. Hozzátette, ex-kockázatkezelőként úgy gondolja, hogy különösen egy olyan világban, ahol aktív háborús gócpontok vannak és megnövekedett a geopolitikai feszültség, stressztűrő, golyóálló költségvetésre van szükség.