Magyarországot is megfertőzheti Európa beteg embere: mi is belereccsenünk a német válságba?

Németország GDP-je 0,3 százalékkal csökkent tavaly a német statisztikai hivatal, a Destatis által ismertetett előzetes számítások szerint, ami naptári hatásoktól megtisztítva 0,1 százalékos elmaradást jelent a 2022-es adatokhoz képest. A német ipar teljesítménye 2,0 százalékkal csökkent, míg az ehhez az ágazathoz tartozó feldolgozóipar teljesítménye 0,4 százalékkal zsugorodott.

Az építőipar ugyanakkor összességében szerény, 0,2 százalékos növekedést ért el. A háztartások fogyasztása 2023-ban 0,8 százalékkal csökkent a 2022-es adatokhoz képest, aminek oka elsősorban a magas infláció volt. A német export 1,8 százalékkal, az import 3 százalékkal esett, aminek a hatására az egyenleg pozitív lett, és ez erőstette a GDP-t. A foglalkoztatottak száma 45,9 millió volt tavaly, 0,7 százalékkal, 333 ezerrel több a 2022. évinél. A növekedést elsősorban a külföldi munkavállalók számának emelkedése okozta.

Az adatok kapcsán a német iparszövetség (BDI) kijelentette, szerény, a többi iparosodott országhoz képest lemaradó gazdasági növekedést vár idénre Németországban. Egészen konkrétan 0,3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizáltak, 2,9 százalékos világgazdasági növekedés mellett.

Németország gazdasága megállt. A legtöbb nagy ipari országhoz képest hazánk egyre nagyobb lemaradásban van. Nem látunk esélyt a gyors fellendülésre 2024-ben

– jelentette ki Siegfried Russwurm. A BDI elnökének meglátása szerint geopolitikai és belgazdasági szempontból is romlottak a körülmények az év elején a 2023-ashoz képest, és az a szerény gazdasági növekedés, ami az idén Németországban várható, elsősorban a lakossági fogyasztásra támaszkodik majd, az infláció enyhülésének és a vásárlóerőnek a béremelésekből és szociális transzferekből származó növekedésének köszönhetően.

De vajon a német gazdaság teljesítménye milyen hatással van hazánkra, főleg annak fényében, hogy Németország az egyik legfontosabb külgazdasági partnerünknek számít? A Pénzcentrum elemzők segítségével többek között ennek járt utána. 

A német gazdaság berúghatná a magyar növekedés motorját?

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője ennek kapcsán a Pénzcentrum kérdésére elmondta, hogy a teljes hazai export 20-25 százaléka irányul Németország felé, mely a teljes GDP közel 20 százalékát teszi ki. Ezen belül a legnagyobb termékcsoportot (a németek felé irányuló export 70 százalékát) az elektromos és elektronikus berendezések, majd a közúti járművek, illetve a gépek jelentik.

Az adatokból jól látszik, hogy a hazai gazdasági folyamatok alakulása erősen kitett a németországi keresletnek, mind a külkereskedelmi egyenleg, mind a GDP alakulásában nagy szerepe van benne. Természetesen érdemes megvizsgálni a német-magyar exportot is, itt rendre a magyar-német exportnál 10 százalékkal alacsonyabb volumenekkel lehet találkozni

– fejtette ki az elemző.

A szakértő kifejtette azt is, ez alapján a német gazdaság gyengélkedése nyilvánvalóan hatással van a hazai gazdaságra is, azonban a tavaly tapasztalt recesszió több tényezőre vezethető vissza. Elsősorban az energiaár-robbanás miatt kialakult fizetési mérleghiány, a robogó infláció, és az ennek nyomán kialakuló gyenge kereslet.

A német gazdaságnak a növekedés beindításában lehetne most szerepe, azonban ez jól láthatóan várat magára

– jelentette ki Varga Zoltán. Hiszen a német gazdaság gyors visszapattanására nemigen lehet szerinte számítani. Az Equilor elemzője úgy látja, némi javulásra csak az idei év második felében kerülhet sor, amikor enyhülhetnek a monetáris kondíciók az eurózónában. Ehhez azonban az Európai Központi Banknak nagy bizonyossággal kell tudnia, hogy az infláció tartósan visszatér a 2 százalékos jegybanki cél közelébe.

A magyarok játéka a globális színpadon zajlik

Hogy a német gazdaság teljesítménye nagyban befolyásolja a magyart, abban egyetértett Virovácz Péter is. Az ING makrogazdasági elemzője a Pénzcentrum kérdésére ugyanakkor elmondta, a 2023-as magyar gazdasági recesszióért a német gazdaság semmiképp sem okolható, bár kétségkívül enyhébb lehetett volna a hazai visszaesés, ha a német gazdaság (és vele együtt az egész globális külkereskedelem) dübörgött volna. Szerinte a tavalyi GDP-visszaesés inkább a belső kereslet összeomlása miatt történt.

Hiszen az infláció egyrészt 12 hónapon át erodálta a bérek vásárlóerejét, mely a fogyasztás visszaesésében csapódott le, másrészt viszont az extrém magas infláció miatt a jegybank szigorítást hajtott végre, így a kétszámjegyű kamatkörnyezetet a beruházások is megsínylették

– közölte. Az elemző kitért a magyar és német gazdaság kapcsolatára is, ami szerinte kiemelkedően fontos a mi szempontunkból.

Kis, nyitott, export-orientált országként – melynek a német gazdasággal van a legszorosabb kapcsolata – nagyon fontos érdekünk fűződik ahhoz, hogy a német gazdasági kapcsolatok kiválóak legyenek. Ebben a tekintetben az Európai Uniós tagság, és ezáltal a közös piac a legszorosabb kötelék a két gazdaság között

– közölte. Ezután hozzátette, erre a kapocsra épül rá számos bilaterális megállapodás, melynek hatására számos német vállalat működik Magyarországon. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a német exportra épülő magyar export is akkor tud csak jól teljesíteni, ha van globális kereslet ezek iránt a termékek iránt.

Így bár közvetlenül úgy tűnik, hogy Németországtól függünk, de a mai globalizált termelési és értékesítési láncokat figyelve ez a játék egy jóval nagyobb színpadon zajlik

– világított rá. Virovácz Péter végül kifejtette álláspontját a jövővel kapcsolatban is. Szerinte a német gazdaság meglehetősen sok problémával küzd, ráadásul úgy tűnik, hogy ezekre a gondokra a közeljövőben aligha találnak a gazdaságpolitikai döntéshozók gyors megoldásokat.

Ehhez az olcsó orosz gáz hiánya miatt vélhetően a gazdasági szerkezet újragondolására lenne szükség, de a német adósságfék jelenléte, és ezáltal a nagyon erős költségvetési fegyelem miatt az elmúlt évtizedekben számos kulcsfontosságú terület is alulfinanszírozott lett

– magyarázta. Ennek következtében szerinte a német gazdaság versenyképessége romlott, például a fizikális infrastruktúra, vagy éppen a digitalizáció terén.

Ez alapján pedig úgy tűnik, hogy az elemzők között egyre inkább kezd előtörni az a gondolat, miszerint strukturális reformokra lenne szükség ahhoz, hogy a német gazdaság visszanyerje versenyképességét és ne illessék újra és újra az „Európa beteg embere” jelzővel.

Az ING Bank legfrissebb előrejelzése szerint idén a 2023-as évhez hasonló mértékű GDP-visszaesést láthatunk majd a német gazdaságtól

– zárta a jövőre vonatkozó prognózisát az ING makroelemzője.