Mi lesz így velünk? Durva visszaeséssel számolnak az elemzők, ezt senki nem teszi zsebre

A Policy Agenda 2023. II. negyedévi Gazdasági Fejlődés Indexe továbbra is bizonytalansággal terhelt hónapokat jelez, és hosszú hónapok óta a fogyasztói árak emelkedésének szinte mindenre kiterjedő hatását mutatja. Az előző év összességében még viszonylag kedvező gazdasági növekedése már négy negyedéve folyamatosan lassul és recesszióba fordult - írják legfrissebb gazdasági elemzésükben. A gazdasági növekedés üteme jelentősen lelassult és szinte valamennyi ágazatban visszaesett. 2023. I negyedévében a bruttó hazai termék 1,1%-kal csökkent a megelőző év azonos időszakához és 0,3%-kal az előző negyedévhez képest.

A GDP termelési oldalán az első negyedévben az ipar hozzáadott értéke 3,2%-kal, ezen belül a feldolgozóiparé 1,5%-kal csökkent a múlt év azonos időszakához képest. Az építőipar hozzáadott értéke jelentősen, 8,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, míg a mezőgazdaság teljesítménye számottevően, – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 20,2%-kal nőtt. A felhasználást vizsgálva, a háztartások tényleges fogyasztása 1,3%-kal, ezen belül a háztartások fogyasztási kiadása 2,1%-kal csökkent, míg a közösségi fogyasztás 0,2%-kal, a végső fogyasztás 0,8%-kal esett vissza 2022 első negyedévével egybevetve. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,4%-kal nőtt, az összes bruttó felhalmozás 3,7%-kal visszaesett.

Az év végéig a mezőgazdaság teljesítménye fog növekedni, az alacsony előző évi bázis hatására akár 50 %-kal is. A többi ágazattól azonban ez évben nem várható érdemi fejlődés.

A költségvetésnek az állami intézmények kiadásait érintő korlátozásokon túl komolyabb megszorításokra lehet szüksége, hogy a hosszabb ideje magas költségvetési hiány csökkenhessen és a gazdaságot ne terhelje az amúgy is nagyon magas – már most évi 2.500 milliárd Ft fölé becsülhető - adósságszolgálat további emelkedése. A rezsicsökkentés, az ársapkák fenntartása több szempontból is, így a gazdasági folyamatok lassulása miatt is csak részlegesen, változtatásokkal képzelhető el.

Az éves szinten várhatóan 15% körüli infláció üteme 2023 végére sem valószínű, hogy egyszámjegyűre szelídül, de a forint volatilitása és kialakult nagyon gyenge szinte – ha nem is romlik tovább – nehezíteni fogja az egyensúly helyreállítását. A monetáris politika kényszerű pályája jelentősen nehezíti a hitelezési folyamatok javulását, bizonytalanságot jelent az év folyamán a forint árfolyamára. Erősödnek a vállalatok gazdálkodásának feszültségei, a munkaerőpiac és főleg a bérszint emelésének akadályai. Az átmeneti javulás után szinte „ostorcsapásként” érintette az elmúlt hónapokban a családokat az elkerülhetetlen reáljövedelem-szűkülés, amely javulására ez évben nincs is esély. A kereslet jelentős szűkülése, a kiskereskedelmi forgalom komoly mértékű visszaesése, a beruházások kényszerű visszafogása-lassítása-felfüggesztése ugyanakkor a külkereskedelmi mérlegben hosszabb idő után végre javulást hoz. Az export relatív növekedése és az import jelentősebb szűkülése a fizetési mérleg javulását eredményezi. A feltehetően még sokáig elhúzódó háború miatti ellátási nehézségek – esetleges a következő években is elképzelhető újabb energia-krízis – valós veszélyhelyzetet jelentenek, sőt a korábbi pandémia fellángolása is fenyeget.

A gazdasági teljesítmény mélyponton

A 2022 harmadik negyedévben bekövetkezett recesszió 2023 második félévében megszűnhet és éves szinten talán már nem esik vissza a GDP sem. Az infláció az előző év 14 %-os mértéke után még mindig magas, 15% körüli lesz és csak 2024-re várható érezhető csökkenése. A költségvetés 2023 első féléves igen magas hiánya nem tesz lehetővé jelentős fejlesztéseket. A 2024 évi költségvetés pedig egyértelműen a szigorú gazdálkodás lépéseit vázolja. A finanszírozás kényszerűen magas kamatokkal valósítható meg és így jelentősen megnőnek az adósságfinanszírozás terhei. Az államadósság csökkenése jövőre is csak kis mértékben lehetséges.

2023-tól a covid-válság utáni gyors helyreállítás megakadt és újra jelentkeznek a korábban is nehezen megoldható problémák. Érezhető az alacsony innovativitás, az importált tudás és technológia szűkössége. Szinte valamennyi ágazatban változatlanul probléma az alacsony termelékenység és hatékonyság miatti alacsony nyereségesség. A különösen Európában megoldatlan energiaellátási problémák felszínre hozták hazánkban a magas energia-intenzitást, és a jelentősen kritikus környezeti terhelést. Most érzik a vállalatok a korábbi lassú belső erőforrás fejlesztés okozta hiányokat is.

Az autóipar és akkumulátor gyártás kivételével kritikus helyzetben működnek a többi ipari termelői ágazatok. A külső és belső egyensúlyi mutatók gyengülése és a nagyon magas infláció jelzik, hogy 2023 folyamán nem várható gazdasági bővülés. A folyamatok jellemzői a kereslet jelentős visszaesése, a kereskedelmi forgalom zuhanása, az idegenforgalom teljesítményeinek csökkenése.

2023 első félévének végére az elmúlt negyedévekhez képest az export gyorsabban bővül, mint az import. Az egy évvel ezelőtti helyzethez viszonyítva (euróban számolva) a kivitel 5,2%-kal nagyobb, az import 5,5%-kal kisebb. Az import értékének csökkenésének oka elsősorban az energiaárak jelentős csökkenése, de további csökkentő hatású a lakossági fogyasztás visszaesése, azaz a csökkenő energia behozatali igény. Az exportban az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházásai következtében van növekedési lehetőség, alapvetően a jármű- és akkugyártó ágazatok termékei iránti külső kereslet oldaláról. 2023-ban – ha nem lesz érezhető további sokk – mintegy 4 milliárd euró külkereskedelmi mérleg többlet is lehetséges.

A költségvetés helyzete labilis

A GFI index pénzügyi mutatói az első félévben - a gazdasági visszaesés okozta problémákon túl – komoly mértékben romlottak, a következő évekre nehezen megoldható, és bizonytalanságokkal terhelt pénzügyi helyzetre utalnak. A fiskális és monetáris politika disszonanciái már 2021-től elbizonytalanították az inflációval és az árfolyamalakulással összefüggő várakozásokat, és most további jelentős kockázatokkal terhelt helyzetet mutatnak.

A változatlanul fennálló veszélyhelyzet eddig is szükségszerűen megnövelt forrás-felhasználást jelentett és a fiskális folyamataink később nehezen helyrehozható romlását okozta. A megelőző év költségvetési lazítása, a rendkívüli – a jóváhagyott büdzsében nem is tervezett – kiadásnövelések, azaz a fizetéseket, a nyugdíjakat, a családtámogatásokat és a vállalkozásokat is érintő jövedelemnövelő-adócsökkentő intézkedések további fenntartása komoly korlátozásokkal valósulhat meg.

A múlt év végén módosított 2023 évi költségvetés – most már láthatóan túl optimistán - 1,5 százalékos GDP növekedéssel, csökkenő hiánnyal és mérséklődő államadóssággal számol. A rezsivédelmi alap nagyfokú megnövelése miatt a kormány a korábban meghatározottnál magasabban, a GDP 3,9 százalékában határozta meg az új hiánycélt, és 70,2 százalékban az adósságrátát. Az év elejétől bekövetkezett folyamatok alapján a fogyasztáshoz kapcsolt adókból az első öt hónapban 3.504 milliárd forintot fizettek be, ami 7,3%-kal több, mint egy évvel korábban. Általános forgalmi adóból az egy évvel korábbinál 2,5%-kal, jövedéki adóból 10,1%-kal több bevétel érkezett.

A bruttó államadósság 2022 év végén 48.837 milliárd forintot ért el, az idei első negyedév végén pedig a bruttó államadósság már 51.175 milliárd forint volt. azaz három hónap alatt a GDP 73,3%-áról 2023 március végére 74,9%-ára nőtt. Az államháztartás – önkormányzatok nélküli – pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya május végén 2.763 milliárd forint lett, ami az éves hiánycél mintegy négyötöde (81,3%-a). A központi költségvetés hiánya május végén 2.752 milliárd forint volt, ez az előirányzott éves deficit 77,3%-a.

2023 közepétől – már a tavaly december végén bejelentett költségvetési szigorításokon túl –újabb komolyabb változtatásokra lesz szükség, hogy a hosszabb ideje magas költségvetés hiány csökkentése megvalósulhasson. Az egyes állami beruházások leállítása mellett újra előkerül az állami vagyon privatizálása, így mintegy kilencven értékes ingatlan eladása.

Az egyensúlyi folyamatok megbomlása – a 2021 második felétől bekövetkezett - egyre növekvő fogyasztói áremelkedést és az ikerdeficit 13 éve nem tapasztalt kialakulását okozta. A 2022 évi 114,5%-os infláció ez évben sem lesz alacsonyabb, és majd csak jövőre várható 108% körülire a mérséklődés. A szinte egyedülállóan magas magyar infláció okai között figyelemre méltó a vállalatok túlárazási gyakorlata is, amelyet a jelentős kereslet-visszaesés állíthat meg.

A háztartások szempontjából jelentős ársapkák, árkorlátozások „elfojtott” inflációt jelentettek, és okoztak a beszerzési és az értékesítési árak különbségeiből adódó vállalati veszteségeket, amely különbséget a költségvetésnek előbb-utóbb meg kell fizetnie. Ez pedig egyértelműen a fogyasztók, illetve az állampolgárok terhe.

Az infláció magas üteme mellett a forint volatilitása és átlagos gyenge szintje is nehezíti az egyensúly helyreállítását. Az irányadó kamatszint – régiós országokhoz viszonyítva is - nagyon magas. A költségvetés deficitje csak jelentős megszorításokkal kezelhető, az eu-s források ez évbe minden bizonnyal elmaradnak és fokozottan szükségessé vált a pénzpiaci források bevonása. A gazdaság és az adósságfinanszírozás viszont a forint szélsőséges árfolyam-hullámzása mellett nehéz, a magasabb kamatkörnyezet miatt drágul az ország finanszírozása, ami nagyobb kamat terhekben jelentkezik.

A monetáris szigorítás során az elmúlt hónapokban 18%-ra emelt magas egynapos kamat szintjének a jelenlegi 13%-os alapkamat szintjéhez igazítás/csökkentés az év végéig megtörténhet. Elképzelhető az MNB régóta fennálló 3%-os inflációs célkitűzésének a megemelése is, ez segítheti, hogy az infláció a meghatározott sávba kerüljön. Az infláció elfogadható szintrének elérése mindenképpen eltarthat két-három évig is.

A romló pénzügyi mutatók közül a költségvetési hiány minimum a GDP 4,7%-ára nőhet és az államadósság is magasabb lehet a tervezettnél, a GDP 72%-a. A Ft/euró árfolyam éves átlagban 395-410 lehet, ezt valószínűsíti a nemzetközi hitelminősítők legújabb értékelése is, azaz az eddigi - egyébként nem túl kedvező - minősítések megerősítése. A költségvetés szerkezetére és kiadási tételeire komoly hatása lehet az egyes meghatározó rendszerek átalakításának folytatása, így jellemzően az egészségügyi ellátásoknak, az oktatásban dolgozók munkafeltételeinek és bérezésének megváltoztatása.

A vállalati csődök száma növekszik

Stagnálnak a cégek bizalmi indexei, pesszimizmusukat erősíti az infláció magas szintje, érezhető az árfolyam javulás bizonytalansága, és a munkaerőpiaci helyzet nehézségei. A bankok 2021-től megvalósult vállalati és lakossági hitelállomány bővülése ez évben megakadt. 2023-ban a kamatok jelentős emelkedése gátolja a cégek hitelfelvételét.

A vállalatok nagy részének gondot jelentett már 2022-ben is a kötelező minimálbéremelés – hiszen a mintegy 20%-os növekedés jelentős béregyenlőtlenséget, munkahelyi feszültségeket és a munkaerőköltségek kitermelésének nehézségeit okozta. 2023-ban pedig az infláció lényegében meghiúsítja a reálbér-emelkedést. A bér-árspirál tényleges veszéllyé válhat, több tényező is az elhúzódó magas inflációs folyamatot erősíti, míg a béremeléseknek most már komoly gazdasági korlátjai vannak.

A bruttó átlagkereset az első négy hónapban 551.400 forint volt, 12%-kal több, mint egy évvel azelőtt. A bruttó medián kereset 432 ezer forint, 16,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A teljes foglalkoztatotti körre számított reálkereset jelentősen, 10,5%-kal csökkent. A közszférában a reálkereset számottevően, 25,1%-kal csökkent. A foglalkoztatottak száma 2022-ben 0,5%-kal emelkedett, a munkanélküliségi ráta pedig 3,6% volt. 2023 május végén a nyilvántartott munkanélküliek 9,8%-a 25 éven aluli fiatal, 53,9%-uk első munkahelyét kereste, A munkanélküliek egyharmadának nincs szakképzettsége. Az álláskeresők 42%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik.

A társadalmi folyamatok egyre kedvezőtlenebbek

A 2023. II. negyedévi GFI index a lakossági jövedelmek és a fogyasztás alakulása alapján mutatja, hogy hatalmasat zuhant, mélyponton van a magyar háztartások fizetőképessége.

A rezsicsökkentés részleges megszüntetése a háztartások mintegy negyedének költségvetését megnehezíti.

A 20 százalék feletti infláció, így a napi megélhetést nehezítő magas – az átlagnál szinte kétszeres – élelmiszerár emelkedés miatt egyre jobban zsugorodik a lakásvásárlásra fordítható jövedelem is. Emellett a lakásvásárlók egyre jobban eladósodnak és az ingatlanárak és a banki kamatok növekedése miatt növekvő összegű és kamatozású hiteleket kell felvenniük.

A nyugdíjas háztartások helyzete különösen aggasztó. Várható, hogy a havi nyugdíjak reálértéke jelentősen csökkenni fog és egyre jobban nyílik az eddig is csupán 46,9%-os átlagnyugdíj (160.960,- Ft) és nettó átlagkereset (342.984,- Ft) közötti olló. De jelentősen lassabb az átlagnyugdíj növekedése a háztartások minimális megélhetési költségének emelkedéséhez viszonyítva is. Az átlagnyugdíj az átlagos megélhetést jelentő (190.000,- Ft) havi összegnek csak 84%-a.

A pénzügyi szolgáltatások területén a digitalizációval is összefüggő „könnyítések” a nehezülő helyzetre jelenthetnek kevésbé hatásos segítséget, így pl. a banki alapszámla havi számlavezetési összegének 1.000,-Ft-ra történő korlátozása, az egyes kereskedelmi egységek pénztárainál történő készpénzfelvételei lehetőség, stb. Az egészségügy, a lakástámogatások és a családtámogatások esetében készül a kormány a kiadások átfogó átnézésére, és a felülvizsgálatok alapján intézkedési tervet is készít, amit középtávon hasznosítani tervez, vagyis átalakulhat az állami kiadások szerkezete.

A háztartási felvételekből az is kitűnik, hogy csökken a szociális érzékenység és a segítőkészség, a lakosság növekvő hányada keresné külföldön a boldogulását. Ugyanakkor a magasabb jövedelmi helyzetű családok körében jelentős a pénzügyi gyarapodás. A lakosság pénzügyi vagyona jelentősen, folyamatosan nő. Az MNB adatai szerint 2023-ban már jóval meghaladja az éves GDP összegét. A lakosság ezt a pénzügyi megtakarítását részben a hazai privátbanki szolgáltatóknál helyezi el. E cégek által kezelt vagyont mintegy 55 ezer számlán vezetik és azokon egy ügyfél átlagban legalább 55-60 millió forintot tart.