Óriásit esett az ipar áprilisban: három éve nem volt ennyire gyenge hónap

A KSH előzetes adatai szerint áprilisban 8,3 százalékkal esett vissza a magyar ipar termelése, de havi alapon is 2,5 százalékos volt a zsugorodás. A feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés volumene. Csak két alág kibocsátása nőtt: a legnagyobb súlyú járműgyártásé, valamint a villamos berendezés gyártásáé.

A termelés az év első négy hónapjában 4,3%-kal kisebb volt, mint 2022 azonos időszakában. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás áprilisban az előző hónaphoz viszonyítva 2,5%-kal csökkent.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium ezzel szemben pozitív, közleményük szerint biztató, hogy a magyar gazdaság iparágai között a legnagyobb súllyal szereplő járműgyártás, valamint a villamos berendezések – azon belül az akkumulátorok – gyártása esetében folyamatos növekedés látható – jelentette ki Fábián Gergely iparpolitikáért felelős államtitkár. Mint leszögezte, a kormány az ipar versenyképességének és teljesítményének növelése érdekében aktívan egyeztet a hazai ipar meghatározó vállalkozásaival és érdekképviseleteivel, és erre alapozva kialakítja hazánk új iparstratégiáját és egy, a logisztikai ágazatot segítő versenyképességi csomagot.

Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint nemcsak a kiskereskedelemben, hanem az ipari termelésben is a vártnál rosszabbul kezdődött a második negyedév. A KSH ma reggel közzétett adatai szerint az ipari termelés volumene éves szinten 5,8 százalékkal csökkent a munkanaphatással igazított adatok szerint. A tényadat jóval kedvezőtlenebb lett az általunk várt „mindössze” 1,1 százalékos éves visszaesésnél.

Az éves index zuhanása annak köszönhető, hogy havi szinten a várt minimális emelkedéssel szemben 2,5 százalékkal csökkent az ipari kibocsátás a szezonálisan és munkanaptényezővel igazított adat szerint. A várt konszolidációval szemben tehát a teljesítmény tovább esett a második negyedév kezdetén, ami komoly ellentmondásban van a hazai BMI indexek viszonylag kedvező alakulásával.

A tegnap közzétett statisztikák szerint a cseh ipari termelés is csökkent áprilisban - havi szinten 1,9 százalékkal - ez alapján már sejthető volt, hogy kedvezőtlenebb lehet a magyar ipari adat is. A ma reggel publikált német ipari termelési adatok viszont többé kevésbé „hozták” a várt enyhe havi emelkedést, bár itt sem beszélhetünk nagy áttörésről.

A magyar ipari adatra visszatérve, a részletes bontás egyelőre nem ismert. A KSH gyorskommentárja szerint „a feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés volumene. Csak két alág kibocsátása nőtt: a legnagyobb súlyú járműgyártásé, valamint a villamos berendezés gyártásáé.” A szerkezetet illetően tehát nincs változás: a járműipar és az akkumulátorgyártás növekedése egyelőre nem tudja ellensúlyozni néhány, valószínűsíthetően energiaintenzív ágazat gyenge teljesítményét.

Mivel az utóbbi hetekben döntően negatív hírek érkeztek a globális konjunktúra alakulásáról, az ipari teljesítmény áttörése úgy tűnik, még várat magára. A tegnap publikált gyenge kiskereskedelmi és a ma reggel publikált, szintén gyenge ipari termelési adat felveti a kérdést, hogy vajon a második negyedévben sikerül-e felemelkedni a három negyedéve tartó technikai recesszióból.

Suppan Gergely, a MBH Bank Nyrt. vezető elemzője a várakozásokat jelentősen alulmúlva 8,3%-kal csökkent az ipari termelés márciusban, míg munkanaphatással megtisztítva a termelés 5,8%-kal esett vissza. Az első négy hónapban 4,3%-kal csökkent az ipari termelés.

Részletes elemzése szerint a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 2,5%-kal mérséklődött, így egyelőre nem következett be a tavalyi év végi – idei év eleji visszaesést követően várt felpattanás, ami továbbra is arra utal, hogy a magas energiaárak miatt egyes ágazatok termelése visszafogott lehetett. 2015. évi átlaghoz viszonyítva 17,1%-kal bővült az ipari termelés, míg 43,1%-kal haladja meg a 2010. évi átlagos termelési szintet.

Az ipari termelés tavalyi negyedik negyedév elejétől tapasztalt megtorpanását döntően az energiaárak robbanásának következtében elsősorban az energiaigényes ágazatokban bekövetkező termelés visszafogása, vagy leállása okozhatta. Egyes ágazatokban, különösen az élelmiszeriparban pedig a gyengülő belső és külső kereslet eredményez visszafogottabb termelést. Az ipari termelést az alacsonyabb energiafelhasználás hatására (részben az enyhe téli időjárásnak, részben a kényszerű energiamegtakarításnak köszönhetően) az energiatermelő ágazatok termelésének visszaesése is lefelé húzta.

A KSH közleménye szerint a legnagyobb súlyú ágazatok közül járműgyártás, valamint a villamos berendezés gyártásának területén bővült a termelés volumene, míg a többi alágazatban csökkent, így a számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása is visszaesett.

Kilátásokkal kapcsolatban az a véleménya, hogy az autógyártás területén a tavalyi második félévtől érdemi javulás következett be, a szereplők többsége a beszállítói láncok teljes helyreállásáról, a korábbi akut chip- és félvezetőhiány rendeződéséről számoltak be, ennek köszönhetően tavaly decemberben új csúcsot ért el a hazai járműgyártás kibocsátása, az elmúlt két év során az elmaradó leszállítások miatt felhalmozódó rendelésállomány pedig kedvező kilátásokat jelenthet a termelésre. Az ukrajnai háború, valamint az energiaválság jelentősen rontotta a kilátásokat a tavalyi év során, azonban az utóbbi hónapokban már jelentősen javulhatnának a kilátások, mivel energiahiánytól egyelőre nem kell tartani, így az európai gazdaságok elkerülték az akut energiaválságot, az energiaárak pedig szignifikánsan csökkentek a tavaly nyár végi szintekhez képest. Jelentősen javítja a kilátásokat, hogy a járműgyártás új rendelései márciusban 19,5%-kal nőttek, míg a rendelésállománya 7,2%-kal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet.

Bíztatónak tartja, hogy a hazai ipari rendelésállományok továbbra is növekedést mutatnak, 7,5%-kal meghaladva az egy évvel ezelőtti szintet, míg az új rendelések 6,3%-kal ismét növekedést mutattak. A hazai ipar teljesítménye az elmúlt években élesen elvált a német iparétól köszönhetően az elmúlt évek számos kapacitásnöveléseinek, a rekord mennyiségű működő tőke beáramlásnak és a kormány beruházásokat kifejezetten támogató gazdaságpolitikájának.

Mint írta, a tavalyi harmadik negyedévben a chiphiány miatt az egy évvel korábbi gyenge bázis, valamint az enyhülő chiphiány miatt jelentősen gyorsult az ipari termelés növekedése, azonban az orosz-ukrán háború továbbra is számos kockázatot jelenthet. Az elszálló energiaárak több ágazatot is a termelés visszafogására kényszerített a tavalyi negyedik negyedévtől, ami az idei év elején is folytatódott, azonban az energiaárak tartós csökkenésének köszönhetően több termelő újra üzembe állhat. A külső keresletet ronthatja az infláció élelmiszer-, és energiaárak vezérelte emelkedése a vásárlóerő csökkenésén keresztül, valamint a nagy jegybankok infláció elleni küzdelme miatt emelkedő kamatok. Beárnyékolja a kilátásokat, hogy az európai konjunktúramutatók az ágazatok éles szétválását mutatják, míg a szolgáltatási ágazatok hangulata jelentősen javul, a feldolgozóipari hangulat romlik, amit a német ipari rendelések márciusi és áprilisi meredek visszaesése is tükröz. Ugyanakkor továbbra is élénkítheti az ipart a magas hazai rendelésállomány. Az energiaválság által okozott várhatóan átmeneti megingásokat követően az idei év közepétől újra fokozatos élénkülésre számítunk az ipari termelésben, amit a belső kereslet fokozatos helyreállása, valamint új – főleg az akkumulátorgyártáshoz és autóiparhoz, valamint élelmiszeriparhoz, vegyiparhoz, védelmi iparhoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat. A hazai gazdaság középtávon jelentősen profitálhat a CATL, az SK Innovation, a Samsung SDI, a BMW és a Mercedes kiemelkedő mértékű beruházásaival, valamint a védelmi ipari kapacitások kiépülésével, mivel a hadiipari kiadások szignifikáns növekedése várható a következő években. Idén igen szerény, 0,5% körüli növekedésre számítunk az ipari termelésben. 2024-től azonban a felfutó új kapacitások hatására jelentősen élénkülhet az ipari termelés.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője gyorselemzésében azt írta, az ipari kibocsátás volumene két hónapnyi stagnálást követően ismét jelentősebb esést szenvedett el. Éves bázison 5,8 százalékkal csökkent a termelés volumene (munkanaphatástól tisztítva), ami a havi alapon mért (szezonálisan és munkanappal kiigazított) 2,5 százalékos visszaesés következménye. Vagyis nem csupán arról van szó, hogy magas a tavalyi évi bázis, hanem sokkal inkább arról, hogy a jelenben egyre visszafogottabb a szektor teljesítménye. Hónapról hónapra zajlik egy összehúzódás. A 2023 áprilisi kibocsátás volumene már annyira alacsony volt, hogy legutóbb ilyen szinteket csak 2021 vége felé láttunk a fixbázisú adatok alapján.

Habár a részletes adatokra még várni kell, a KSH közlése szerint továbbra is kétarcúság jellemzi a magyar ipart. Miközben a termelés csökkenéséhez az alágak többsége hozzájárult, ez alól továbbra is kivétel maradt a villamos berendezés gyártása (akkumulátor gyártás) és az autóipar. Lényegében tehát csak az autóiparhoz valamilyen módon kapcsolódó ipari teljesítmény képes valamiféle életet lehelni a magyar iparba. Mindez szépen párhuzamba hozható azzal, hogy folyamatosan zsugorodik a gazdaság belső kereslete. Ugyanerről tanúskodott a tegnapi kiskereskedelmi adat is, amely rámutatott, hogy az iparcikkek kereslete éves bázison már egyötödével marad el a tavaly áprilisban regisztrált szintekhez képest. A kép tehát több mint egyértelmű: lényegében az export-értékesítés képes valamelyest ellentételezni a belső piacra termelő vállalatok rendkívül gyenge teljesítményét. Előre tekintve várhatóan ez a kétarcúság megmarad. A megfigyelt feldolgozóipari ágak rendelésállománya ugyanis hasonló képet mutat: az exportrendelések emelkednek éves bázison, míg a belföldi rendelések zuhannak. Nagy kérdés, hogy az export lendülete meddig tarthat ki. A legfrissebb európai felmérések azt mutatják, hogy egyre több termelővállalat jelzi, hogy elsősorban készletre termel, a rendelésállománya csökken. A kiskereskedelemben is hasonló tendeciáról számolnak be a megkérdezettek az euróövezetben. Gyengül a kereslet és így a megszokottnál jóval magasabb készletállományuk van. Mindez pedig előbb-utóbb utólérheti a magyar ipari termelést is. Emellett a friss kínai külkereskedelmi adatok sem túl biztatóak a globális kereskedelem további fellendülésében bízók számára. Mindezek egyértelmű negatív kockázatok a magyar iparban, amelyet jelenleg csak az exportra termelő szektorok tudnak támogatni.

Az áprilisra vonatkozó kiskereskedelmi és ipari adatok összessége így továbbra is borús képet fest a magyar gazdaságról, amelyet csak a mezőgazdaság jó teljesítménye rángathat ki a technikai recesszióból a második negyedévben.

A mai adat fényében pedig az is elmondható, hogy a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság által készített Beszerzési Menedzser Index által mutatott pozitív ipari kép hosszú hónapok óta a közelében sincs a valóságnak. Ennek az oka, hogy a legfontosabb iparágak, azon belül is a legnagyobb vállalatok, amelyek exportorientáltak, erősen felülreprezentáltak. Eközben pedig a kisebb gyártók és mérsékeltebb súlyú, inkább belpiacra termelő ágazatok mélyrepülése bőséggel ellensúlyozza az autóiparhoz valamilyen módon kapcsolódó termelési mutatókat. Ideje lenne felülvizsgálni tehát az index készítésének módszertanát, ugyanis így ez az index semmilyen érdemi információval nem szolgál az ipar teljesítményét illetően. De legalábbis semmiképpen sem nevezhető reprezentatívnak vagy irányadónak sem a BMI értéke, sem pedig annak mozgása.