Így lett az idei az elmúlt 30 év legnehezebb éve: vajon fellélegezhetünk-e jövőre?

Hiába remélte minden magyar joggal, hogy a koronavírusból való kilábalás egy békésebb, kiszámíthatóbb évet hoz majd, 2022-őt utolsók között ezekkel a szavakkal jellemeznénk. A héten már Orbán Viktor által is a rendszerváltás után legnehezebb évnek nevezett idei esztendő ugyanis járvány után új fenyegetéssel, a kormányzati részről a kritikus hangok által vitatott módon "háborús inflációnak" nevezett jelenséggel szembesítette az országot.

A rég nem látott mértékű drágulás pedig voltaképpen a szomszédban zajló háború kirobbanása óta meghatározta teljes életünket, de különösen a világ, valamint hazánk gazdasági klímáját. A monetáris politika szigorodott, a hitelek drágultak és árstopok sorozata jelent meg. A Pénzcentrum összefoglalta, milyen hatásokkal kellett szembenéznie a magyar gazdaságnak, s így közvetve mindannyiunknak a lassan magunk mögött hagyott 2022-es évben.

Az orosz-ukrán háború felforgatta a világot

2020-ban és 2021-ben a koronavírus világjárványt övező lezárásokat súlyos gazdasági megtorpanás követte, aminek utóhatásait még az év elején is nyögtük. A gazdaság ugyanis rendkívül gyors ütemben nyitott újra és az energiaárak is emelkedőben voltak.

A feketeleves azonban csak ezután jött. 2022. február 24-én ugyanis Oroszország a régióban évtizedek óta nem tapasztalt méretű fegyveres inváziót indított Ukrajna ellen, ami világszerte többfrontos krízishelyzetet eredményezett, amik egy része hazánkat sújtotta a legdrasztikusabb mértékben.

Visszaütött az energiafüggőség

Az Európai Unió az agresszióra tett válaszul egyre komolyabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal, orosz magánszemélyekkel és vállalatokkal szemben. A példa nélküli intézkedések érintették többek között a bankszektort és a tőzsdepiacokat is, magyar szempontból viszont a legnagyobb érvágást az energiaágazatot érintő szigorú uniós politika jelentette.

Ennek részeként:

• bevezették a szén Oroszországból való importjának tilalmát
• az Oroszországból származó olaj behozatalának tilalmát (néhány kivétellel)
• valamint az orosz energia- és bányászati ágazatba irányuló új beruházások tilalmát

Az orosz gázszolgáltatás teljes uniós embargóját hazánk megvétózta, ugyanis Magyarország igen nagy mértékben függ az orosz gáztól. Ha ezt számszerűsíteni akarjuk, az Eurostat adatai szerint 2020-ban a magyar gázfelhasználás 12 milliárd köbméter volt, ebből 11,5 milliárd köbméter volt orosz gáz. Az ország pedig nem látott az EU részéről garanciát arra, hogy enélkül biztosítsa energiaellátását.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos baj van a gázpiacon: nem szállít Európába a Gazprom, ki is lőtt az ár

A Gazprom kakaskodik ukrán partnerével, most pedig egész Európa fázhat, ha nem rendeződik a helyzet.

Az energiafüggőségért persze ennek ellenére is súlyos árat fizetünk. A gázszállítás ugyanis így is többször lelassult, illetve szünetelt már idén és az EU, és a kelet-európai nagyhatalom elmérgesedett viszonya nem sok jót ígér a jövőre nézve, ha nem tudunk valahogy enyhíteni ezen a függőségen. A miniszterelnök szerint mindenesetre továbbra is az orosz segítséggel megtermelt energia lehet hazánk energiaellátásának csúcsa, évértékelőjében ugyanis a Paks 2 projekttől "várta a megváltást".

Egekben az energiaárak

Az európai energiaválság persze hatalmas árfelhajtóerővel is bírt. Az uniós országoknak ezért az ellátásbiztonság garantálása mellett az elszálló energiaárakat is kontroll alatt kellett tartaniuk valahogy.

Hazánkban véget ért a "rezsicsökkentés" jelszavával fémjelzett idilli időszak, ami alatt az alacsonyan tartott rezsi az összes magyar kiváltsága volt. Augusztus elejétől azonban új rezsiszabályok léptek életbe és fogyasztási határokhoz kötötték a csökkentet díjakat. A Németh Szilárd által közölt limitek a következők lettek:

• A villamosenergia tekintetében 2523 kilowattóra/év fogyasztásig 36 forint/kWh, a limit átlépése után pedig 70,1 forint/kilowattóra. Az éjszakai áram tekintetében a kedvezményes ár 23 forint, a fölött pedig 62,9 forint, míg a versenypiaci ár 268,9 forint.
• A földgáz esetében a kedvezményes tarifa 1729 köbméterig áll, itt a köbméterenkénti ár 102 forint, a limiten túli fogyasztás esetében 747 forint/köbméter, a piaci ár ezzel szemben 1020 forint.

Ezzel a családok egy jelentős része "átlagfogyasztó" maradt ugyan, de télre intézmények sora került igen nehéz helyzetbe. A teljesség igénye nélkül egyetemek, üzletek, éttermek húzták le a rolót a magas energiaszámlák miatt. A lakossági fogyasztók egy jelentős része pedig meghúzta a nadrágszíjat, hogy biztosan a fogyasztási határon belül maradjon.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így úszhatod meg a rezsirémálmot: 13 trükk, hogy ne kelljen fagyoskodni idén télen

Ugyan már elkezdődött a fűtési szezon, pár hasznos tippel most is tudunk spórolni a rezsiszámlákon.

A jövőre nézve jó hír, hogy 2023 elején nem emelkednek tovább az árak. Lantos Csaba energiaügyi miniszter hó végi bejelentése szerint januártól nem módosulnak az egyetemes szolgáltatásban maradt mintegy 150 ezer mikrovállalkozás  által fizetendő, kedvezményes sáv feletti versenypiaci árak sem.

Tovább robogott az infláció

A drágulás persze bőven nem csak az energiaárakat érintette. Az általános infláció az év második felében 20 százalék fölé emelkedett, az energiakrízisen felül a novemberre 43,8 százalékra növő élelmiszer-infláció, illetve az MNB álláspontja szerint részben a költségek feletti vállalati átárazás miatt.

A novemberben éppen 22,5 százalékon tetőző infláció pedig a jegybank és a piaci szakértők szerint sem jelenti még az áremelkedés csúcsát. Az elemzői konszenzus szerint az év utolsó hónapjában is folytatódott a horrordrágulás és 2023 első felében is igen magas szinten marad. A jövő év folyamán aztán a várakozások szerint a globális hatások, illetve a belső kereslet csökkenése (tehát részben a magyarok fizetőképességének visszaesése) miatt fokozatos dezinflációs hatás jelenik meg. Egyszámjegyűre azonban jó eséllyel csak 2023 decembere felé csökken az általános drágulás.

EZ IS ÉRDEKELHET

Brutális: 22,5 százalék volt a drágulás novemberben, fájdalmasan elszállt az élelmiszerek ára

2022. novemberben a fogyasztói árak átlagosan 22,5%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.

Ársapka, árstop kamatstop lett volna a fegyverünk a drágulás ellen

A kormány már 2021 őszén átmenetileg árstopot vezetett be egyes alapvető élelmiszerek esetében, idén, a súlyosbodó inflációs nyomásra reagálva pedig kibővítette azt, illetve más területeken is hasonló  módszerekkel igyekezett megfékezni a drágulást. Az élelmiszerárstop november 9.-én kihirdetett kiterjesztése értelmében így jelenleg a következő termékek árát szabályozzák hatóságilag:

• kristálycukor
• búzafinomliszt (BL 55)
• finomított napraforgó-étolaj
• házi sertéscomb
• csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég
• ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tehéntej

(ezen termékek ára nem lehet magasabb a 2021. október 15. napi árnál)

• tyúktojás
• étkezési burgonya, az újburgonya kivételével

(ezen termékek ára nem lehet magasabb a 2022. szeptember 30. napi árnál)

A tervek szerint a tavalyi év végén (november 15.-től) bevezetett benzinár-stop is év végéig érvényben maradt volna, aminek értelmében 480 forintos áron tankolhattak a lakossági fogyasztók, ezt azonban a zavartalan üzemanyagellátás biztosításának érdekében a kormány december 6.-án eltöröltek.

Bár a hatósági beavatkozásokat számos kritika érte, a kormányzat látszólag továbbra is előszeretettel alkalmazza ezt a stratégiát. Erről árulkodik, hogy januárban bevezették a tervek szerint 2023. június 30-ig érvényben lévő kamatstopot, az érintett hitelek körét pedig év közben bővítették is. A kormány álláspontja szerint  a kamatstop már 350 ezer családot véd meg attól, hogy úgynevezett "szankciós kamatfelárat" kelljen fizetnie, a bankszektor viszont szinte egy emberként bírálta folytatólagosan az intézkedést. Csányi Sándor például szeptemberben az alábbi lesújtó véleményt fogalmazta meg szeptember végén:

Úgy érzem, nem látja mindenki tisztán a gazdaságirányításban, hogy a bankszektor igenis nehéz helyzetben van: veszteséget realizál, és nem éri meg ide befektetni. Mi itt vagyunk, mi nem tehetjük meg, hogy elhagyjuk az országot

Megszűnt a fizetési moratórium

December közepén született meg a döntés, hogy a kormány nem hosszabbítja meg a maratonira nyúlt fizetési moratórium év végével lejáró hatályát. A moratóriumban lévők száma egyébként eddigre drasztikusan lecsökkent: az egyre nagyobb számban kilépő ügyfelek miatt 2022. augusztusra már csak a vállalati hitelek mindössze 1 százaléka, a lakossági hiteleknek pedig csak 3 százaléka vett részt a célzott fizetési moratóriumban, és azóta ez tovább csökkent.

EZ IS ÉRDEKELHET

Durva csapdába eshetnek a magyar hitelesek: áldásnak tűnt, mégis visszaüthet a döntésük

Akár 5-15 százalékkal is megnőhet egy-egy lakáshitel összköltsége. A hitelmoratórium jelen állás szerint ugyanis az év végén kifut, és sokan nem számolnak a lehetőség következményeivel.

A moratóriumot a kormány kezdetben 2020. vége helyett előbb 2021 júniusa, majd októbere végéig hosszabbította meg. A járványhelyzet gazdasági hatásainak enyhülésével párhuzamosan, 2021. novembertől a törlesztési moratórium célzottan, már csak egyes kiemelten sérülékeny társadalmi csoportok (nyugdíjasok, gyermeket váró és nevelő adósok, közfoglalkoztatottak, illetve azok, akiknek a járvány hatására csökkent a jövedelmük), valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások (árbevételük legalább 25 százalékkal csökkent az előző évhez képest) számára maradt elérhető. Jövőre viszont már ők sem élhetnek ezzel a lehetőséggel.

A többszöri nyugdíjkorrekció sem tűnt elégnek

A nyugdíjasok jellemzően a társadalom legalacsonyabb jövedelmű tagjai közé tartoznak: 2022 januárjában még az idősek alig 22 százaléka kapott 200 ezer forintot meghaladó állami támogatást havonta.

Az, hogy a mostani infláció mennyiben érint egyes társadalmi csoportokat, annak függvénye, hogy azok jellemzően milyen termékeket vesznek és milyen mennyiségekben. Mivel a nyugdíjasok a csekély "keresetük" jó részét élelmiszerre költik, ami pedig az általánosnál is jóval gyorsabban drágult, hónapról hónapra egyre nehezebbé vált az időseknek egy egyszerű bevásárlás is.

Idén pedig emiatt több alkalommal is igyekeztek korrigálni az idősek ellátásának összegét. Januárban 3 százalékos, majd júliusban 2,6 százalékos nyugdíjemelés történt, novemberben is nőttek a magyar nyugdíjak, ez alkalommal 4,5 százalékkal. Az emeléseknek hála számításaink szerint novembertől az átlagnyugdíj összegét kapó idősek nagyjából 177 230 forintos havi ellátást kaphatnak. Az emelések összege azonban a Pénzcentrum által hónapra-hónapra elvégzett felmérések alapján rendre kevésnek bizonyult a brutális dráguláshoz mérve, a nyugdíjak vásárlóértéke pedig a legtöbb alapélelmiszerben mérve szinte folyamatosan csökkent.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tombol a nyugdíjkrízis a magyar boltok kasszáinál: így falt fel mindent a drágulás

Az élelmiszerárak 43,8%-kal emelkedtek, a nyugdíjemelés nagyjából havi 7 ezer forinttal hagy többet az idősek pénztárcájában.

Nem véletlen, hogy már hónapokkal ezelőtt beharangozták a jövő évi nyugdíjemelést is, amelynek pontos, 15 százalékos mértékét végül december 13-án Orbán Viktor jelentette be. A Pénzcentrum össze is állított egy nyugdíjkalkulátor, aminek segítségével bárki kiszámolhatja, hogy  milyen összegű nyugdíj érkezik januárban, és a 13. havi nyugdíjjal együtt milyen összegre lehet számítani februárban. Ugyanis az év első két hónapjában összesen három havi emelt nyugdíjösszegre számíthatnak a jogosultak. A kalkulátorba elég mindössze a decemberi nyugdíj összegét beírni.

Folytatódik a kamatemelési ciklus

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa folytatta tavaly nyáron megkezdett kamatemelési ciklusát és vélhetően a magas alapkamat még jövőre is velünk marad majd. Matolcsy György jegybankelnök korábban úgy fogalmazott, hogy:

Az alapkamatemelési ciklus addig tart, amíg az infláció fenntartható sávba ereszkedik vissza. 

Az MNB vezetői pedig azóta számtalanszor megerősítették ugyanezt. Bár szeptember óta nem emelkedett tovább a jelenleg 13 százalékon álló alapkamat, az hogy nem is csökkentettek ezen a rekordmagas szinten, továbbra is az ígért, szigorú monetáris politikát támasztja alá, a tavaly decemberi 2,4 százalékos alapkamathoz képest ugyanis a mostani ég és föld. Ezen kívül pedig a jegybank az utóbbi hónapokban az irányadó kamatot is magasan tartotta és a kamatfolyosót is jócskán kiszélesítette.

A jegybanki alapkamat magas szinten tartása sok mindenre hatással van. Többek között a lakáshitelek és a személyi kölcsönök piacára is begyűrűzött, így kivétel nélkül az összes bank változtatott kondícióin és a legtöbb lakossági hiteltípus igen sokat drágult idén.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így szálltak el a törlesztőrészletek a magyar bankokban: mi történik a hitelpiacon?

Harmadával esett vissza az új lakáshitelek összege júliusban, azonban nem biztos, hogy igaza van azoknak, akik szerint a hitelek drágulása áll a dolog mögött.

Nem vagyunk kint a gödörből

A korábbinál is nehezebb év volt tehát 2022 és nincs rá garancia, hogy 2023-ra fellélegezhetnénk. A miniszterelnök szerint hazánkban a cél most az, hogy kimaradjunk a háborúból, illetve hogy decemberre egyszámjegyű legyen az infláció. Utóbbihoz pedig hosszú rögös út vezethet, ha belegondolunk, hogy jelenleg 22,5 százalékon áll az általános drágulás.

Az MNB előrejelzése szerint ráadásul a 20 százalékot is megközelítheti jövőre az infláció, az élelmiszerek pedig átlagosan akár 42 százalékkal drágábbak lehetnek éves összevetésben, míg az energia 39, az üzemanyagok pedig 21 százalékkal lehetnek drágábbak jövőre. Egyedül az ipar és a szolgáltató szektor drágulásában várható lassulás.

Meglátásuk szerint a legjobb szcenárió az, ha az év végére annyira lecsökken az áremelkedés üteme, hogy a teljes 2023-as átlagot lehúzza 15 százalékra - derül ki a Magyar Nemzeti Bank decemberben publikált inflációs jelentéséből. Ez egyébként még mindig durvább forgatókönyv, mint a szeptemberben (az MNB 3 havonta ad ki ilyen jelentést) kiadott felmérésben szereplő legnegatívabb jóslat.

Amióta a KSH 1985-ben elkezdte a mostani bontás szerint vezetni az inflációt, ekkora élelmiszer-drágulást még soha nem mért, 1990-ben is csak 35,2, 1995-ben 31,1 százalékos volt az éves adat.

Az áremelkedés üteme jelentősebb mértékben csak az év közepétől lassulhat, de a csúcson már az első hónapokban túllehetünk. Ebben az MNB szerint a belső kereslet csökkenése és a globális hatások is segítenek majd.

A hatalmas inflációt pedig mindenki meg fogja érezni. Az emberek kevesebb pénzt tudnak majd félretenni, a cégeknek alacsonyabb keret marad beruházni és az állami projektek száma és költsége is csökkenni fog. A háztartások kiadásaiban emiatt a 2,1 százalékos csökkenés is elképzelhető lehet. Az egyetlen jó hír, hogy a munkaerőpiac továbbra is stabilnak tűnik, és bár egyes szektorokat érinthetik létszámleépítések, a covid járvány elejihez hasonló tömeges munkahelyvesztés a jegybank szerint nem várható.