Jövőre durvulhat be igazán a drágulás Magyarországon: nagyot romlottak a kilátások

Az infláció novemberben tovább emelkedett, ráadásul a vártnál is gyorsabb ütemben. Októberhez képest a fogyasztói árak 1,8 százalékkal nőttek, az éves infláció így 22,5 százalékra gyorsult az októberben közzétett 21,1 százalékról. A tényadat ismét magasabbnak bizonyult az előzetesen vártnál. A maginfláció is nőtt novemberben, elérve a 24 százalékot év/év alapon.

Ahogyan azt már az eddigi hónapokban megszokhattuk, novemberben is az élelmiszerárak jelentették az infláció fő motorját. Dacára a tojás és a burgonya árstopjának, a főcsoport árai további 3,6 százalékkal emelkedtek havi szinten, s az éves rátájuk elérte a 43,8 százalékot - írja kommentáljában Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.

Továbbra sem látszik lassulás az élelmiszerdrágulás frontján: az aszálykárok, a szektor alacsony termelékenysége, az árstopok okozta veszteségek más termékeken való kompenzálása, valamint a magas import és a gyenge forint a legfontosabb magyarázó tényezői a kiemelkedő élelmiszerdrágulásnak Magyarországon. Fordulatot itt valószínűleg a kereslet fékeződése hoz majd, aminek első jeleit már az októberi kiskereskedelmi forgalmi statisztikában is láthattuk

- mondta a szakember. Bér az élelmiszereknél kisebb mértékben, az egyéb fogyasztási főcsoportok árai is tovább nőttek - még mindig meglehetősen széles körű árnyomást jelezve a gazdaságban. A ruházati cikkek árai 1,6 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek ára 0,8 százalékkal emelkedtek havi szinten, ami leginkább a volatilis és gyenge forint kedvezőtlen hatását tükrözi. Kifejezetten negatív emellett, hogy a szolgáltatások árnövekedése novemberben 0,9 százalékra gyorsult hó/hó alapon.

Az igazi durvulás csal most kezdődik?

A tényadatok magasabbak lettek a vártnál, a piac 22 százalékos emelkedésre számított éves szinten

- értékelte az adatokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Havi szinten leginkább az élelmiszerek árának emelkedése húzta fel a mutatót, de továbbra is ütemesen drágulnak fogyasztási- és iparcikkek, valamint a piaci szolgáltatások is. A szakember hozzátette, maginfláció tovább gyorsult, novemberben 24 százalékos volt, továbbra is az erőteljes inflációs nyomásra utal.

Németh Dávid szerint 2023-ban az üzemanyagok hatósági árának eltörlése miatt újabb gyorsulás várható. A most megjelent inflációs adat alapján decemberben 25,5 százalék, januárban pedig 26 százalék körüli inflációs mutató várható.

Az MNB a december közepén megjelenő inflációs jelentésében az legújabb változások miatt emelni fogja a 2023-ra vonatkozó inflációs előrejelzését, amelyben várhatóan 15 százalék feletti éves átlagos inflációt jelezhet előre, szemben a szeptemberi prognózisban szereplő 11,5-14 százalék közötti sávval. Németh Dávid közölte:

Mi a jelenlegi kilátások alapján azt várjuk, hogy jövő februárban érheti el a csúcspontját az infláció, valamivel 26 százalék feletti szinten. 2023 nyarán csökkenhet a mutató 20 százalék alá, a jövő év végén kerülhet az egy számjegyű tartományba. Így a 2023-as éves átlagos infláció meghaladhatja a 18 százalékot.

A következő év nagy kérdése lesz, hogy a bázishatáson kívül a kereslet csökkenése milyen mértékben tudja fékezni az inflációt. Ugyanakkor az is kérdés, hogy a költségoldalon a jelenlegi kínálati sokkok mennyiben akadályozzák ezt a folyamatot. A költségek terén még az is bizonytalan, milyen mértékű béremelkedés lesz 2023-ban - értékelt a szakértő.

A vártnál magasabb novemberi infláció, valamint az üzemanyagok árplafonjának a tervezettnél korábbi eltörlése eredményeként az infláció már decemberben elérheti éves szinten a 25 százalékot Németh Dávid szerint.

Jövőre az első negyedévben várhatóan tovább emelkedik az infláció, a mérték azonban bizonytalan; a „szokásos” év eleji átárazások szerepe meghatározó lesz, főleg annak fényében, hogy a belső kereslet is várhatóan fordul ekkorra. Az inflációs csúcsot az első negyedévben érhetjük el. A második negyedévben már csökkenésnek indulhat az áremelkedés üteme, a folyamat azonban meglehetősen lassú lesz várakozásunk szerint.

Az éves átlagos infláció 2023-ban könnyen elérheti, akár meg is haladhatja a 18%-ot

- értékelt.

Nincs megállás 26%-ig?

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője is arról beszélt, hogy a várakozásokat meghaladó mértékben, 22,5%-ra ugrott az infláció novemberben, elsősorban az élelmiszerárak emelkedésének további gyorsulása miatt, az áremelkedés ugyanakkor továbbra is rendkívül széleskörű. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció is igen meredeken, 24%-ra ugrott.

A vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügyi termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a hatósági üzemanyagárak kivezetése miatt miatt az idei átlagos inflációs várakozásunkat kismértékben 14,6%-ra, azonban a jövő évit jelentősen, 17,5%-ra emeljük. A kedvezményes üzemanyagárak megszüntetése önmagában mintegy 2-2,3 százalékponttal emeli az inflációt, azonban a jövő év során az üzemanyagárak fokozatos mérséklődésével számolunk, egyrészt a gyenge globális kereslet, másrészt a forint várakozásunk szerinti mérsékelt erősödése miatt. A gázolajárak azonban magasak maradhatnak a szűkös európai kapacitások és az orosz gázolaj jövő év februártól való szankcionálása miatt

- magyarázta. Az orosz-ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek. Noha az utóbbi hónapokban már mérséklődtek az energiaárak, a gazdasági szereplők jelentős része még az elmúlt hónapokban kialakult, szélsőségesen magas árakkal szembesül a lejáró szerződéseiket követően.

Az energiaárak alakulása azonban továbbra is kiszámíthatatlan, az elmúlt napokban újabb meredek emelkedést mutatnak. A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása szintén hozzájárulhatott a további áremelkedésekhez. Igen komoly hatásai látszanak a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszer árindexének visszaesése is tükröz, ezt azonban a forint dollárral szemben meredek gyengülése, valamint a hazai rendkívüli aszály ellensúlyozza

- értékelt Suppan Gergely, aki szerint a háború kitörését követő első sokkhatás óta az utóbbi hónapokban lefelé korrigáltak az olaj-, nyersanyag-, és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást.     

A többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelennek, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag gyártásig  jelentős mértékű drágulást okoz.

A következő hónapokban az átárazások várható folytatódása miatt kismértékben tovább emelkedik az infláció. Decemberben 26% közelébe emelkedhet az infláció, azonban a jövő év elejétől bázishatások miatt már az infláció eleinte fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk

- fogalmazott.

A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növelte a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolta. A faárak elszállása érezteti hatását a bútorárakban is. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növeli. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsult. Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a közeljövőben pedig az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható további áremelkedés.

Az élősertés felvásárlási árak az elmúlt hónapokban meredeken, egyes beszámolók szerint 50-70%-kal ugrottak meg, ami már megjelent és a következő hónapokban is folytatódhat a feldolgozott húsok áraiban. A búzaárak tavaszi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt a következő hónapokban folytatódhat a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árainak emelkedése, azonban a búzaárak közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon. A takarmányárak és energiaköltségek emelkedése miatt az áremelkedés a tej- és tejtermékek, valamint a tojás esetében is folytatódhat, noha ez utóbbi termék árát szintén korlátozták.

A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó szintén egyre több szolgálattás árában jelenik meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerülnek

- mutatott rá.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 43,8%-kal nőttek, ami érdemi gyorsulás a tavaly év eleji 3% körüli növekedéshez képest. Ezen belül a sertéshús árak novemberben 28,9%-kal nőttek. A baromfihús árak 54,4%-kal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 47%-kal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 37,5%-kal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 34,2%-kal emelkedtek. Az árkorlátozások által érintett tejárak átlagosan 52,9%-kal emelkedtek, mivel a korlátozások által nem érintett tejárak meredeken emelkedtek (míg az érintett 2,8%-os UHT tej ára alig változott, jelentősen emelkedett az 1,5%-os és 2,8%-os ESL tej ára). Az étolaj ára 3,2%-kal, a liszté 8,7%-kal (ezen belül a búzafinomliszt ára alig változott, de ellenben a rétesliszt emelkedett), a cukoré 12,4%-kal emelkedett, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt jóval magasabb lennének az árak. A sajtok ára 78,8%-kal, az egyéb tejtermékek 79%-kal, a vaj, vajkrémek árai 77,3%-kal emelkedtek. A tojás ára 102,9%-kal, a margariné 60,3%-kal, a sertészsíré 89,4% emelkedett.

Novemberben a kenyér 81,8%-kal, a péksütemények 54%-kal, a száraztészta  70,8%-kal, az édesipari lisztesáruk 69,1%-kal drágultak, míg a burgonya árai 45,5, gyümölcsök árai pedig 28,5%-kal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 29,5%-kal, az éttermi étkezésé 28,3%-kal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 13,8%-kal, ezen belül a dohányáruké 10,1%-kal, a szeszes italoké 19,4%-kal emelkedett.  A ruházkodási termékek árai 8%-kal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek árai 14,4%-kal emelkedtek, ami már mérséklődést jelent, ezen belül az új személygépkocsi árak 24%-os emelkedtek – amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is magas maradt az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 19,6%-kal, a konyhabútorok 19,8%-kal drágultak), vagy a réz- és acélárak miatt dráguló tartós háztartási cikkek is fokoznak.

Az autópiaci anomáliák miatt 11,3%-kal drágultak a használtautó árak is. A háztartási energiaárak 65,9%-kal nőttek, a vezetékes gáz 124,3%-os, az áram 28,3%-os, a palackos gáz 52,1%-os, a tűzifa 60,1%-os drágulása miatt, míg a távfűtés ára változatlan maradt. Az egyéb cikkek árai 11,3%-kal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak az egy évvel ezelőtti magasabb bázis miatt 3,3%-kal csökkentek az üzemanyagárak plafonja miatt, de a kategórián belül a legtöbb termék áremelkedése gyorsult, leginkább a lakásjavító-, karbantartó cikkeké 30,5%-ra, valamint az állateledeleké 51,1%-ra.

Érdemben, 27-34%-kal drágultak a háztartási fogyóanyagok, vegyipari termékek, így a mosó és tisztítószerek,  a testápolási cikkek is. 9%-ra gyorsult a szolgáltatások árainak emelkedése, ezen belül 14%-ra gyorsult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme. Az albérleti piac magára találása miatt 14,4%-ra gyorsult a lakbérek árainak növekedése. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 23,9% volt, a taxi 27,8%, a háztartási szolgáltatásoké 23%, a járműjavításé 22,7%, a mozijegy 21,3%, a sport és múzeumi belépőké 20% volt.