Lehetetlen küldetést adott Orbán Viktor? Eddig fog tartani az igazi árpokol Magyarországon

Szeptemberben a fogyasztói árak újabb horrorisztikus emelkedést produkáltak, mint az előző év azonos időszakában: az infláció immár 20,1 százalékos Magyarországon, amely csaknem negyedszázados rekord, utoljára 1998-ban volt ilyen mértékű drágulás az országban. Tavaly szeptemberhez képest leginkább a kenyér (76,2%), a sajt (68%), a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém (66,3%), a margarin (61,2%), a száraztészta (60,2%), a tojás (53,7%) drágult. Átlag alatti mértékben, 22,4%-kal nőtt a sertéshús, 19,1%-kal a csokoládé, kakaó, 10,9%-kal a cukor, 5%-kal az étolaj ára.

Sokkoló az is, hogy még a tízedik legjobban dráguló termék átlagos drágulása is majdnem 75 százalékos. A KSH által havonta kiadott lista tanúsága szerint a zsemle, a tejföl, a vaj is mind több mint 80 százalékos átlagos áremelkedésen esett át. Ez összességében azt jelenti, hogyha a vezetékes gázon kívül, a 9 legjobban dráguló élelmiszer mindegyikéből vásárolnánk egy adott egységnyit, akkor azért

• 2021 szeptemberében 4 141 forintot kellett volna kifizetnünk;
• 2022 szeptemberében viszont már 7 882 forintot kell.

A növekedés átlaga pedig 90 százalékos.

Orbán Viktor miniszterelnök erre reagálva még múlt pénteken, a hosszú szünet után adott rádióinterjújában tárta a nagyközönség elé, hogy jövő év végére mindenképpen egyszámjegyű inflációt akar látni az országban - ezt pedig konkrét utasításba is adta a gazdasági miniszternek és a jegybankelnöknek. Elérhető-e a 10 alatti infláció, vagy lázálmot lát Orbán Viktor? Megkérdeztünk négy elemzőt arról, hogy látják az infláció alakulását a jövő év végére.

Nem lázálom, de szűkös lesz

Nagyon magas a bázis, ezért is van esély arra, hogy valóban egyszámjegyű legyen az infláció jövő év végére – mondta a Pénzcentrumnak Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Szerinte ugyan komoly bizonytalanság van jelenleg, de egyáltalán nem lehetetlen, hogy valóban 10 százalék alá menjen jövő év végére az áremelkedés mértéke.

Egyelőre sok mindent nem tudunk, például hogy meddig maradnak a hatósági árak az élelmiszerek és a benzinárak között, valamint a rezsicsökkentés korrekciójáról és a forint árfolamának alakulásáról sem. Az inflációs pályám most úgy néz ki, hogy december-januárban tovább emelkedik az infláció, körülbelül 21 százalék fölé. Ezt követően az első negyedévben szerintem még 20% fölött lesz az érték, utána azonban folyamatos csökkenési ciklus végén jövő október-novemberben már bemehet 10 százalék alá – ha nem is jelentős mértékben, még akkor is 9,7% körül lesz

- mondta el Trippon Mariann. Kitért arra is, hogy ennek a csökkenő inflációnak egyszerre több feltétele is van, többek között a kereslet csökkenése is.

Ha a rezsicsökkentést és a hatósági árakkal kapcsolatos kérdéseket kivesszük, akkor az látszik, hogy jövőre talán a  külső inflációs nyomás valamelyest enyhülhet. Ez azt jelenti, hogy a fejlett gazdaságokban az infláció tetőzik, és aztán ott is elindul lefelé. Ha nem lesz újabb energiaválság, akkor megszűnik ez a nyomás, ami mindenképp segít ebben. Kellene ugyanakkor egy erősebb forintárfolyam, és igen, a kereslet mérséklődése egy olyan hatás, amelynek Magyarországon meg kellene történnie. Az egy illúzió, hogy a jelenlegi inflációt le lehet vinni úgy, hogy az ne járjon reálgazdasági áldozatokkal – olyan szinten szabadultak el az inflációs várakozások és a bérek, hogy ennek visszább szorításához mindenképp kell a kereslet-oldali alkalmazkodás

- mondta a CIB Bank vezető elemzője.

Folytatódnia kell az árcsökkenésnek

Nagyon is elképzelhető az egyszámjegyű infláció a következő év végére, de nagyon sok tényezőtől függ – ezt már Németh Dávid, a K&H elemzője mondta lapunknak. Szerinte leginkább az éves átlagos inflációs mutatót kell figyelni, de különböző feltételek teljesülése esetén simán bemehet az áremelkedés mértéke 10 százalék alá.

Az éves infláció biztosan nem lehet majd egy számjegyű, de a jövő decemberi adat már nagyon jó eséllyel igen. Ehhez azonban mindenképpen kell egy kereslet-szűkülés, a piacnak is át kell alakulnia, és fontos az is, hogy az energiaárak tovább csökkenjenek, vagy legalábbis stabilizálódjanak. Arra is nagy szükség lenne, hogy az üzemanyag esetébe ne kelljen emelni az árstop szintjét. Emellett az is jól jönne, ha a forint vissza tudna mászni az euróval szemben a 380-390-es szint közelébe, és hogy ne legyen jövőre egy ideihez hasonló élelmiszerár-sokk, amit mondjuk a kedvezőtlen időjárás okoz

-  mondta Németh Dávid.

Csökkenni fog a fogyasztás

A Raiffeisen vezető elemzője, Török Zoltán is a nyersanyagárak további csökkenését várja, ami szintén csökkenti majd a kívülről jövő inflációs nyomást. egyetértett abban a többi elemzővel, hogy valóban 10 százalék alatti infláció lesz már a jövő év legvégén.

Azt látjuk, hogy globálisan a nyersanyagárak zömében már hónapok óta csökkennek, ez azonban egyelőre sem a hazai fogyasztói, sem pedig a termelői árindexben nem mutatkozik meg, de előbb vagy utóbb azért ennek itthon is lesz hatása. A globális inflációs hatások orvossága a keresletoldali alkalmazkodás, vagyis egy keresletcsökkenés az, ami várható a meghatározó gazdaságokban, és Magyarországon is. Ez jelentős mértékű lesz, azt gondolom, hogy a kereslet csökkenni is fog, vagy legalábbis jóval visszafogottabb annál, mint amit az elmúlt hónapokban láthattunk. Nekünk mindenesetre az a várakozásunk, hogy a jövő év végére egyszámjegyű lesz az infláció Magyarországon

- mondta Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Úgy tűnik tehát, hogy az elemzők leginkább a nyersanyagárak csökkenésében bíznak, és ezt látják az infláció lassulásának fő leteteméyeseként - de azt sem bánnák annyira, hogy az euró árfolyama kúszna vissza egy tavaly óta elfelejtett szintre.

Őszig kéne kihúzni

Szintén jövő őszi, vagyis még egy éves távlatot számol az infláció első csökkenéséhez Madár István, a Portfolio vezető elemzője. Lapunknak úgy fogalmazott, hogy ehhez persze szükség van az újabb árhullám elkerülésére is.

A jelenlegi várakozások szerint jövő év végére egy számjegyű lesz az infláció Magyarországon. Ezt elsősorban arra alapozza az elemzői közösség, hogy az energiaárak sokkja lecseng: ha nem jön egy újabb óriási árhullám, akkor az átárazódások után már nem lesz akkora drágulási lendület a gazdaságban. Alapvetően a jövő év első fele még a magas infláció jegyében telik el, de ősztől érdemben szelídülhet a pénzromlás üteme

- mondta a Pénzcentrumnak a Portfolio vezető elemzője. Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte megjósolhatatlan, mikor tűnnek el végre a geopolitikai gondok által gerjesztett negatív hatások: szerinte bár ez a legfontosabb tényező, nehéz megmondani, mikor kezdődhet meg itt az enyhülés.

Az infláció szempontjából plusz tényező lenne, ha a nyersanyag- (elsősorban energia-) árak nem csak befejeznék a száguldást, hanem érdemi esést mutatnának. Közgazdasági alapon erre mutatkozik esély, hiszen a ma megfigyelhető árazások mesze elszakadtak a pénzügyi racionalitástól, ám az megjósolhatatlan, hogy az árfelhajtásért felelős geopolitikai tényezők mikor enyhülnek. Ennél fájdalmasabb, hogy az infláció mérséklődéséhez várhatóan a lakossági fogyasztás visszaesése is hozzájárul. Őszre már az idei nagy jövedelemkiáramlás is elinflálódott, és a várakozások szerint a jövő évben sem lesz reálbérnövekedés. Ez fékezheti az idén alaposan meglódult áremelési szándékokat, és amíg 2022-ben mindenki árat emelt, akár volt rá oka, akár nem, addig jövőre várhatóan a vállalkozások áremelése szándéka lelohad a szűkülő lakossági kereslet hatására

- tette hozzá Madár István. Vagyis ha az infláció végre csökkenni fog, azt legelőször az árak csökkenéséből fogjuk észrevenni minden területen - ez persze egyébként is így van, viszont a lakossági kereslet csökkenése miatt a kereskedők tényleg kénytelenek lesznek majd árat csökkenteni.