Fájdalmas méreteket ölt a drágulás Magyarországon: jövőre sem ereszt a horrorinfláció?

Szeptemberben 20,1 százalékos volt az éves inflációs, havi szinten 4,1 százalékkal nőttek az árak. “Az adatok megfelelnek a várakozásainknak, éves szinten 20 százalék körüli áremelkedésre számítottunk” - kommentálta az új adatokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Hozzátette, hogy főként a rezsiváltozás húzta fel a mutatót: nagyságrendileg 3 százalékponttal növelte az éves indexet. A havi infláció pedig a 4,1 százalékos tényadat helyett 1,5 százalék lett volna anélkül.

Az élelmiszerek drágulása folytatódott, a szolgáltatások ára is tovább nőtt, ráadásul a szeptemberi adatokban markánsan megjelent a tűzifa, a palackos gáz, valamint az iskolakezdéshez kapcsolódó szolgáltatások és termékek - köztük az étkeztetés és a tankönyvek - drágulása. Bár a változékony élelmiszer-, energia- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció tovább gyorsult szeptemberben, 20,7 százalékos volt. Ugyanakkor jelentősen csökkent a fő inflációs és a maginflációs mutató közötti korábbi hónapokban látott különbség. 

Németh Dávid a kilátásokról azt mondta, december-január körül tetőzhet az infláció, 21 százalék körüli szinten. Így az idei éves átlagos infláció 14 százalék körül lehet. 2023-ban főként a második félévtől várható ütemesebb lassulás és az jövő ősz folyamán kerülhet a 10 százalékos szint alá az árindex. Az éves infláció még így is 14 százalék körül lehet 2023-ban is.

A forintárfolyam továbbra is jelentős kockázatot jelent az infláció szempontjából. Ha tartósan mostani gyenge szinteken marad a jegyzés, akkor jövőre az éves átlagos infláció akár a 16 százalékos szintet is megközelítheti

- tette hozzá a szakszervezet.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezetőelemzője elmondta, hogy a vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügy termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása miatt az idei átlagos infláció meghaladhatja az eddigi 13,6%-os, valamint  a jövő évi 12,4%-os várakozásunkat.

Az orosz-ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírják az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, az inflációt szeptembertől pedig tovább növeli a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti növelése. A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása további áremelkedéseket okozhat.

Igen komoly hatásai látszanak a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban érdemben süllyedtek, ezt azonban a forint dollárral szemben meredek gyengülése ellensúlyozza. háború kitörését követő első sokkhatás óta az utóbbi hónapokban lefelé korrigáltak az olaj-, nyersanyag-, és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást. A többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenik, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag gyártásig  jelentős mértékű drágulást okoz.

A következő hónapokban az átárazások várható folytatódása miatt kismértékben tovább emelkedik az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 24-25%-ot, bár az egyes élelmiszerek esetében bevezetett árkorlátozások jórészt áthárításra kerültek más termékekre. Az év végéig kissé 21% fölé emelkedhet az infláció, azonban a jövő év elejétől bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk

- tette hozzá. Mint mondta, a tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növeli a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A faárak elszállása érezteti hatását a bútorárakban is. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növeli.

A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul.

Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a közeljövőben pedig az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható további áremelkedés. Az élősertés felvásárlási árak az elmúlt hónapokban meredeken, egyes beszámolók szerint 50-70%-kal ugrottak meg, ami a következő hónapokban jelenhet meg a feldolgozott húsok áraiban.

A búzaárak tavaszi emelkedése miatt a következő hónapokban meredeken folytatódhat a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árainak emelkedése, azonban a búzaárak közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó szintén egyre több szolgálattás árában jelenik meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerülnek. Egy év alatt az élelmiszerek árai 35,2%-kal nőttek, ami érdemi gyorsulás a tavaly év eleji 3% körüli növekedéshez képest.

Ezen belül a sertéshús árak szeptemberben 22,4%-kal nőttek. A baromfihús árak 42,9%-kal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 46,6%-kal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 25,1%-kal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 24,5%-kal emelkedtek.

Az árkorlátozások által érintett tejárak átlagosan 42,1%-kal emelkedtek, mivel a korlátozások által nem érintett tejárak meredeken emelkedtek (míg az érintett 2,8%-os UHT tej ára alig változott, jelentősen emelkedett az 1,5%-os és 2,8%-os ESL tej ára). Az étolaj ára 5%-kal, a liszté 23,1%-kal (ezen belül a búzafinomliszt ára alig változott, de ellenben a rétesliszt emelkedett), a cukoré 10,9%-kal emelkedett, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt jóval magasabb lennének az árak. A tojás ára 53,7%-kal, a margariné 61,2%-kal emelkedett. Szeptemberben a kenyér 76,2%-kal, a péksütemények 48,1%-kal, a száraztészta  60,2%-kal, az édesipari lisztesáruk 42%-kal drágultak, míg a gyümölcsök árai 18,1%-kal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 26,4%-kal, az éttermi étkezésé 25,7%-kal drágult.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 13,2%-kal, ezen belül a dohányáruké 11,1%-kal, a szeszes italoké 16,5%-kal emelkedett.  A ruházkodási termékek árai 6,7%-kal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek árai 14,7%-kal emelkedtek, részben az új személygépkocsi árak 19,9%-os emelkedése – amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is gyorsult az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 20,1%-kal, a konyhabútorok 21,2%-kal drágultak), vagy a réz- és acélárak miatt dráguló tartós háztartási cikkek is fokoznak. Az autópiaci anomáliák miatt jelentősen, 16,7%-kal drágultak a használtautó árak is. A háztartási energiaárak 62,1%-kal nőttek, a vezetékes gáz 221%-os, az áram 28,9%-os, a palackos gáz 45%-os, a tűzifa 43,8%-os drágulása miatt, míg a távfűtés ára változatlan maradt.

Kiemelte, hogy az egyéb cikkek árai 12,9%-kal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak emelkedése 5,8%-os volt az üzemanyagárak plafonja miatt (míg a benzin piaci ára ennél 45%-kal, a gázolajé 71%-kal magasabb), de a kategórián belül a legtöbb termék áremelkedése gyorsult, leginkább a lakásjavító-, karbantartó cikkeké 27,7%-ra, valamint az állateledeleké 45,5%-ra. Érdemben, 24% felett drágultak a háztartási vegyipari termékek, így a mosó és tisztítószerek,  a testápolási cikkek is. 8,2%-ra gyorsult a szolgáltatások árainak emelkedése, ezen belül a nyári szezont követően 8,8%-ra lassult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme. Az albérleti piac magára találása miatt 12,6%-ra gyorsult a lakbérek árainak növekedése. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 22,8% volt, a háztartási szolgáltatásoké 21,1%, a járműjavításé pedig 20,5% volt.