Államcsőd: mennyi esélye van Magyarországon 2022-ben, mi történik a megtakarításokkal?

Az államcsőd egyes eseteire a közelmúltban is több példát láthattunk a világban. Európában az utóbbi két évtizedben több országban is bekövetkezett különféle okoból államcsőd. Izlandon 2008-ban egy állami bankfelvásárlási manőver vezetett fizetésképteleséghez, Görögországban pedig egy hosszabb fiskális válság okozott csődöt 2015-ben, amelyet nem tudtak megfelelően kezelni. Ukrajna szintén csődöt jelentett 2015-ben. Oroszországban pedig 2022-ben technikai államcsőd következett be, hiszen bár pénzük volt és fizetni is szándékoztak, a háborús szankciók miatt technikailag voltak erre képtelenek. Az elszabadult infláció, a forint gyengülése és az energiaválság hatása miatt ismét felmerült a kérdés, lehet-e Magyarországon államcsődre számítani.

2022 júliusában a Bloomberg 50 országot rangsorolt aszerint, mekkora az államcsőd kockázata. A lista szerint szerint El Salvador, Ghana, Egyiptom, Tunézia, Pakisztán, Ukrajna, Kenya és Argentína van a legközelebb az államcsődhöz. A listára Magyarország is felkerült a 28. helyen - ebben tehát megelőzzük Romániát, amely a 30. ország, amely leginkább közel áll a fizetésképtelenséghez. A rangsort az országok GDP-arányos államadósságának és az aktuális költségvetési hiánynak, valamint a már meglévő államadósság finanszírozásának költségei tükrében állították össze.

Államcsőd Magyarország 2022: van esélye?

A Központi Statisztikai Hivatal friss közlése szerint a fogyasztói árak átlagosan 15,6%-kal meghaladták az egy évvel korábbiakat. Az élelmiszerek ára 30,9%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a margarin (66,9%), a kenyér (64,3%), a sajt (61,0%), a száraztészta (57,9%), a tejtermékek (54,7%), a vaj és vajkrém (54,5%), a péksütemények (45,4%), a tojás (42,0%), a rizs (40,9%), a baromfihús (40,4%) drágult.

A forint gyengülése és az euróárfolyam-ingadozás következtében 2022 júliusában elérte a 400-as szintet az EUR/HUF árfolyam. A jegybanki alapkamat folyamatos emelése egyelőre nem tudta megállítani az árfolyamingadozást, illetve stabilizálni az inflációs kilátásokat. Az MNB ígérete szerint folytatja a kamatemelést.  

2022. július végéig az államháztartás központi alrendszere 2636,5 milliárd forintos hiánnyal zárt - derült ki a Pénzügyminisztérium utolsó jelentéséből. Ezen belül a központi költségvetés 2729,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 218,8 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 125,8 milliárd forintos hiányt értek el. Júliusban a központi alrendszer 255,7 milliárd forint többletet ért el.

Államcsőd akkor következhet be, hogyha az állam kiadásai jóval magasabbak a bevételeinél, a hiányt hitelekből (állampapírokon keresztül) finanszírozza, viszont azokat visszafizetni már nem képes.

Ez a helyzet lehet rossz fiskális poltika eredménye. Jelenleg azt láthatjuk, hogy a költségvetési politika 2022 júliusa óta fordulatot vett a Portfolio elemzése szerint. Míg az év első felében a lakosság részére történtek kifizetések (szja-visszatérítés, teljes 13. havi nyugdíj, szjamentesség, stb.), jelenleg más célok finanszírozása került előtérbe (pl. rendkívüli gázbeszerzés), és a lakosságra nézve hátrányos intézkedések is születtek (rezsiemelés, kata-szigorítás, stb.). Ezek az intézkedések nem sokat enyhítenek a válsághelyzeten, az energiaválság pedig akkor fogja csak éreztetni hatását az államháztartásban, amikor év vége közeledtével ki kell egyenlítenie a rezsicsökkentés mérlegét. Az elemzők a gazdasági növekedés lassulását vetítik előre.

Az S&P már figyelmeztette is Magyarországot a fiskális politika következetességének gyengülésére, mely kedvezőtlen a magyar adósbesorolás szempontjából is. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy Az S&P Global Ratings a nemzetközi hitelminősítők közül egyedüliként tartja számon negatív kilátással a magyar államadósság-besorolást, a Moody's Investors Service és a Fitch Ratings egyaránt stabil kilátást tart érvényben a magyar szuverén osztályzatokra.

Az infláció, a gyenge forint, az államháztartási hiány magas szintje azonban önmagában nem feltétlen vezet államcsődhöz. Az azért érzékelhető, hogy már nem nyomja a gázt az állam a lejtőn, és vannak még lehetőségek további fékezésre is (főként megszorítások), hogy elkerüljük a szerencsétlenséget.

Előrejelezheti még az államcsőd közeledtét, ha az állampapírok iránt jelentősen csökken a kereslet. Az utolsó friss adatok szerint látványosan és gyorsan áramlik ki a MÁP+-ban lévő megtakarítás a Portfolio elemzése szerint, amivel párhuzamosan erősödik a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) állománya. Azonban a PMÁP nem tudja felszívni a MÁP+-ból kiáramló összes megtakarítást, így a június végén még 10 ezermilliárd forint felett lévő lakossági állampapír állomány augusztus végére 9500 milliárd alá esett vissza.

Ebben a folyamatban azonban fordulatot hozhat az új, Bónusz Magyar Állampapír bevezetése, melyről egyelőre csak annyit tudunk, hogy az induló kamata 11% körül alakul és a kamatbázist a régi bónusz papírokhoz hasonlóan megint csak a 12 hónapos DKJ-aukciók átlaga adja. Ezenkívül a statisztikákból az is látszik, hogy a lakosság nem általánosságban az állampapíroktól fordult el, hanem csak a MÁP+-tól, illetve a lakossági papíroktól. A Diszkont Kincstárjegy népszerűségének növekedése is ezt támasztja alá.

Mi történik államcsőd esetén?

Amikor egy állam fizetésképtelenné válik, annak közvetlen negatív gazdaságai hatásai vannak mind a lakosságra, mind a befektetőkre. Jellemző az állami valuta elértéktelenedése, az infláció növekedése és a munkanélküliség emelkedése. A recesszióból jellemzően megszorító intézkedések sorozatával lehet csak kilábalni, tehát az életszínvonal is csökken. Azonban ahány állam, annyiféle államcsőd következhet be, nincs egy általános forgatókönyv.

A megtakarítások általában megtartják nominális értéküket, vagyis 1 millió forint ugyanúgy 1 millió forintot fog érni, azonban reálértéken sokat veszíthetnek az infláció következtében. Előfordulhat, hogy a megtakarításokhoz egy ideig nem lehet hozzáférni, ahogy az is, hogy az állam nem tud fizetni a közszolgáltatásokért - mivel azonban az ilyen esetek pánikot generálnának, egy csőd esetén is egy felelős állam először más eszközökhöz nyúl.

Ilyen eszköz lehet például az adósságok átstrukturálása a hitelezők felé: ahogy a bankkal is lehet egyezkedni, ha az ember nem tudja fizetni a hitelét, az állam is ugyanúgy megteheti ezt. Igaz, ez szinte mindig kedvezőtlenebb feltételeket eredményez.

A recesszió és az életszínvonal esés és a csőd kezelésére meghozott megszorító intézkedések következménye lehet az is, hogy a lakosság elégedetlensége nő, tüntetések, sztrájkok következhetnek, az állam politikailag instabillá válhat. Viszont ahogy az elmúlt évek példáiból kiderült: az államcsőd nem a világvége. Izland, Görögország és Ukraja is az elmúlt két évtizedben vált fizetésképtelenné, és átvészelték a válságot.

Milyen megtakarítás véd az államcsődtől?

Mivel az államcsőd sokféleképpen lecsapódhat a gazdaságban, ezért nehéz megmondani, mi az a befektetés, ami biztos védelmet jelent. Ebben az esetben is érvényes az általános szabály: ne egyféle befektetésben tartsuk a pénzünket, álljunk több lábon, úgy lehetünk válságállóbbak. Attól is függ, hogy csak a megtakarítás értékét szeretné valaki megőrizni, vagy hajlandó kockázatot vállalni egy későbbi magas hozam érdekében, hogy mibe érdemes fektetnie. Hiperinfláció esetén szintén más-más befektetések előnyösek, nincs biztos recept.