Ki tudja, merre tovább? 13 éve nem volt ilyen Magyarországon

Csütörtökön összezárják a kamatokat. A megjelent közleményben a döntéshozók megismételték, hogy az inflációs várakozások horgonyzása és a másodkörös inflációs kockázatok mérséklése érdekében az alapkamat további határozott emelése indokolt. Az MNB továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával gyorsan és rugalmasan reagálni, amennyiben azt a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok emelkedése indokolják. Csütörtökön ismét összezárják az alapkamatot és az egyhetes betéti kamatszintet, tehát utóbbit 10,75 százalékos kamaton fogják meghirdetni a tenderen.

A kamatdöntés megközelítőleg megfelelt a piaci árazásoknak, a határidős kamatlábak némi megnyugvás után, de továbbra is masszív kamatemelési ütemet árazva egy hónap múlva 12,03%, három hónap múlva 12,75%, hat hónap múlva 12,80%, míg egy év múlva 12,19% körüli kamatszintet jeleznek előre, majd ezt követően látványosan csökkenésnek indulhat a hazai kamatszint 9%-ig- emelte ki Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője

Továbbra is felfelé mutató inflációs kockázatok. A jegybank várakozása szerint az árdinamika az őszi hónapokban tetőzik, majd ezt követően lassan mérséklődik. A tetőpont idejére és az ezt követő inflációs pályára az árstop-intézkedések jövőbeli alakulása, illetve a lakossági áram- és gázárakat érintő kormányzati bejelentések jelentős hatást gyakorolnak. Az inflációs cél elérése szempontjából kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások horgonyzása. A háborús feszültségek elsőkörös hatásainak lecsengése, a külső inflációs hatások mérséklődése, a júniusban bejelentett adóintézkedések inflációs hatásának kifutása és a proaktív jegybanki lépések következtében az infláció várhatóan 2023 végén tér vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt.

Összességében megerősítették a korábbi üzeneteket. A megjelent közlemény nem tartalmazott érdemi újdonságot, az MNB továbbra is elkötelezett a határozott kamatemelés mellett, az infláció letörése érdekében. A háttérbeszélgetésen Virág Barnabás alelnök elmondta, hogy a jelenlegi jegybanki számítások alapján az energiahordozók hatósági árával kapcsolatban bejelentett módosítások augusztustól 1 éven keresztül akár 3 százalékponttal is emelhetik a hazai inflációt

-fejtette ki Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője. Az elemzők szerint a forint árfolyamát jelenleg láthatóan nem a kamatszint mozgatja, jóval jelentősebb szerepe van a szomszédban zajló háborúnak, a dollár erősödésének, a globális kockázatkerülésnek és az EU-s embargós illetve forráskifizetési viták bizonytalanságainak.  Az ukrajnai konfliktus hatására érdemben folytatódott az energia-, nyersanyag-, és élelmiszerárak emelkedése, így a rövidtávú inflációs nyomás enyhülése továbbra is valószínűtlen. Az elmúlt hónapokban kifejezetten erős volatilitás és kiszámíthatatlanság jellemezte az áru- és pénzpiacokat, ez pedig tovább fokozza a kamatemelési várakozásokat is, a nyersanyagárak mindazonáltal a háború kitörését közvetlenül követő kilengés után alacsonyabb szinteken stabilizálódtak, de így is a korábbi állapot felett.

Noha az infláció az idei év második felében bázishatások miatt akár mérséklődhetett is volna, az előbb említett tényezők jóval magasabb inflációs pályát eredményeznek a következő hónapokban, miközben a minimálbér jelentős emelése mellett a szja visszatérítés, a rendvédelmi állomány hathavi bónusza, valamint a februári 13. havi nyugdíj mintegy 1000 milliárd forinttal növelték a háztartások jövedelmét, ami lökést adott a fogyasztásnak és az inflációnak is.

Az inflációt az MNB megítélése szerint a költségvetési kiadások növelése is fűtheti, bár ezek a kockázatok csökkeni látszanak, miután a kormány láthatóan elkötelezett az idei 4.9%-os hiánycél tartása mellett és ennek érdekében konkrét lépésekre is sor került. A fenti kockázatok miatt az MNB proaktív jelleggel a tavalyi év közepén kamatemelési ciklust kezdett, ami idén is folytatódik, így az őszi hónapokig további kamatemelésekre számítunk. Az inflációs kockázatok fokozódása miatt ősszel 11,75%-os csúcsig emelkedhet az alapkamat, továbbra is jelenlévő felfelé mutató kockázatok mellett és utána ezen a szinten maradhat egy meghatározott ideig. Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második felében számítunk, amennyiben az inflációs folyamatok arra utalnak, hogy az infláció 2023 után visszatérhet a toleranciasáv 4%-os teteje alá, így a jövő év végére a várakozásunk szerint 8,50%-ra csökkenhet az alapkamat, annak érdekében, hogy a lassuló globális gazdasági környezetben kevésbé fékezze a reálnövekedést és a beruházásokat a kamatszint, miközben az infláció egy jelentős része amúgy is kínálati oldali, fejtette ki Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője.

A mostani kamatemelésre továbbra is az inflációs nyomás miatt van szükség. Júniusban ugyanis már 11,7 százalékos volt a fő mutató, ráadásul a változékony energia-, élelmiszer- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció 13,8 százalékot tett ki, ez pedig erőteljes árnyomásra utal

- mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.  A kamatemelésre azért is szükség van, hogy a forint árfolyama stabilizálódjon vagy erősödjön. Az árfolyam ugyanis egy eszköz a jegybank számára ahhoz, hogy letörje az inflációt. Az euró a kamatdöntés előtti napokban a 396-403 forintos sávban mozgott. Közvetlenül a kamatdöntés előtt kicsit 401 forint körül járt a jegyzés, a szigorítás után 400 forintra csökkent az euró árfolyama. A forint számottevő erősödéséhez, stabilizálódásához pedig nagy szükség van arra, hogy Magyarország megegyezzen Brüsszellel az uniós forrásokról. 

A jegybank a következő hónapokban is folytathatja a kamatemelési ciklust: várhatóan havonta egy alkalommal nyúl hozzá a kamatszinthez, mivel a korábbi MNB-s kommunikáció alapján addig folytatódnak a szigorítások, amíg az infláció nem éri el a tetőpontját. A mostani kilátások alapján decemberben fejeződhet be a kamatemelési ciklus, 13 százalék körüli alapkamattal