Brutális, ami a magyar lakásvásárlókat sújtja: Európában alig láttak hasonló drágulást

2022-ben a lakások és az albérletek árai szinte a teljes Európai Unióban folyamatos és meredek drágulást mutatnak a koronavírus-járvány berobbanása óta és ez a tendencia  2022 elejére további erősödést mutat. Emiatt szinte nosztalgikusnak hat már visszatekinteni az előző évtized eleji árakra, mikor még a magyarok is az előző gazdasági válság által lenyomott árakon juthattak lakáshoz.

Elég csak 2013-ig visszatekinteni, amikor Budapesten a budai oldalon 300 ezer forintot alig meghaladó átlagos négyzetméteráron cseréltek gazdást a téglaépítésű ingatlanok, a belvárosban pedig 298 ezerért találhattunk ilyen lakást. A pesti oldalon 211 ezer forint/négyzetméter átlagon vásároltak februárban.

2010 és 2015 között a lakásárak és az albérleti díjak nagyjából hasonló pályán mozogtak az Európai Unió minden országában. Az előző évtized közepén azonban ez megváltozott és nagyobb szakadékok alakultak ki, mind az ingatlanok árait, mind pedig a bérleti díjakat tekintve.

Az egész kontinensen elszálltak az árak

Az Eurostat nemrég nyilvánosságra hozott adataiból jól látszik, hogy 2011 második negyedéve és 2013 eleje közt még meredek csökkenés jellemezte a lakások és az albérletek árait, majd 2013 és 2014-ig az árak stabilizálódtak. Ezután 2015 elején az árak mindkét területen emelkedésnek indultak, a lakásárak emelkedése pedig 2018-tól jócskán lehagyta az albérletek drágulását.

A legfrissebb statisztikák alapján pedig 2022 elején is folytatódott az ingatlanpiaci árnövekedés (és nőtt az olló a lakások és az albérletek drágulása között). Ennek megfelelően 2021 első negyedévéhez képest ismét 1,4 százalékos drágulást regisztráltak az albérletárak és 10,5 százalékosat a lakásárak terén. A drágulás mértékében is tovább növekedett az eltérés. Hazánk mindenesetre az előző néhány évhez hasonlóan továbbra is a csúcsdrágulók közé tartozik. Mutatjuk az Eurostat által vizsgált országok rangsorát.

2022 és 2010 között két kivételtől eltekintve az EU minden tagállamában és a vizsgált egyéb európai országokban is emelkedett a lakások ára.  Az országok túlnyomó részében ráadásul az árak emelkedésének mértéke még az 50 százalékot, sőt a drágulók csúcsmezőnyében még a 100 százalékot is meghaladta, tehát számos országban duplázódott meg, vagy drágult még ennél is nagyobb mértékben egy átlagos ingatlan ára. A kontinens csúcsdrágulója Törökország volt, ahol egészen elképesztő, 641 százalékos drágulást mutatott egy átlagos lakás.

Az Európai Unió tagállamai között a legnagyobb mértékű, 174,4 százalékos drágulást az észt lakáspiac mutatta. Magyarország a negatív toplista második helyét foglalja el. Hazánkban 12 év alatt 151,93 százalékos emelkedést mutattak az ingatlanok árai.

Hazánkat, a dobogó harmadik fokán Luxemburg követi, ahol 130,57 százalékos volt a drágulás, a negyedik legnagyobb mértékű emelkedést pedig a tagállamok között Csehország (121,1), az ötödiket Lettország (18,96) produkálta.

A legalacsonyabb mértékű, mindössze 3,34 százalékos áremelkedés Spanyolországban volt, de az eltelt 12 évhez képest hasonlóan kis mértékű drágulást regisztráltak Romániában (16,96 százalék), illetve Finnországban (21,55 százalék is). Volt azonban két olyan ország, ahol az ingatlanvásárlók helyzete még ennél is jobban alakult. Olaszországban ugyanis 10,5 százalékkal, Cipruson pedig 7,92 százalékkal csökkent az ingatlanok átlagos ára.

Magyarország a bérleti díjakat nézve is a csúcsdrágulók között

Hazánkban 2022 áprilisig egy átlagos albérlet havi költsége is 42,57 százalékkal emelkedett, ha a 2015-ös állapotot tekintjük kiindulópontnak. Az Unió országai közül csupán négyben volt ennél is nagyobb mértékű drágulás. Az abszolút csúcsdráguló Észtországon kívül, ahol 54,93 százalékos emelkedést regisztráltak, Litvániában (49,18 százalék), Írországban (45,6 százalék) és Szlovéniában (43,51 százalék) volt a hazait meghaladó mértékű áremelkedés. Az albérletek drágulása tehát nem csak  Európai Unióban mért, 8,55 százalékos átlagot haladta meg, hanem Szlovéniát leszámítva régiós szinten is a legmagasabb volt.

Ahogy a Pénzcentrum grafikonja is mutatja, a hazai áremelkedés az Ausztriában, a Csehországban és a Szlovákiában mértet is jócskán felülmúlta. Legtöbb szomszédunknál ráadásul a drágulás üteme nem néhány százalékkal, hanem nagyságrendekkel marad el a magyarországitól.

Az uniós tagállamok közül a legalacsonyabb mértékben Olaszországban emelkedett meg a lakásbérlés ára( 2,3 százalékkal), de Franciaországban is hasonlóan alacsony, 2,49 százalékos drágulással kellett csupán szembenéznie az albérletben élőknek. Görögországban pedig a kontinens egyedüli országaként még csökkentek is az átlagos bérleti díjak, méghozzá 6,96 százalékkal

Más is nehezíti a magyar lakásvásárlók életét

2021 őszéhez képest szinte mindenhol csökkent az elérhető árengedmény mértéke, a legnehezebb helyzetben azok voltak, akik megyei jogú városokban kerestek eladó lakóingatlant és még a vételárból is szerettek volna valamelyest faragni - derült ki az OTP Ingatlanpont statisztikáiból. Itt 4,8 százalékról 2,2 százalékra csökkent az alku átlagos mértéke, a fővárosban 3,2 százalékról 2,8 százalékra, míg a községekben 6,7-ről 5,6 százalékra. A kisebb városok esetében minimálisan, 5 százalékról 4,9 százalékra, de szintén csökkent a vevők lehetősége az árcsökkentésre.

Az elérhető árengedmény mértéke vagy éppen annak hiánya a lakáspiac aktuális állapotnak egyik mérőszáma és a mostani adatok azt mutatják, hogy tavaly decemberben és az idei év elején is igen aktív volt a lakóingatlanok iránti kereslet, és ennek hatására a vevők alkupozíciója szinte mindenhol romlott az elmúlt három hónapban. Az egyetlen kivétel a nem megyei jogú (azaz az egyéb, kisebb) városokban található panel és egyéb lakások; az alku mértékének itt tapasztalható, 0,4, illetve 0,7 százalékpontos növekedését talán az magyarázhatja, hogy az elmúlt évben ezeken a településeken az átlagosnál nagyobb ütemű volt az áremelkedés és feltételezhető, hogy az árszint néhol már közelíthet a csúcshoz

 – árulta el ezzel kapcsolatban Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Ingatlantípusonként vizsgálva a december-februári időszakban elérhető kedvezmény mértékét, a házak esetében a legjobb helyzetben változatlanul a községekben voltak a vevők, ahol 5,7 százalék volt az alku átlagos mértéke. A kisebb városokban 5,3, míg Budapesten 2,5 százalékkal tudták lejjebb tornázni a vevők egy-egy ház árát, míg a megyeszékhelyeken szinte alig maradt lehetőség az alkura, hiszen az őszi, 6,3 százalékos arány 1,4 százalékra csökkent.

Természetesen az is előfordult, ahogyan korábban is, hogy egy ingatlan a meghirdetett árnál magasabb összegért talál vevőre. Így járt az a dél-dunántúli szerencsés eladó is, aki a meghirdetett árnál 35 százalékkal magasabb összegért tudta értékesíteni nagyvárosi családi házát.