Itt az elemzők sötét jóslata: nyárig meg sem áll az infláció, tartós drágulás jön, messze még a tetőzés

A várakozásokat kissé meghaladva, 8,3%-ra emelkedett az infláció februárban az igen széleskörű áremelkedés miatt, annak ellenére, hogy az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti megugrása, illetve a november második felétől bevezetett 480 forintos árplafon önmagában 0,3-0,4 százalékponttal mérsékelhette volna az inflációt - írta elemzői kommentáljában Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció 8,1%-ra ugrott, ami szintén felülmúlta a várakozásokat. A meglepetést legnagyobb mértékben az élelmiszerek vártnál lényegesen gyorsabb áremelkedése okozta, amit csak némileg tudott fékzeni az egyes élelmiszerekre bevezetett árplafon.

Az orosz-ukrán háború érdemben felülírja az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatása még nem megbecsülhető. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, attól függetlenül, hogy a lakosság és a mikro-, kisvállalkozások igénybe vehetik az egyetemes szolgáltatási árakat, amelyek nem változtak. Igen komoly hatása lehet a búzaárak 50-70%-os elszállásának, aminek a hatása jelenleg kiszámíthatatlan.

- írta, majd hozzátette, a gabonakiviteli korlátozások némileg fékezhetik a nemzetközi piaci hatásokat, míg jelenleg alacsony szintű kereskedelem folyik, azonban kérdés, hogy az aratás utáni főszezonban milyen árak érvényesülnek. Jelentős kockázatot jelent az idei ukrajnai vetéssel kapcsolatos bizonytalanságok is. Ugyanakkor kisebb mértékben tovább drágult a kukorica, jelentősen drágult a napraforgó, amelyeknek szintén igen jelentős hatása lehet az inflációra. Érdemben drágultak más nyersanyagok is, elsősorban ipari fémek.    

Suppan Gergely szerint az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai is, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, így az MNB folytathatja a kamatemelési ciklust.

Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, az öt-tízszeresére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig  jelentős mértékű drágulást okozhat. Az inflációban ugyanakkor jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növelte az inflációt, a tavalyi év végétől idén áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni az inflációt

- vélte az elemző. A következő hónapokban óriási bizonytalanságok mellett bázishatások miatt talán mérséklődhet az infláció, azonban a számos terméket érintő nemzetközi hatások miatt messze magasabb lesz, mint amire korábban számítani lehetett, az sem kizárt, még magasabb lesz az infláció. A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozásunkat 7,5%-ra emelik, de az infláció ennél sokkal magasabb is lehet, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz.

Az inflációra emellett a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is kockázatot jelent. Kockázatot jelent az árkorlátozások esetleges megszűnése is, amely jelentős ársokkot okozna

- hívta fel a figyelmet. A tartós fogyasztási cikkek árait jelentőse növeli a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A faárak elszállása érezteti hatását a bútorárakban is. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növeli. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul.

Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a közeljövőben pedig az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható további áremelkedés. Az elmúlt időszakban ellentétesen alakultak az élelmiszerárak, a sertés, és általában a feldolgozott húsárak tavaly többnyire csökkentek, ugyanakkor a gabona- és takarmányárak elszállása előbb-utóbb megjelenik a fogyasztói árakban is. A katasztrofális tavalyi gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak, ez azonban tavaly már kiesett a bázisból, a búzaárak emelkedése miatt azonban meredeken emelkednek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 11,3%-kal nőttek, ami érdemi gyorsulás a tavaly év eleji 3% körüli növekedéshez képest. Ezen belül a Kínában kitört afrikai sertéspestis következtében a tavalyielőtti év végétől kiemelkedő mértékben dráguló a sertéshús árak februárban 1,3%-kal nőttek az előző év első hónapjaiban mért 28% körüli növekedéssel szemben, azonban a Németországban kitört sertéspestis miatt az unióban maradt húskínálat is lenyomta az árakat.

A baromfihús árak azonban 19,2%-kal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 7,4%-kal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 2,5%-kal emelkedtek. A tej ára 10,9%-kal, az étolaj ára 13,4%-kal, a liszté 17,4%-kal, a cukoré 3,8%-kal emelkedett, jelentősen mérséklődve az előző havi drágulásokhoz képest, amit az árkorlátozások okoztak. A tojás ára 11,4%-kal, a margariné 25,8%-kal emelkedett. Februárban a kenyér 25%-kal, a péksütemények 17,8%-kal drágultak, míg a gyümölcsök árai 7,1%-kal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 11,7%-kal, az éttermi étkezésé 12,4%-kal drágult.  

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,2%-kal, ezen belül a dohányáruké 9,9%-kal, a szeszes italoké 5,6%-kal emelkedett.  A ruházkodási termékek árai 3,9%-kal nőttek, a tartós fogyasztási cikkek árai pedig 8,3%-kal emelkedtek, részben az új személygépkocsi árak 7,3%-os emelkedése – amit nagyrészben a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is gyorsult az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 15%-kal, a konyhabútorok 16,2%-kal drágultak), vagy a réz- és acélárak miatt dráguló tartós háztartási cikkek is fokoznak.

A háztartási energiaárak 1,3%-kal nőttek, a szén (13,3%), a tűzifa (9,2%) és a palackos gáz árainak emelkedése miatt. Az egyéb cikkek árai 10,8%-kal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak 18,7%-kal emelkedtek, de a kategórián belül a tankönyv kivételével szinte minden termék áremelkedése gyorsult. 5,5%-kal drágultak a szolgáltatások, részben az alacsonyabb tavalyi bázis hatására, amit a parkolási díjak átmeneti felfüggesztése okozott, míg ferbuárban 5,4%-ra gyorsult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme, ezen belül a belföldi árak 7%-kal, a külföldi utazások árai 1,6%-kal emelkedtek.

Az albérleti piac magára találása miatt 7,2%-ra gyorsult a lakbérek árainak növekedése ferbuárban. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 17,4% volt, a háztartási szolgáltatásoké 10,2%, a járműjavításé pedig 12,2% volt.

Az előző hónaphoz képest szinte minden termékcsoportban gyorsult a drágulás. Legnagyobb mértékben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett. A februári adatok minimálisan meghaladták a várakozásokat. A maginflációs mutató 1,3%-kal nőtt januárhoz képest, így éves alapon 8,1%-kal emelkedett az index értéke, ami az árfolyamatok tartósságát mutatja. A mutató több mint 20 éves csúcsára nőtt januárban.

Bár második havi adatok még inkább rávilágítanak arra, hogy az alapfolyamatokban egyelőre nincs lassulás. Mind a belföldi, mind az importált infláció masszív dinamikát mutat. Különösen aggasztó a forint gyengülése, amely, ha később visszatér a 365-370-es szintekig, akkor is 3-4%-kal elmarad a tavalyi szinttől

- mondta Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. Hozzátete: bár áprilistól kifut a tavalyi jövedéki adóemelés hatása, a többi termék és szolgáltatás drágulása felfalhatja ezt.

Ördögi kör kialakulóban: továbbra is masszív bérnyomás tapasztalható, amit az emelkedő inflációs számok is csak egyre fűtenek. Az elmúlt hetek fiskális expanziója (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj, stb.) is teret enged a vállalatoknak a további korrekcióra

- hívta fel a figyelmet a szakember. Emellett kínálati oldalon a tavaly ősszel a jelek szerint tartósan megemelkedett energia- és nyersanyagárak mellé a korábban vártnál is magasabb olajár lépett be extra tényezővé. Szegényt embert az ág is húzza: ezen tényezők mellé lépett be a háború és annak egyelőre nehezen becsülhető kihatásai, melyek minden bizonnyal tovább emelik a kínálati árnyomást.

Egyelőre az árbefagyasztási intézkedések következtében egyszámjegyű az éves áremelkedés mértéke, ezek esetleges megszüntetése komoly felfelé mutató kockázat. A fenntartásuk viszont a megemelkedett infációs időszak elnyújtását eredményezi. Az inflációs cél 2023-as elérése is veszélybe került

- tette hozzá Nagy János.

Valószínűleg még nem tetőzött az infláció

A mostani kilátások szerint a második negyedév végén érheti el a csúcspontját a magyarországi infláció. Idén éves átlagban 8 százalékos mutató várható. Februárban az éves infláció 8,3 százalékos lett, havi szinten pedig 1,1 százalékkal emelkedtek az árak. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője azt mondta: "A tényadatok megfelelnek a mi várakozásainknak." Hozzátette: “Továbbra is az élelmiszerek, tartós és nem tartós fogyasztási cikkek, illetve a szolgáltatások drágulása húzza fel az inflációt. Látható, hogy a növekvő termelési költségek megjelennek az fogyasztói árakban.”

Azt is elmondta, hogy a februári inflációs adatokban az Ukrajnában zajló háború hatása még nincs benne, mert az orosz támadásra csak a hónap végén került sor. A szakember szerint az élelmiszerárakat felfelé hajtja a takarmányok, gabonák, valamint a zöldségek és gyümölcsök drágulása. "Az alapanyagok magas ára a feldolgozott élelmiszereknél egyre inkább megjelenik" - tette hozzá. Emellett a feszes munkaerőpiac miatt béremelési nyomás van a gazdaságban, ami szintén költségnövelő tényező. A belső kereslet nagyon erős, részben a laza költségvetési politikának köszönhetően (13. havi nyugdíj, szja-visszatérítés), a fokozott belső kereslet pedig hozzájárult az infláció gyorsulásához. 

Németh Dávid úgy látja, hogy egyelőre a világpiaci energia- és nyersanyagárak emelkedése miatt valószínűleg még nem tetőzött a magyarországi infláció. Nagy kérdés, hogy meddig marad érvényben az üzemanyagokra, valamint bizonyos élelmiszerekre vonatkozó árplafon. Utóbbiak árának alakulása azt sugallja, hogy a kereskedők kompenzálhatták az árstop negatív hatását, azaz a portfóliójukban lévő többi termék árát kismértékben növelhették.

Az említett bizonytalanságok miatt egyelőre nem lehet megmondani, mikor éri el csúcspontját az infláció idén, de a mostani kilátások fényében a második negyedév végén tetőzhet az árindex, utána lassú mérséklődés jöhet, ám az év végén még így is 6 százalék felett lehet a mutató. Az éves átlagos infláció pedig megközelítheti a 8 százalékot.