Drámai volt a drágulás magyarországon : erre a lakosság nagy része nem volt felkészülve

A Benoît de Castelet által ismertetett nemzetközi felmérés a bank ügyfélkörében vizsgálta az aktuális fogyasztói trendeket és az érintésmentes világhoz fűződő viszonyát. Ezzel párhuzamosan pedig egy külön a magyar banki ügyfeleket vizsgáló kutatás is zajlott. A  kutatás fő tanulsága, hogy az európaiak óvatossággal reagáltak a változásokra.

Az első fő megfigyelés, hogy a piacok  és az országuk anyagi stabilitásának megítélése európai szinten negatívabb volt az előző években tapasztaltaknál. A személyes anyagi helyzetükkel egyébként a magyarok kicsivel optimistábbak, mint az országéval. A bizonytalanság miatt általánosan elmondható, hogy az emberek kevésbé szívesen költenek.

A konkrét kérdésre, hogy az emberek többet terveznek-e költeni a következő évben 2020 végén a magyarok mindössze 22 százaléka válaszolt igennel, Európában pedig az ügyfelek 34%-a.

Általános tapasztalat, hogy az európaiak a pandémia miatt bizonytalanok voltak a jövőben, ezért nem mertek befektetni, költeni. Bár ebből az általános közhangulatból már megkezdődött kilábalás, nem szabad azt várni, hogy hónapokon belül visszaállna a pandémia előtti állapot, a szakértő inkább 2 évvel kalkulál.

Arra a kérdésre, hogy a következő évben szeretnének-e többet félrerakni 2021-ben a magyarok 57 százaléka válaszolt igennel. Ez magasabb, mint az eurózóna államainak 54%-os átlaga, de kicsit kevesebb, mint a 2020-as szám.

A bank ügyfeleinek idén 70 százaléka tapasztalta az árak drágulását az előző éves 80 százalékkal szemben. A magyarok viszont egyre inkább érzik a járvány okozta válság hatásait a pénztárcájukon. Hazánkban ugyanis válaszolók 93 százaléka tapasztalta, hogy drágábban tud bevásárolni, ami megfelel a valóságnak, a vizsgált országok közül itthon volt a legnagyobb mértékű a drágulás.

A kiadásokat csökkenteni, a megtakarításokat növelni tervezték a legtöbben

Szabó Péter, a Magyar Cetelem Bank vezérigazgatója az általános fogyasztói szokások mellett a  kapcsolatmentes megoldásokat vizsgáló kutatást ismertette. Ennek alapvető tanulsága, hogy az előző év végén a legtöbben a kiadásokat tervezték csökkenteni és a megtakarításokat növelni. A kutatást 700 fős reprezentatív mintán folytatták. Online zajlott, és a 2021. májusi időszakban tapasztalható fogyasztói magatartásokat a 2020 év végi hasonló kutatás eredményeivel igyekeztek benne összevetni.

Magyarországon a költési hajlandóság mindig is alacsony szinten volt európai szinten. Mára kijelenthető, hogy a Visegrádi országok közül egyértelműen a legalacsonyabb szinten vagyunk. Ennek függvényében meglepő, hogy bár tavaly a válaszolók többsége (57%) állította, hogy nem tervez változtatni költési szokásain, már csak egyharmaduk (29%) felelt úgy hogy nem változtatott rajta, a két szám közti közel 30 százalék jelentős része valószínűleg akaratán kívül kényszerült erre.

Ezt támasztja alá az is, hogy 2020-ban a magyarok 5%-a akart többet költeni, 2021-ben viszont arra kérdésre, hogy 2020 során többet költöttek-e, kiderült 17,6%-uk tett így szükségszerűségből. Ez is igazolja, hogy Magyarországon az átlagos fogyasztói kosárban jelentősnek mondható árváltozások voltak.

8% tervezte gyakrabban használni a hitelkártyát, de végül 21% használta többet, a vásárlási szokások kényszerű változása miatt. A pandémiás időszak alatt nőtt az aktivált hitelkártyák száma és nem csak a rendszeresen használt kártyák száma nőtt meg, de valamelyest az átlagos vásárlás összege is.

Az E-kereskedelem a járvány nyertese.

A magyarok azért az általános drágulás ellenére sem álltak le a nagyobb beruházásokkal. A válaszadók 44 százaléka tervezett az elmúlt év végén lakásfelújítást. 35 százalék pedig idén úgy nyilatkozott, hogy ezt sikerült is megvalósítania.

A szakértő szerint ebben a home office is közrejátszott. Az időszak legnagyobb nyertese az elektronikai cikkek piaca volt. A válaszadók 41 százaléka tervezett ugyanis valamilyen technikai eszközt vásárolni és 2021. májusra 23 százalékuknak sikerült is a beruházás. Az utazásokról viszont a többség lemondott. A magyarok 15 százaléka még tervezte 2020-ban, de végül mindössze 1 százaléknak sikerült kiruccannia valahova.

Az E-kereskedelem viszont hatalmas lökést kapott. A ruházati cikkek, az elektronikai és háztartási eszközök az interneten is a legnépszerűbnek számítottak, mégis az online élelmiszer vásárlás ilyen szempontból a járvány nagy nyertese, azok piaca ugyanis szinte a semmiből robbant be.

A válaszadók 29%-a állította, annyira szeret online vásárolni, hogy ha lehet, mindig azt választja. A többség (71%) viszont azt válaszolta, ha van ilyen opció sem mindig azt választja. 36% gondolta a vásárlás ezen módját kényelmesebbnek, 18% olcsóbbnak. Az ellentáborban a legerősebb érv (29% válaszolt így) hogy a magyarok szeretik látni, mit vásárolnak. 18 százalékunkat zavarta a szállítási költség és 15 százalékot tántorít el az, hogy online vásárlás során bonyolultabb a csere és az áru visszaküldése.

Az utolsó vásárlással kapcsolatos kérdésből kiderült, hogy bár más felületen vásárolunk, nem fizetünk másként. A magyarok még mindig imádják a készpénzt, de valamelyest a helyszíni kártyás fizetések száma is nőtt azért. Az internetes rendelések során a legnépszerűbb az utánvétes fizetés volt,a pandémia alatt is, akár csak az azt megelőző időszakban.

Látható, hogy a járvány új értelmezést adott az „érintésmentesség” fogalmának. Az európaiak 73%-a úgy véli az érintésmentes gyakorlatok már korábban is léteztek, mégis 46 százalékuk a Covidra asszociált. 37 százalék gondol először magára az érintésmentességre, 26 százalékuknak a maszkviselés, 15 százaléknak pedig érdekes módon a távgyógyítás jutott először eszébe.

Az emberi kapcsolataink és a munkahelyek

A válaszadók túlnyomó része szerint gyengítette az emberi kapcsolatokat a kényszerű virtuális kapcsolattartás. A kérdésben nagy a szakadék a különböző régiók között. Míg például az Egyesült Királyságban mindössze 66 százalék érezte így, az eurózóna országaiban pedig átlagosan az emberek 75 százaléka, Magyarországon 81 százalék gondolta így.

A magyarok 27 százaléka ráadásul azt állította, hogy semmilyen helyzetben nem cserélné le szívesen a személyes kapcsolatait virtuálisra.

Az online tér adta kényelmet ellenben szerettük. Aminek az online kapcsolattartás (46% élt vele) mellett a Streaming szolgáltatások (14%), az online koncertek és az online színházak voltak a nagy nyertesei. A távmunka is jól működött, de a legtöbben már jobban örülnének egy hibrid megoldásnak.

A Cetelem magyar ügyfeleinek 78 százalékának egyébként nem volt lehetősége otthoni munkavégzésre, 22 százaléknak igen. Mindössze 17 százalékuk az, aki szívesen dolgozna a jövőben is otthonról, 16 százalék szívesen bejárna minden nap, túlnyomó többségük azonban a hibrid megoldásra szavazna (67%) tehát néhány napot otthonról, néhányat az irodából dolgozna.

Hogy miért szerették meg a távmunkat? Elsősorban a rugalmas napirend (36%) miatt. De 30 százalék az ingázás kihagyásával nyert időt is megjelölte. Hiányoztak viszont a magyarok 39 százalékának a kollégák és 22 százalék úgy érezte többet dolgozott, mint korábban és 8 százalék úgy gondolta a home office a motivációjukra is negatív hatással volt.