Elkészült a magyarországi térkép, amelyik megmutatja, meddig fogsz élni

Az Európai Unió egészségügyi szempontból is igen vegyes képet mutat. A várható élettartamot rangsoroló dobogó tetején, 83,3 évvel Spanyolország szerepel. A második helyen Svédország áll, amely kevésbé meglepő, hiszen az északi országok, mint Finnország, kiemelkedően magas várható élettartammal és jó egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, míg más országok, például Bulgária vagy Románia, alacsonyabb értékeket mutatnak.

Fontos továbbá a nyugat-európai és a mediterrán területek helyzete, ahol a várható élettartam szintén az európai átlag feletti. Az utóbbi övezetben található a világ kék-zónái közül kettő: az egyik az olaszországi Szardínia-szigetén, míg a másik a görögországi Ikaria-szigetén.

Az Európai Unió országaiban születéskor várható átlagos élettartam 2021-ben évben kifejezve. Szerkesztette: Longevity Magazin. Adatok forrása: Eurostat adatsor Life expectancy by age and sex.

Az Európai Egészségügyi Felmérés szerint az életminőség és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szorosan összefügg a gazdasági fejlettséggel és az életmódbeli szokásokkal. A lelki jóllét és a szociális támogatás is jelentős szerepet játszik, amit a skandináv országok adatai igazolnak. A várható átlagos élettartam tekintetében Magyarország, a 74,3 évvel az EU lista 23. helyén szerepel. Hazánkat a már említett Románián és Bulgárián túl, csupán Litvánia és Lettország követi.

Az Eurostat felmérése szerint az európaiak várható élettartama folyamatosan növekedett az elmúlt évtizedekben, de a világjárvány ideiglenesen visszavetette ezt a tendenciát.

Nőtt a születéskor várható élettartam

A születéskor várható átlagos élettartam alakulása Magyarországon 2001 és 2023 között. Szerkesztette: Longevity Magazin. Adatforrás: KSH

Magyarországon az elmúlt 20 évben nőtt a születéskor várható élettartam, de még mindig elmarad jó pár évvel az EU-s átlagtól. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023-ban a férfiak születéskor várható átlagos élettartama 73 év, míg a nőké valamivel több mint 79 év volt, ami jelentős javulás az 50 évvel ezelőtti adatokhoz képest. Ez a növekedés fontos globális trendbe illeszkedik. A világ népességének várható élettartama egy 2009-es tanulmány szerint hatvanhét év, ami hozzávetőleg duplája a száz évvel ezelőtti értéknek. (Józan: 2009.)

Térségi különbségek

A magyarországi várható élettartamra vonatkozó adatok fontos regionális különbségeket mutatnak. A leghosszabb életkort jellemzően Nyugat-Magyarországon, különösen Győr-Moson-Sopron vármegyében érik el az emberek, míg az északkeleti régiókban, például Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében alacsonyabbak az értékek. Csongrád-Csanád kivételével, a várható élettartam rangsorában az első 9 helyen csak nyugat-magyarországi vármegyék szerepelnek, míg a lista alján szereplő 3 vármegye mind az ország észak-keleti régiójában helyezkedik el.

A születéskor várható átlagos élettartam vármegyei eloszlása 2023-ban Magyarországon. Szerkesztette: Longevity Magazin. Adatforrás: KSH

A várható átlagos élettartam tekintetében, a hazai vármegyei sorrend, a legmagasabbtól a legalacsonyabb felé haladva: 1. Győr-Moson-Sopron, 2. Pest, 3. Zala, 4. Veszprém, 5. Csongrád-Csanád, 6. Vas, 7. Tolna, 8. Baranya, 9. Fejér, 10. Hajdú-Bihar, 11. Bács-Kiskun, 12. Somogy, 13. Komárom-Esztergom, 14. Heves, 15. Jász-Nagykun-Szolnok, 16. Békés, 17. Szabolcs-Szatmár-Bereg, 18. Nógrád, 19. Borsod-Abaúj-Zemplén.

Persze azt fontos kiemelni, hogy kizárólag a magas életkor nem elegendő mérőszám a hazai longevity helyzetkép felvázolására, hiszen nem mindegy, hogy mennyire vagyunk egészségesek, és milyen formában éljük meg életünk utolsó éveit. Ebből a nézőpontból pedig mindig lehet javítani az eredményeken, hogy a következő évtizedekben megnövelhessük az egészségben eltöltött évek számát.

A KSH interaktív korfáján az 1870-es évektől egészen 2070-ig nézhetjük meg, hogyan alakul a hazai lakosság életkor-összetétele. Természetesen, a 2024 utáni időszak kutatási adatokra alapuló becslés csupán, de jól jelzi az életkor-növekedés tendenciáját. Az adatokból az látszik, hogy ma a 90 és afeletti kort megélők, a hazai lakosság 0,6 %-át adják, ami összesen 57.684 főt jelent. Az idős korosztály, azaz az 1933 és azelőtt született népesség 76,4 %-a nő, és csupán 23,6 %-a férfi. A nemek közti különbség a magasabb életkornál a legjelentősebb. Egészen a 60-as életévig szinte hasonló arányban élnek nők és férfiak hazánkban, ekkortól azonban a korfa elmozdul a nők javára, és fokozatosan csökken a férfi lakosság száma. Olyannyira, hogy 100 éves kor felett szinte csak nőket találunk hazánkban.

Magyarország „kék-zónái”

A kék zónák a világ olyan 5 térségét jelölik, ahol átlagon felül élik meg az emberek a 100 éves kort. A már említett két európai területen túl, ide sorolható a Japánban található Okinawa-szigete, Nicoya Costa Ricán és Loma Linda Kaliforniában. A kék zónák titkait számos kutatás vizsgálja, és a legfontosabb megállapítása az, hogy a meglepően hosszú élet az ott élők életmódjának eredménye.

Magyarország nem szerepel a világ 5 kék-zónái között. Ugyanakkor érdemes megnézni, az országon belül mely területeken magas a várható élettartam. Vajon miért élnek tovább a Győr-Moson-Sopron, a Pest, a Zala és a Veszprém vármegyeiek, és miért alacsonyabb a várható élettartam Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy épp Békés vármegyében? Vannak-e közös vonások az említett régiókban?

Fontos megjegyezni, hogy Budapest ugyan magas várható élettartamot mutat, de nem minden szempontból tekinthető az ország „kék zónájának”. A főváros előnyei elsősorban a fejlettebb egészségügyi ellátásban és a magasabb vagyoni helyzetben rejlenek, viszont a kék zónákra jellemző természetközeli, lassabb életmód itt kevésbé megvalósítható.

A kisvárosok előnyei

Magyarország településszerkezete történelmi sajátosságok következménye. A háborúktól és a folyószabályozásoktól kezdve, az agrártevékenységeken, az etnikai csoportok országon belüli mozgásán át egészen a gazdasági-kereskedelmi tevékenységig számos tényező alakította a településtípusok eloszlását. Napjainkban jellemző, hogy míg az Alföldön kevésbé, úgy a nyugat-magyarországi területeken nagyobb számban élnek az emberek kistelepüléseken.

A kisebb városok és falvak számos olyan előnnyel rendelkeznek, amelyek a kék zónákhoz hasonlóvá tehetik őket hazánkban is:

• A természet közelsége és tisztább környezet: Alacsonyabb a légszennyezettség, amely hosszú távon megelőzi a légzőszervi, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.
• Egészségesebb életmód: A helyi élelmiszerek, a kevésbé feldolgozott alapanyagok fogyasztása és a nyugodtabb, kevésbé stresszes életmód kutatások szerint hozzájárulhatnak az általános egészségi állapot javításához.
• Több mozgás: Az élet egy kisebb településen sokszor fizikailag aktívabb, mint a városi élet. Akár a kertes házakat, akár a nagy városoktól jelentősen eltérő közlekedési szokásokat és adottságokat nézzük.
• Közösségi kapcsolódás: A kisközösségi életmódban fontos szerep jut az intenzív társas kapcsolatoknak. Családi, baráti és szomszédsági kötelékek bizonyítottan hozzájárulnak ahhoz, hogy boldogabb és egészségesebb időskort éljenek meg az emberek.

A kék zónák titkait megvizsgálva világossá válik, hogy a hosszú és egészséges élet titka nem csupán a genetikai adottságokban, hanem sokkal inkább az életmódbeli, táplálkozási és társadalmi tényezőkben rejlik. Hasonló mintázatok megjelenhetnek Magyarországon is: az egészséges táplálkozás, a napi szintű testmozgás, a közösségi támogatás és a természeti környezet olyan tényezők, amelyek egyszerűen elérhetők, és szerepet játszhatnak a hazai lakosság várható élettartamának növekedésében.

A magyarországi adatok és a globális kék zónák összehasonlítása rámutat, hogy a legtöbben tehetünk azért, hogy javítsuk életminőségünket. A helyi közösségek megerősítése, a helyben elérhető egészséges élelmiszerek fogyasztása, a mozgás és a stresszkezelés fontosságának hangsúlyozása olyan lépések, amelyek sokunk számára elérhetőek. Ezek az egyszerű, de hatékony szokások nemcsak az élettartamot növelhetik, hanem az életminőséget is jelentősen, össztársadalmi szinten javíthatják.