Több százezer magyar egészsége forog kockán: mi folyik a magyar rendelőkben?

Az Országos Kórházi Főigazgatóság 2024. decemberi adatai szerint 839 tartósan (6 hónapnál hosszabb ideje) betöltetlen háziorvosi praxis volt Magyarországon összesen 568 településen1. 2023 augusztusához viszonyítva a tartósan betöltetlen praxisok száma 180-nal, vagyis 27%-kal nőtt, ezzel együtt újabb 51 település maradt állandó háziorvos nélkül. Az összes háziorvosi praxis (6434) 13%-a áll tartósan betöltetlenül.

Ebből 367 vegyes, 277 felnőtt és 195 gyermek praxis volt. A legtöbb tartósan betöltetlen pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében (95) volt, amit Pest vármegye (67), majd Jász-Nagykun-Szolnok vármegye (59) követett. A helyzet Budapesten sem kedvezőbb, az összesen 80 betöltetlen pozícióból 11-et a XIV. kerület, 9-et a XIX. kerület, valamint 8-at a XXI. kerület ad, miközben csak 4 olyan kerület van, ahol nincs tartósan betöltetlen praxis.

A betöltetlen pozíciók földrajzi elhelyezkedés szempontjából egybefüggő területen Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék kistelepülésein találhatóak. Emellett azonban több megyeszékhelyen is súlyos (4 vagy több hiányzó háziorvos) problémák vannak: Miskolc (12), Pécs (5), Győr (6), Kecskemét (5), Székesfehérvár (11), Tatabánya (11), Veszprém (5), Szolnok (4), Eger (4), Salgótarján (9) küszködik a háziorvos pótlásával, vagyis a megyeszékhelyek felén jelentős a háziorvos hiány. Erről a Pénzcentrum is írt nemrégiben egy elemzést, melyet ide kattintva olvashatsz el újra:

EZ IS ÉRDEKELHET

Mi folyik a magyar rendelőkben? Kritikus a helyzet: több mint 880 ezer magyar egészsége a tét

A magyar háziorvosoknak több mint 30 százaléka már betöltötte a 60 éves kort, nincs elég fiatal szakember, aki pótolhatná őket.

Fontos megjegyezni, hogy betöltetlen háziorvosi praxis esetében a helyettesítő háziorvostól ugyan kapnak ellátást a betegek, azonban ez a betegek vagy az orvos hosszabb utazását eredményezi, ami a betegellátástól veszi el az időt. Ez az orvos eredeti praxisára is hatással van, hiszen kevesebb időt tud az eredeti körzetében rendeléssel tölteni.

Egyes településeken a helyettesítő orvos már megszokottá vált. A praxisok közül 98 több mint 10(!) éve betöltetlen, míg az 5-10 éve betöltetlen pozíciók száma 155. Ezek alapján a betöltetlen pozíciók 30%-ában nem is várható, hogy a kialakult helyzet megváltozzon. A kormány az 5 évnél régebben betöltetlen praxist elvállaló orvosok számára 2017-től nettó 20 millió forintos támogatás biztosít, eddig kevés sikerrel2. A hiányt részben adminisztratív eszközökkel is igyekszik leszorítani a kormány, a kisebb, üresen álló praxisok összevonásával. Az elmúlt 10 évben 6645-ről 6434-re csökkentették a körzetek számát3.

A folyamatot segít megérteni a KSH háziorvosok és házi gyermekorvosok számáról szóló statisztikája, ami szerint 2023-ban 5604 háziorvos és házi gyermekorvos dolgozott, ami közel 150-nel kevesebb, mint 2022-ben. Ennek hatására 1670-ről 1710-re nőtt az egy háziorvosra és egy házi gyermekorvosra jutó lakosok száma4.

Az emelkedés 2010-től kezdődően az egy háziorvosra jutó bejelentkezett lakosok esetén 14,7%, míg az egy házi gyermekorvosra jutó növekedés 15,4%. A növekvő trend mindkettő csoportban várhatóan folytatódni fog elsősorban az elöregedő orvostársdalom miatt, akik helyére nem érkeznek fiatal háziorvosok.

Az egy háziorvosra jutó lakosok számának emelkedése az öregedő társadalom miatt még nagyobb problémát jelent, mivel egyre több idős ember fogja igénybe venni az orvosi szolgáltatásokat. A helyzet várhatóan kevésbé fog romlani a gyermekellátás területén, ugyanis a gyermek születések csökkenése valamelyest kompenzálja a csökkenő orvos létszámot.