Sorra zárnak be az ilyen gyógyszertárak: rengeteg magyar település maradhat ellátás nélkül

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK, korábban NNK és OGYÉI) friss adatai szerint 2024 januárjában 2266 közforgalmú gyógyszertár működik az országban. A tavalyi év elején még 2280 ilyen patika volt az országban, tehát minimális csökkenés látható. Ahogy azt már a korábbi években megfigyelhettük: évről évre bezár 1-1 patika, lassan csökken a számuk az országban. Fiókgyógyszertárból 612, kézigyógyszertárból 147, intézeti gyógyszertárak lakossági ellátó egységeiből (pl. kórházi patika) 83 van az országban. Ezen a téren is mutatkorik némi csökkenés: 2023 januárjához képest 6 fiók- és 13 kézigyógyszertárral kevesebb van.

Összevetve a tavalyi adatainkat a frissekkel, látható, hogy egyedül Pest megyében nyílt 2 új gyógyszertár, a megyék többségében viszont vagy stagnál a számuk, vagy csökken. Békésben 3, Budapesten és Bács-Kiskunban 2 patikával kevesebb van, mint volt. Azt persze ez a statisztika nem mutatja meg, ha például Budapest központi részén nyit 5 új patika, de a peremkerületekben bezár 5, vagy ha a megyeszékhelyeken, nagyvárosban új egységek nyílnak, a kis falvakban pedig megszűnik a gyógyszertár. Ettől függetlenül feltételezhető, hogy ez a folyamat zajlik az országban a kistelepülések elnéptelenedése és a vidéki munkaerőhiány miatt is.

A gyógyszertári statisztikából kiderül, hogy fiók- és kézigyógyszertár a fővárosban nem is található. Fiókgyógyszertárak inkább a nagyobb lakosságszámú megyékre jellemzőek, ahol kisebb településen megérheti fiókpatikát üzemeltetni. Ott van például Pest megye, ahol viszonylag sok ilyen egység működhet agglomerációs kistelepüléseken. A patikák ilyen eloszlásából az is adódik, hogy az olyan falvaknak, ahol helyben csak kézi- vagy fiókgyógyszertárból lehet orvossághoz jutni, sokkal nagyobb érvágás lehet ezeknek a megszűnése, mint a nagyvárosokban 1-1 patika bezárása, ahol van elérhető közelségben másik gyógyszertár.

A hivatalos meghatározás szerint a közforgalmú gyógyszertár olyan egészségügyi intézmény, ahol a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerkészítmények kiadásán kívül magisztrális gyógyszerkészítő tevékenységet is folytatnak. A fiókgyógyszertár egy közforgalmú gyógyszertár telephelyeként működik, ezért gyógyszerforgalmazási köre korlátozott. Fiókgyógyszertár azon a településen működhet, ahol közforgalmú gyógyszertár nem működik. (Jellemzően kisebb községekben.)

A kézigyógyszertár pedig olyan településeken működhet, ahol sem közforgalmú, sem fiókgyógyszertár nem működik. A kézigyógyszertár a háziorvos és a házi gyermekorvos rendelési idejében működhet, készlete az orvos által rendelt bizonyos gyógyszerekre és tápszerekre terjed ki, amelyet az orvos – a működési engedélyében megjelölt – közforgalmú gyógyszertárból szerezhet be. Kézigyógyszertárból gyógyszer – sürgős szükség esetét kivéve – csak az orvos által kezelt beteg részére szolgáltatható ki.

Lakossági forgalmat bonyolíthatnak ezeken túl még intézeti gyógyszertárak is, melyek a kórházak részeként működnek és a kórház egyes osztályain kezelt, ápolt betegek gyógyszerellátását biztosítják. Az előírt feltételekkel rendelkező intézeti gyógyszertárak szakfeladatként, közvetlenül a lakosság számára is kiszolgáltatnak gyógyszert és egyéb termékeket.

Nagy különbségek lehetnek területileg

Az teljesen természetes, hogy Budapesten van a legtöbb patika számszerűen, hiszen itt a legnagyobb az országban a népsűrűség, és el is tud tartani a főváros ennyi gyógyszertárat. Az viszont már nem olyan magától értetődő, hogy az egyes megyék patikaszámai közti különbségek mit jelentenek az ott élők számára. Hogy közelebbi képet kapjunk az egyes megyék helyzetéről elosztottunk az ott élők számát - 2023. januári adatok szerint - a patikák számával.

Ebből az derült ki, hogy Pest megyében jut a legtöbb lakos 1-1 patikára. Ez adódhat egyrészt abból, hogy az utóbbi években, évtizedekben az infrastruktúra még nem követte le az agglomerációba kiköltözők özönét. Erről árulkodhat az is, hogy a 2023-as adatokhoz képest egyedül Pest megyében van jelenleg több gyógyszertár.

Budapesten arányaiban szintén sok lakos jut 1-1 patikára a vármegyékhez viszonyítva. Egy fővárosi patikára egy zalai, vagy borsodi gyógyszertárnál csaknem 1000 lakossal több jut. Azt persze nem szabad elfelejteni, hogy Budapest esetében ez mind közforgalmú vagy intézeti gyógyszertár, Pest megyében jellemzően szintén közforgalmú vagy fiókgyógyszertár, vagyis eleve több beteg kiszolgálására lehetnek berendezkedve. Ezzel szemben a Hevesben, Baranyában, Tolnában vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében üzemelő patikákra átlagosan jutó lakosok száma nem éri el a 2500 főt.

Nincsenek könnyű helyzetben a patikák

Az utóbbi években egymást érték a különböző kihívások a magyar patikákban. Amellett, hogy a gyógyszerész szakmát is sújtja a kiöregedés és az utánpótláshiány, patikákák működését nehezíti a legalább egy évtizede fennálló árrés-probléma, a pandémia rengeteg új kihívást hozott. Azóta is nyögik a patikák a válsághatásokat: a rezsikatasztrófa súlyosan érintette a gyógyszertárakat is, az elmúlt két évben tapasztalható rekordinfláció pedig azt eredményezte, hogy a lakosság a gyógyszerköltéseit is visszafogta. A változó jogszabályi környezet, mely például a vény nélkül kapható gyógyszerek online értékesítését lehetetlenítette el a járvány ideje alatt, pedig csak tetézte a patikák nehéz helyzetét.

Bár nem tűnik soknak, ha egy év az alatt a több mint 2000 patikából 10-et, 20-at bezárnak, azonban évtizedek távlatában már jelentős csökkenésről lehet szó. Ugyanakkor lokálisan az az egy működő gyógyszertár elvesztése is nagy gondot okozhat több ezer lakosnak, aki addig ott helyben vette meg a gyógyszerét, most pedig utaznia kell, hogy be tudja szerezni. Bár egy évtized alatt is rengeteget változott a lakosság mobilitása, vásárlási szokásai, élelmiszerboltoknál is jellemző, hogy a helyi kisboltok bezárásra kényszerültek, más üzleteket is feleslegessé tett a közeli nagyáruház, vagy az online rendelés elterjedése.

A gyógyszertárakat azonban sosem lehet pusztán "gyógyszerboltnak" tekinteni, hiszen a patikák hivatalosan is egészségügyi intézmények, a magyarországi betegellátási rendszer részei. Akárcsak az egyre több üres háziorvosi praxis, a gyógyszertári hálózat átalakulása, sérülései is kihatnak a betegellátás biztonságára. A megszűnési tendencia megállítására, visszafordítására a magyar lakosság egészsége érdekében is szükség lenne.