Kiderült: ettől fél leginkább a legtöbb magyar, valósággal rettegnek

Az eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb gondot a klímaváltozás és a globális felmelegedés okozza. Ezek a kérdések négy országban, köztük Magyarországon, Horvátországban (3,18) és Szerbiában (3,13) álltak az index élén. Magyarországon a klímaváltozás okozta a legjelentősebb aggodalmat, 3,55-ös átlagos indexszel.

Kivételt képez Észak-Macedónia, ahol a gazdasági nehézségek vezetik a félelmek rangsorát kiemelkedően magas, 3,86-os félelemindexszel. Hasonló tendencia figyelhető meg Lengyelországban (3,56) és Romániában (3,46), ahol szintén a gazdasági bizonytalanság dominál.

A geopolitikai feszültségek, különösen az orosz-ukrán konfliktus tovább növelte a szorongást a régióban. A „közeli országban zajló háború” miatti aggodalom folyamatosan nő: 2020-ban a válaszadók 27%-a jelölte meg ezt az egyik legnagyobb aggodalmaként, 2021-ben 31%-ra nőtt, 2024-ben pedig a válaszadók közel fele számolt be jelentős aggodalmáról e fenyegetés miatt.

A tanulmány arra is rávilágít, hogy a régióban élő nők általában magasabb szintű félelemről számolnak be, mint a férfiak. A „háború egy közeli országban” kategóriában a nők átlagos indexe 3,39, míg a férfiaké 2,99. A klímaváltozástól való félelem a fiatalabb generációk körében is különösen hangsúlyos: a 18-29 éves válaszadók átlagos félelemindexe 3,15, ami lényegesen magasabb, mint az idősebb korosztályoknál, akik jobban aggódnak a korrupció miatt.

A Félelem-Barométer 2024 hasznos eszközként szolgálhat a politikai döntéshozók számára, hogy jobban megértsék a régió lakosságának aggodalmait, és hatékonyabban tudjanak reagálni az éghajlatváltozás, a háborús veszély és a gazdasági kihívások okozta aggodalmakra.

A közvélemény-kutatás a közép-európai régió 12 országában készült: Ausztria, Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia. Az adatfelvétel 2024. augusztus 19. és 2024. szeptember 05. között történt. A felmérést telefonon végezték, országonként 1000 válaszadóval (Szerbiában személyesen). A minta minden országban reprezentatív nem, életkor és településtípus szerint.