Bedobsz egy lázcsillapítót: leállhat a szíved

Az amerikai Élelmiszer és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA) tavaly júliusban fokozta a non-szteroid gyulladáscsökkentőkre kiadott figyelmeztetését. 2005 óta kötelező az ilyen gyógyszerek dobozára ráírni, hogy szedésük fokozza a stroke és a szívroham kockázatát.

Ez azt jelenti, hogy az ilyen gyógyszereket szedők már a kezelés első heteiben nagyobb eséllyel kaphatnak stroke-ot és szívrohamot is.

Mindemellett továbbra is fenntartják, hogy minél tovább szedi valaki ezeket a gyógyszereket, annál inkább növeli ezen nem kívánatos események kialakulásának kockázatát.

Legyinthetnénk, hogy mit számít, hiszen úgyis csak vény nélkül kapható, mindenki számára hozzáférhető gyógyszereket veszünk be lázra vagy fejfájásra, ám jó, ha tudjuk:

Soha többet nem veszem be!

Ezek a gyógyszerek, a kockázatokon túl, hatékonyan alkalmazhatóak izomfájdalmak, fejfájás vagy különböző gyulladásos megbetegedések kezelésére. Ugyanakkor körültekintően és óvatosan kell használni őket.

Drasztikus módszerekre, ahogy legtöbbször, most sincs szükség. Nem kell tehát rohanni a gyógyszeres dobozhoz, és kidobni az összes otthoni fájdalomcsillapítónkat.

Dr Steven Nissen, a Cleveland Klinika kardiológusa, az Amerikai Közszolgálati Rádiónak (NPR) nyilatkozva elmondta:

Amit hozzátesz, az általánosságban igaz a legtöbb gyógyszerre: a legkisebb hatásos dózist szedjük a gyógyszerből, és azt is csak addig, amíg szükségünk van rá.

Jogászkodnak

Ennek ellenére némileg zavaró, hogy az FDA a figyelmeztetésében többször nem túl egyértelműen fogalmaz:

• Már a nem szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazásának első heteiben is lehet tőlük stroke-ot vagy szívrohamot kapni.

• A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik a stroke és a szívroham kialakulásának kockázatát olyan esetekben, amikor bizonyos kockázati tényezők fennállnak, és olyan esetekben is, amikor nem.

• Korábban úgy tartották, hogy az összes nem szteroid gyulladáscsökkentő hasonló mértékben növeli a két említett megbetegedés kialakulásának kockázatát, de ebben már egyáltalán nem olyan biztosak.

Matthew Kreuter, a St Lous-i Washington Egyetem munkatársa, szintén az NPR-nek nyilatkozva, adott némi magyarázatot az FDA fogalmazásmódjára:

Szerinte legtöbben nem olvassák el az apró betűs részeket, így ezen figyelmeztetéseknek nincs túl nagy hatása. Hozzáteszi viszont, hogy az orvosoknak jobban oda kell figyelniük, amikor felírnak egy-egy ilyen gyógyszert.

Vannak más rizikó faktorok is?

Általánosságban el lehet mondani, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentőkön kívül is akadnak szép számmal rizikó faktorok, melyek megléte esetén nagyobb esélyünk van szív- és érrendszeri megbetegedéseket, például szívinfarktust vagy stroke-ot kapni.

A genfi székhelyű Világ Szív Szövetségének tájékoztatása szerint ugyanakkor jó hír, ezek közül számos körülményen módunkban áll változtatni.

Ezen megváltoztatható kockázati tényezők között említik

• a magas vérnyomást,
  

• a magas koleszterin szintet,
  

• a dohányzást,
  

• a testmozgás hiányát,
  

• a nem megfelelően kezelt cukorbetegséget,
  

• a stresszt,
  

• a zsíros étrendet, illetve
  

• a szegénységet.
  

Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy míg Genfből nézve a szegénység a megváltoztatható kockázati tényezők közé tartozik, ez Magyarország legelmaradottabb régióiban nem inkább adottság-e.