Nagy átalakítás jöhet a magyar gimnáziumokban: a szakképzésbe terelnék át a diákokat?
A Klebelsberg Központ ajánlást küldött a gimnáziumoknak, amelyben minimális pontszámokat határoz meg az írásbeli felvételi vizsgán a felvételizők számára.
A Klebelsberg Központ ajánlást küldött a gimnáziumoknak, amelyben minimális pontszámokat határoz meg az írásbeli felvételi vizsgán a felvételizők számára.
A diákok a minimálbér 43-72 százalékát kaphatják meg fizetésként a képzőhelyükön.
2024. január 20-án, szombaton délelőtt 10-kor kezdősik a felvételi vizsga azokna az általános iskolásoknak, számára, akik középiskolába szeretnék folytatni tanulmányaikat.
Ezek a legfontosabb tudnivalók a szakképzés rendszeréről, a választható szakmáktól kezdve, a tanterveken át az ösztöndíjig.
Kilenc nappal szemtember előtt, kedd este megjelentek a Magyar Közlönyben a 2023/2024-es tanév pontos részletei.
Az elmúlt harminc évben közel 30 százalékkal csökkent a szakképzésben tanulók lehetősége szakmai gyakorlat elvégzésére.
A vizsgákat május 5. és június 30. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, azok lebonyolításában 3171 érettségi vizsgabizottság működik közre.
Nem mindegy, mire szakosodnak a diákok, hiszen ez később több százezer forintos fizetési különbségeket is eredményezhet.
A házi feladat intézménye ugyan ezer sebből vérzik, de a probléma gyökere egészen máshol keresendő.
Az ORFK iskolaőrök jelenléte nagymértékben csökkentette a magatartási problémákat és visszaszorította a konfliktusokat.
A PDSZ szerint a magasabb rezsiköltségekre hivatkozva egyre gyakoribb, hogy a fenntartó kénytelen kiüríteni vagy összevonni a tagintézményeket.
A rezsiválság miatt változik a 2022/23-as tanév rendje a magyar iskolákban. Hosszabb lesz a téli szünet, és rövidebb – de akár el is maradhat – az őszi szünet.
Hamarosan a középiskolások is tanulhatnak a fenntarthatóságról, és akár érettségizni is lehet majd belőle.
Míg az Európai Unió tagállamaiban egyre csak csökken azoknak a száma, akik az oktatást fiatalon otthagyják, addig vannak országok, ahol ez a tendencia nem igaz.
A diákok továbbra is a szüleik tanácsaira támaszkodnak leginkább, és olyan szakmát szeretnének, amellyel a későbbiekben jól keresnek majd.
Jelentős adókedvezményt kapnak a tanulók után a szakképzésben együttműködő vállalatok jövőre is.
Mindenki csak a gimnáziumi érettségizőkről beszél, de a szakmai vizsgákról alig esik szó, pedig a hátrányos helyzetű gyerekek jelentős része szakközépiskolába jár.
Tovább emelkedett a szakképzés népszerűsége a középiskolások körében. 2019-ben 29 ezer fő alatt maradt a gimnáziumba felvettek száma, miközben a szakgimnáziumokban több mint 31 ezer fiatal tanulhat tovább.
Az Oktatási Hivatal (OH) 2017/2018-as tanév második félévére vonatkozó adatai szerint 66 121 diákot fenyeget a lemorzsolódás.
Az intézmények összesen 50 769 férőhelyet hirdettek meg az idei felvételin, 32 601 helynek azonban nem akadt gazdája.