Embertelen rabszolgatartókra csaptak le Magyarországon: éheztették, adták-vették a melósokat
Nyolcfős banda kényszerített embereket embertelen körülmények között munkára egy budapesti hulladékfeldolgozó üzemben.
Nyolcfős banda kényszerített embereket embertelen körülmények között munkára egy budapesti hulladékfeldolgozó üzemben.
Reagált a Temu azokra a vádakra, miszerint a cég kényszermunkások által előállított termékeket is forgalmaz, melyek minősége is megkérdőjelezhető.
A járvány okozta válság következtében az elbocsátások miatti létbizonytalanság mellett egyre égetőbb problémát jelent az alkalmazásban álló munkavállalók kiszolgáltatott helyzete. Hosszútávon azonban a cégvezetők érdeke is, hogy változtassanak a kialakult helyzeten.
Adatvédelmi eljárást kezdeményez a Vasutasok Szakszervezete a TS Hungária Kft. ellen, mert a cégvezetés törvénysértő módon kötelezte a munkavállalókat egy sajátságos kérdőív kitöltésére. A különféle vasúti teherkocsik gyártására és javítására szakosodott cégnél ugyanis a dolgozókkal teljes nevük és adataik feltüntetésével szavaztatták meg a munkaidőkeret 6 hónapra emelését és annak korlátlan ideig való fenntartását. Négyszáz munkavállalóból mindössze tíz merte megtagadni a nyilatkozatot. A VSZ az üggyel az Európai Üzemi Tanácshoz is fordul, s elvárja a jogsértő gyakorlat megszüntetését.
A bértárgyalások megkezdését kezdeményezi a BKV-nál működő Egységes Közlekedési Szakszervezet, amely már most leszögezte: 15 százalékos jövő évi emelést tart elfogadhatónak. Az viszont elfogadhatatlan a szervezet szerint, hogy a cégvezetés még mindig nem közölte, mikor, kiknek és mennyi kánikulapótlékot hajlandó utólag fizetni az idei nyári hőségben végzett munkáért.
Néhány tipp, hogy maradjon némi életed.
A legfrissebb OECD statisztikák szerint egy magyar dolgozó 2017-ben átlagosan 1 740 órát töltött munkával. Ez az összesített statisztikák szerint elég magas, az OECD országok közül csupán 5 európai nemzet van, ahol a munkavállalók évente átlagosan többet dolgoztak, mint a magyarok. Ennél is meghökkentőbb adat, hogy a magyar nőknél minden más, OECD statisztikában szereplő európai ország női lakossága kevesebbet dolgozik átlagosan egy héten.
Az emberek 51 százaléka támogatja valamilyen formában a rabszolgatörvény elleni tiltakozásokat.
A Spar Magyarország - csakúgy, mint a Tesco - nem kívánja alkalmazni áruházaiban a 400 órás túlórakeretet.
A Tesco Globál Áruházak Zrt. lehet az első multinacionális cég, amely megállapodásban vállalja több mint 16 ezer munkavállalója felé, hogy a következő két évben nem alkalmazza a túlóratörvény által megengedett 400 órás munkaidőkeretet.
Sztrájkra készülnek a szakszervezetek a túlóratörvény miatt: már meg is fogalmazták azt a követeléslistát, amelynek teljesítését várják el a kormánytól. Országos munkabeszüntetés várható, ám ennek időpontja még nem ismert, ahogy az sem, hogy az állami cégek dolgozói csatlakoznak-e a sztrájkhoz.
Mutatjuk, mi hangzott el a csütörtöki kormányinfón.
A magasabb nyugati bérek miatt sokan mennek külföldre. Németország vonzó célpont a magyarok, a bérek ugyanis jelentősen magasabbak. A magyar melósok élete azonban ott sem feltétlenül fenékig tejfel - az egyik külföldön dolgozó magyar munkás videójában azt mutatja be, milyen nehéz körülmények közt találhatja magát az, aki Németországba megy dolgozni.
Augusztus 15-én számoltunk be arról, hogy egy budapesti fodrászat-láncnál akár már egy kezdő is kereshet 300 ezer forintot egy hónapban. Ez első hallásra nagyon jól hangzik, viszont úgy tűnik, hogy a hazai fodrász szakmának azért megvannak a maga árnyoldalai. Egy olvasónk ugyanis a cikkre reagálva leírta negatív tapasztalatait, amiket ő gyűjtött eddigi pályafutása során: négy órára bejelentett munkaviszony, nem egyszer 12 órás munkanapokkal, egész napos állás, különböző betegségek és zéró táppénz.
Ezért vállalt másodállást a zenészlegenda.
Vajon tényleg megéri?
Minden negyedik kiskorú.
Vigyázz hova fordulsz, rámehet az életed.
Nem lesz könnyű elmagyarázni a nagyinak, hogy pontosan mit tanulsz az egyetemen.
Ezzel a 41. helyre kerültünk.