Különböző okokat látnak arra a Pénzcentrum által megkérdezett elemzők, miért nem akar növekedni a lakossági fogyasztás.
Eszement összeget, csaknem 400 milliárd forintot hagytak külföldön tavaly a jellemzően bevásárlási céllal rövid külföldi kirándulásra induló magyarok.
A bosszúköltés egy pszichológiai, társadalmi folyamat, amit sokan élnek át. Bár hazánkban ezen költekezési forma elterjedésének még nincs túl sok esélye, azért érdemes odafigyelni.
A CashTag a legújabb epizódjában annak járt utána, hogy ki mennyit költött el ezen a pár napon, illetve magyarként tényleg megéri-e még a fesztivál.
Hároméves távlatban tehát a kártyás tranzakciók száma több mint háromszorosára nőtt.
Egyre többet utaznak a magyarok külföldre, és az utolsó negyedéves adatokat összehasonlítva az is kitűnik, hogy egyre több pénzt is költünk idegenben.
Nem mindennapi kísérletbe kezdett a Pénzcentrum: amerikai mintára vadidegen embereket faggatunk, mennyi pénz van a bankszámlájukon.
A legtöbb magyar kapcsolata a pénzzel bizony igen messze van az egészségestől, de a dologban a hozzáállásunk megváltoztatásával igen gyorsan érhetünk el rohamos javulást.
A KSH friss adatai szerint tavaly tovább nőtt a háztartások jövedelme, amivel a magyarok fogyasztása is megváltozott.
Az eredményekben érdekes szórás figyelhető meg, eléggé szerteágazik, hogy ki mire fordította a százezreket: szórakozásra, utazásra, de adósságrendezésre, törlesztésre is jutott a pénzből.
Nem ritka, hogy az üzletek pszichológiai trükköket vetnek be annak érdekében, hogy minél többet vásároljunk.
Rászoktunk a kártyára?
Ezekről feltétlenül tudnod kell.
De nem tekintik magukat pazarlónak.
Brutálsokat költöttünk áprilisban.
Vásárolnak a magyarok, mintha nem lenne holnap.
Sokmillióan ragadtak popcornt, kólát és ültek be filmet nézni.
Karácsony után is dübörög a fogyasztás.
Indul a karácsonyi őrület.
