Kilapátolják a pénzt a magyarok az országból: ez nem tartható sokáig, mi lesz ennek a vége?

Májushoz képest némileg csökkent az átlagkereset Magyarországon, jelenleg a KSH adatai szerint 642 forintot tesz ki ez az összeg - erről hétfőn a Pénzcentrum is beszámolt. Sokkal jobb a helyzet viszont az átlagbér esetében, ami a frissen kiadott adatok szerint 9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban ugyanekkor - igaz, hogy egy picit ez is csökkent, mert a legutóbbi adatközléskor 10 százalék feletti adatról számoltak be.

Úgy tűnik tehát, hogy a pénztárcáinkba lassanként tényleg visszaköltözött az élet, ezt mutatja az is, hogy a magyar családoknak soha ennyi megtakarításuk nem volt, mint éppen most. Ez viszont, mint megtudhattuk a múlt héten Nagy Márton nemzetgazdasági minisztertől, nagyon is messze van a kívánatos állapottól: az ugyanis a helyzet még mindig, hogy az emberek sokkal inkább félreteszik a megkeresett pénz jó részét, nem pedig elköltik - erre lenne ugyanis most sokkal nagyobb szüksége a büdzsének.

Szakértőkkel beszéltük át, hogy ha már ennyire jól áll az átlagbér és a reálbérek is szép emelkedést mutatnak, akkor hogy lehet, hogy a fogyasztás még mindig nem akar helyreállni? Mit tehet azért a kormányzat, hogy ez változzon, és egyáltalán védhető-e az átlagemberek ezen pénzügyi viselkedésmintája? Indokolt-e az óvatosság a költekezésben?

A miniszter látja, hol van a pénz

A fogyasztás nem megfelelő mértékéről, az óvatosságról pedig már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is többször említést tett egy nemrég adott interjúban. A tárcavezető azt emelte ki, hogy az általános figyasztás helyett a lakosságra sokkal inkább jellemző az, hogy "megtakarít, pénzügyi- és lakásvagyonát növeli".

A mi számaink szerint a bruttó megtakarítási ráta már elérte a 15 százalékot, ami jelentősen nagyobb, mint a több évtizedes átlag. Mindez arra utal, hogy erős az óvatossági motívum

- fogalmazott a miniszter. Hozzátette, hogy bár természetesen tudják, mire költik a magyarok a pénzüket, de el kell azt érni, hogy a fogyasztás ismét növekedjen.

Mintha a középréteg és az átlag alatti jövedelműek még óvatosabbá váltak volna. Emellett az is érdekes a számok alapján, hogy fontosabb számukra az otthonteremtés és az elmaradt lakásvásárlások pótlása, mint az elmaradt fogyasztás pótlása. A lakosság az emelkedő béréből nem „extrán” fogyaszt, hanem egyrészt a lakáshitel önerejére gyűjt, másrészt törlesztőrészletre költ

- mondta erről Nagy Márton.

Vissza fog állni, de csak nagyon lassan

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a Pénzcentrumnak küldött válaszában azt írta: a fogyasztás bár régen elmozdult a mélypontról, de nem lesz gyors folyamat, míg a kívánatos szintre vissza tud állni.

A kiskereskedelmi statisztikák egyrészt azt mutatják, hogy a mélypontról lassan, fokozatosan feljebb kapaszkodik a fogyasztás, de arra is rámutatnak, hogy ez a helyreállítási folyamat csak nagyon lassan és fokozatosan megy végbe, a részletes adatok alapján a nagyobb értékű vásárlásoknál még mindig rendkívül óvatosak a fogyasztók

- mondta az elemző.

Trippon Mariann azt is hozzátette, hogy a reálbérek emelkedése természetesen jó hatással van a fogyasztás visszaállítására.

Abszolút segít, de önmagában nem elegendő a fogyasztás nagyobb mértékű dinamizálódásához. Tény, hogy az idei évben a vártnál nagyobb mértékben emelkednek a nominális és reálkeresetek is, előbbi esetében 12-13% közötti éves dinamikát várunk, ami a reálkeresetek esetében 8-9% közötti bővülést jelent. Ugyanakkor az előző évben jelentősen csökkent a keresetek váráslóereje, a 2022-2024 közötti három évben pedig éves szinten csak valamivel 2%-ot meghaladó mértékben nőttek a reálkeresetek, ami nem kiemelkedő, nagyjából összhangban van a termelékenység bővülésével

- mondta erről. Az pedig nyilván nem meglepetés, hogy a két éve kezdődött inflációs hullám nem volt jó hatással a fogyasztásra, és ezt kellene valahogyan legyűrni.

A magas infláció nem csak a kereseteket, de a megtakarítások reálértékét is erodálta. Bár nominálisan nagyon nagymértékben nőtt a háztartási szektor pénzügyi megtakarítása (óvatossági motívumok), reálértelemben körülbelül 2021-es szinten állnak a megtakarítások. A jelenlegi fázisban tehát azt látjuk, hogy a háztartások egyelőre óvatosan fogyasztanak, de a fókusz a megtakarítások visszaépítésén/növelésén van. Addig, amíg a bizalom nem javul számottevően itt éles váltásra nem is számíthatunk. A bizalom javulásában nyilván segít  egyik oldalról, hogy a munkaerőpiac erős, csökken a munkanélküliség, erőteljes a bérkiáramlás, nőnek a reálkeresetek. Másik oldalról viszont a kormányzati kommunikáció sokszor a bizonytalanságot erősíti, így nem segít a pszichológiai korlátok enyhítésében. Fokozatos erősödést várunk a fogyasztásban, de jövőre sem fog szárnyalni a GDP ezen komponense. Idén 3%-kal, jövőre 3,4%-kal nőhet a háztartások fogyasztása

- zárta gondolatait Trippon Mariann.

A karácsony mentheti meg a magyar gazdaságot?

Az MBH részéről Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója és Báthori Bence az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője válaszoltak lapunk kérdéseire. Kifejtették, hogy bár a tavalyi, súlyosan mély gödörből már sikerült kijönni, de van még munka bőven.

Pusztán a fix bázisú kiskereskedelmi volumenváltozást vizsgálva az látszik, hogy a tavalyi gödörből sikerült kintebb másznia az ágazatnak, de még egyértelmű, hogy nincs teljesen kint belőle. Tavaly októbertől kezdve elindult egy növekedési szakasz, ami a húsvéti időszakkal támogatott márciusban tetőzött, azóta viszont a második negyedévben alacsonyabb szinten ragadt a kiskereskedelem volumene. A fogyasztásban persze a termékforgalom mellett a szolgáltatásokra költött összegek is benne vannak, és ezzel kapcsolatban valamivel jobb kép bontakozik ki, hiszen például a turizmus nem teljesít rosszul. Ugyanakkor ennek egy része külföldön csapódhatott le az elmúlt hónapokban (a magyarok külföldi utazásai révén)

- írták az elemzők. Hozzátették: vannak olyan időszakok, amelyek azért segítik a fogyasztás növekedését, és ez várhatóan az idén is így lesz.

Elsősorban nem egy bizonyos szint elérése a legfontosabb, sokkal inkább egy stabil - még ideálisabb esetben dinamikus - növekedés lenne kívánatos, mint például a 2015 és 2019 közötti időszakban. Ami ezt leginkább gátolja, az a megváltozott fogyasztói viselkedés és költési szokások. Az elmúlt évek nehézségei mély nyomot hagytak a vásárlók emlékezetében, az infláció tavalyihoz képest lényegesen alacsonyabb üteme ellenére továbbra is a hirtelen megemelkedett árakkal szembesülnek a fogyasztók, ezek miatt érthető, hogy egyik hónapról a másikra nem hagyják el teljes mértékben a felvett spórolási mechanizmusaikat és nem térnek vissza a korábbi költési szokásaikhoz. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy a kiskereskedelmi üzletekben való vásárlást megelőzi a felélt megtakarítások visszaépítése, valamint az élmények és szolgáltatások vásárlása. Véleményünk szerint a második félévben az iskolakezdés, a Black Friday és a karácsonyi vásárlások időszaka is támogatni fogja a várt növekedést a kiskereskedelmi forgalomban

- írta az MBH két szakértője. Végül még azt is kifejtették, hogy valóban látható a magyarokon az óvatosság, de ennek oldódnia kellene, ha a fogyasztás fellendülését várjuk.

A reálbérek emelkedése elengedhetetlen a fogyasztás visszaépüléséhez, az év eleje óta havonta 10% körül mozgó éves reálbér-emelkedés nélkül a jelenleginél is gyengébb kiskereskedelmi adatokat látnánk. Érdemes azt is megjegyezni, hogy az elmúlt két év reálkeresetének csökkenése után a mostani emelkedésben benne van azok visszaépítése is, ugyanakkor az is látható, hogy a reálbérek szintjükben már mintegy 20%-kal múlják felül a COVID előtt jellemző értékeket. A várhatóan az év egészében kitartó reálbér-növekedés jó alapot ad a kiskereskedelmi forgalom bővüléséhez, azonban ehhez az óvatossági motívum további oldódása szükséges

- írta Árokszállási Zoltán és Báthori Bence az MBH-tól.

Spórolunk, keveset költünk

Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szintén a fogyasztás emelkedését várja. Azt ugyanakkor elismerte ő is, hogy a folyamat egyáltalán nem gyors.

Ugyan a reálbérek tavaly szeptember óta emelkednek, de a lakossági fogyasztásban a pozitív fordulat csak az idei év elejétől indult meg – de csak lassan, akadozva. A lakosság egyértelműen óvatos, és a fogyasztás helyett inkább a megtakarításait növeli. Természetesen, a különböző jövedelmi csoportok eltérő mintázatokat követnek, így a megtakarítási képesség a felsőbb jövedelmi csoportokra jellemző (akik esetében a fogyasztás visszaesése korábban csak mérsékelt volt). Előretekintve az óvatossági motívum fokozatos oldódása, a fogyasztási ráta emelkedése várható

- írta kérdésünkre. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy a büdzsé egyensúlyban tartása érdekében szerinte mekkora növekedésre lenne szükség.

Nehéz definiálni az ideális fogyasztási szintet, különösen azért, mert az eltérő nézőpontok és időpontok különböző optimumokat mutatnak (pl. államháztartási bevételi szempontból a jelenleginél számottevően magasabb fogyasztási szint volna ideális jelenleg). Mindazonáltal némileg magasabb (2-4 százalékponttal) fogyasztási ráta ma jót tenne mind a növekedésnek, mind pedig a költségvetési egyensúlynak

- tette hozzá Török Zoltán.

Külföldön költjük a pénzt - már akinek van

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője úgy véli, hogy évekkel vetette vissza a fogyasztást az infláció és az ebből fakadó bizonytalanság. Ha pedig költjük is a pénzt, azt már egyáltalán nem arra, mint ami évtizedeken át a prioritás volt.

A hazai kiskereskedelmi forgalom a legfrissebb adatok alapján a 3 évvel ezelőtti szinteken áll, március óta a legoptimistább szemléletben is stagnálást láttunk. Egyrészt a hazai háztartásokban mély nyomot hagyott a 2022 – 2023-as év reálgazdasági kálváriája, másrészt a pandémia óta látható az elmozdulás a termékekről a szolgáltatások fogyasztásának irányába, például humán-egészségügyi vonatkozásban. Ezzel együtt a tágabb értelemben vett fogyasztás terén sem sokkal szebb a kép, melynek hátterében a külföldön történő fogyasztás – elsősorban a turizmuson keresztül – állhat

- írta lapunknak az elemző. Emellett kitért még arra is, hogy a külföldön pénzköltés jelensége egyre látványosabb, és nem tudni, hogy ez megáll-e a közeli jövőben.

A hazai inflációs válság folyományaként megszokott gyakorlattá vált bevásárlás a határ másik oldalán, kérdéses, hogy ez fog-e változni a közeljövőben. Az elszenvedett jólétveszteségek visszaépülése még mindig tart, ami a megtakarítások növekedésének keresztül érthető tetten. Rendkívül kedvezőtlen, hogy nem csak a külföldi devizában denominált megtakarítások váltak népszerűvé, hanem a bankrendszert sújtó plusz terhek következtében külföldi pénzügyi közvetítők kerültek helyzetbe, valós magyar, reálgazdasági tevékenység nélkül. A külföldön történő fogyasztáson túl a megtakarítások emigrálása béklyót képezhet a hazai gazdasági aktivitásra

- tette még hozzá az Erste elemzője.

Iskolakezdés 2024 felmérés

A Pénzcentrum oldalán rendszeresen végzünk nagymintás felméréseket, a mostani a 2024/2025-ös tanév legégetőbb kérdéseire adhat választ: miből teremtik elő a magyar szülők a pénzt az iskolakezdésre, hol milyen tanárokból van a legnagyobb hiány, mi a véleményük az oktatás színvonaláról és vajon jut-e még pénz idén különórára? Ha nevelsz általános iskolás vagy középiskolás gyermeket, kérünk, szánj 5-10 percet a kérdőívünk kitöltésére, ezzel is segíted a munkánkat, és azt, hogy valós képet kapjunk az ország helyzetéről.