A válaszadók 73%-a nemzetközi cégeknél szeretne elhelyezkedni. A legkevésbé vonzó szektorok közé jelenleg az oktatás és a marketing tartoznak.
A miniszterelnök szerint ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják.
Közeleg az egyetemi jelentkezések határideje, a felvételizőknek február 15-ig kell beadni a jelentkezésüket a felsőoktatási intézményekbe.
A 11. osztályos lányok jobb matematikai érdemjegyeket szereznek, mint a fiúk, ennek ellenére kevésbé vonzóak számukra a STEM pályák.
A pályaválasztás legtöbbször már a középiskoláig eldől, és a támogató közeg hiánya miatt választja kevesebb lány a műszaki-technológiai hivatást.
A karrierválasztás mellett sokan szoronganak a váltástól is, pedig nagyon is rendben van, ha az ember új utakat keres.
A megkérdezett magyar diákok közel háromnegyede próbál úgy viselkedni, ahogy azt elvárják tőlük.
A munkahelyi sikerhez elengedhetetlen, hogy jó soft skillekkel rendelkezzünk. Mit értünk valójában a puha készségek alatt?
Több mint tízezer jelentkezővel a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb szak a 2022-es felvételin. De mennyit lehet valójában keresni?
A végzős gimáziumi diákok számára a mostani időszak különösen stresszes, hiszen hamarosan kiderül, hogy hol tudják folytatni tanulmányaikat.
Talán nem is gondolnánk, mely szakképesítésekkel kereshetünk ma jól úgy, hogy a betöltendő pozíciókért ráadásul nem állnak sorba a jelentkezők.
A magyar felnőttek 54 százaléka az első helyre rangsorolja az érdeklődési kört a pályaválasztásnál, keresetet és a biztos megélhetést kevesebb mint a negyedük tartja elsődleges szempontnak.
Itt vannak a Pénzcentrum friss felmérésének eredményei. Az orvosok, mérnökök, ügyvédek programozók a legelismertebbek, de a legfontosabb munkát a társadalom számára az orvosok, tanárok, ás ápolók végzik. A bankárok, ügyvédek, marketing szakemberek a legtúlfizetettebbek, miközben az ápolók, szociális munkások, tanárok bérezése a legigazságtalanabb...
A pályaválasztás életre szóló döntési helyzete nagy nyomást helyez a diákokra, amihez nagyban hozzájárulhat az is, ha a szülők nincsenek egy véleményen gyermekükkel. Ráadásul sok szülő már az előtt egyetemi továbbtanulásra szánja gyerekét, hogy erre bármilyen hajlandóságot látott volna.
A turizmus-vendéglátás is felmerült...
Már most több tízezren vannak azok, akik a koronavírus-járvány következtében veszítették el az állásukat Magyarországon. Megint csak sokakat csökkentett fizetéssel küldtek haza, rengeteg irodista pedig hetek óta home office-ban dolgozik, ráadásul a kijárási korlátozás miatt sem lehet igazából menni sehová sem. Az egész társadalom beszorult tehát a négy fal közé, ám a modern technikának hála az igazán élelmesek akár egészen új szakmák alapjait is elsajátíthatják, az idegennyelv-tanulásról nem is beszélve. HR szakértőkkel beszélgettünk arról, hol érdemes elindulni, milyen lehetőségek közül válogathat az ember, és hogy mindez mennyibe kerül neki.
Pályaválasztás előtt álló, hetedik osztályos általános iskolások továbbtanulással és szakmaválasztással kapcsolatos terveit, céljait vizsgálta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) legfrissebb kutatásában, de kíváncsiak voltak arra is, szüleik milyen tanácsokkal támogatják őket. Kiderült, hogy a diákok nagyban számítanak szüleikre a döntés meghozatalában, ami nem véletlen, hiszen ők is saját maguknak tulajdonítják a legnagyobb felelősséget gyermekük pályaválasztásában.
Gyerekkortól kezdve mindenkinek szól a kérdés: mi leszel, ha nagy leszel? Bár a mondattal kezdetben még csak puhatolózva mérik föl a fiatalok érdeklődési körét, a középiskolai évekre mindez már súlyos teherként zuhan a diákok nyakába, akik olykor tanácstalanul vakarják a fejüket: mégis merre tovább? A döntésben sokat segítenek az évek óta méltán népszerű pályaválasztási kiállításokat, amihez hasonló kezdeményezéssel rukkolt elő idén a békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium is.
Önfenntartó gazdaságot visz a kiskunsági tini.
Igaz, munkakört, feladatot már nem tudnának társítani hozzájuk.
