Jóval több Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik Magyarországon, mint azt a KSH állítja
A valóságban több tízezer fővel több külföldi vendégmunkás lehet hazánkban, mint amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állít.
A valóságban több tízezer fővel több külföldi vendégmunkás lehet hazánkban, mint amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állít.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint átlagosan 16 hónapba telik munkát találni Magyarországon.
Már 303 ezer 600-an szerepelnek a nyilvántartásban. A regisztrált álláskeresők száma a járvány hatására tavaly júniusban 376 300-on tetőzött, 2020 júliusától indult meg a nyilvántartott álláskeresők számának csökkenése egészen a decemberi 290 700-ig. Azóta ismét emelkedik a számuk.
2020 novemberében az előző hónaphoz viszonyítva 9 ezerrel, 190 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma, a 4,1%-os munkanélküliségi ráta pedig 0,2 százalékponttal alacsonyabb volt az egy hónappal korábbinál. Egy évvel korábbanhoz képest azonban a regisztrált álláskeresők száma 297 ezer fővel nőtt.
Nagyjából 250 ezer magyarról nem tudni pontosan, honnan szerzi hivatalosan bevételeit. Közöttük lehetnek eltartottak, vagy olyan személyek, akik feketemunkából szerzik a megélhetésüket. De, ez az információ hiány is jól mutatja, hogy szükséges lenne a munkaerő felmérések újragondolására, pontosabbá, részletesebbé tételére.
A Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedéseinek is köszönhetően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint a regisztrált álláskeresők száma november első napjaira 300 ezer alá esett Magyarországon - mondta Bodó Sándor, az ITM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán sajtótájékoztatón Budapesten.
Vajon 2020-ban hátrányt jelent, ha valaki kölcsönzött munkavállalóként tud elhelyezkedni? Mi történt a korlátozások alatt azokkal, akik nem a hagyományos módon voltak alkalmazva, és hogy változott meg a cégek hozzáállása a járvány hatására? Fontos tudni, hogy a munkaerőkölcsönzés nem hazai sajátosság, globálisan és Európában is elfogadott, folyamatosan fejlődő iparág. Ha a nemzetközi kitekintéseket nézzük, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon még jelentős növekedési potenciál van ebben a foglalkoztatási formában, mivel Európa sok országában a hazainál magasabb arányt képviselnek az így dolgozók. Ez a jövő? Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója válaszolt az összes kérdésre.
Az álláskeresők száma szeptemberben havi összevetésben 6,2 százalékkal csökkent, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a szeptemberi zárónapon 323 400 álláskereső szerepelt, 21 300-zal kevesebb az augusztusinál.
Az álláskeresők száma a koronavírus-járvány megjelenése óta havi összevetésben júliusban csökkent először, 2,8 százalékkal, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a júliusi zárónapon 365 800 álláskereső szerepelt, 10 500-zal kevesebb a júniusinál.
Tovább lassult az álláskeresők számának a növekedése. Ez egyrészt a kormány munkahelyvédelmi programjaival függ össze, másrészt a magyar gazdaság munkahely-teremtő képessége is kezd erősödni.
Körülbelül a magyarok egytizede veszítette el az állását a válság miatt az elmúlt 2 és fél hónapban, tehát nagyjából félmillióan kerültek utcára. Nekik nincs más lehetőségük az átmeneti időszakra, míg újra állást nem találnak, mint a munkanélküli segély. De mit érdemes tudni róla és ki jogosult rá egyáltalán? Minden kiderül.
Nem könnyű most elhelyezkedni.
Megjöttek a hivatalos, magyar statisztikák.
Ne maradj le semmiről!
Van, akit február 27-én vettek nyilvántartásba, de az álláskeresési járadékot május első hetében utalták.
Az elbocsátások a szektorok közül a szállodai szolgáltatást, éttermi, mozgó vendéglátást, a háztartási villamoskészülék-gyártását, a fémmegmunkálást, az egyéb információ-technológiai szolgáltatást, vagyonkezelést, a sportszer és felsőruházat gyártását, valamint a falemez-gyártást, az erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenységet és az egyéb vendéglátás ágazatokat érintették, főként Budapesten, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Ne maradj le a legfontosabb hírekről.
A Statisztikai Hivatal által frissen közzétett 2020. első negyedévének a lakosság foglalkoztatottságáról szóló adataiból kiderül, egészen pontosan hány munkanélküli volt az országban, mely csoportokat sújtotta leginkább az első elbocsátási hullám. És ez még csak a jéghegy csúcsa.
Márciusban 281 ezerre nőtt az álláskeresők száma Magyarországon, hirtelen ötezer 55 év feletti magyar veszítette el a munkáját.
Már kétórás foglalkoztatás után is igényelhető a bértámogatás. Egyszerűsödik a munkahelyvédelmi bértámogatás igénylése, és bővül a kedvezményezettek köre, a támogatásokért egyszerűen és gyorsan, a https://nfsz.munka.hu/ holnapon elérhető űrlapok kitöltésével lehet jelentkezni.