A legutóbbi vizsgálatok rávilágítottak ugyan, hogy a kínai mézet tartalmazó termékek csaknem nyolcvan százaléka hamis, ám a probléma megoldására az uniós méhészek nem látnak lehetőséget.
Elképesztően megdrágult a méz Magyarországon az elmúlt években. Ilyenkor, télen mégis érdemes naponta fogyasztani belőle, hisz rengeteg jótékony hatással bír.
Egyre több méhész jelezte, hogy az előállítási költségek emelkedése mellett a felvásárlási árban tapasztalható visszaesés és a kereslet hiánya milyen nehéz helyzetbe hozta őket.
Magyarország hiába méhészeti nagyhatalom, a boltokban mégis sok a hamisított méz. Egy új ellenőrzés kiderítette, hogy a bolti mézek többsége nem felel meg a minőségi követelményeknek. A termelői mézek azonban jól vizsgáztak.
A világpiacon is alig ismert mézfajta, a legtöbb ember nem is tudja, hogy a méhek a selyemfű nektárjából is készítenek különleges, gyógyhatással bíró mézet. A Komárom közelében élő Pintér József méhésszel beszélgettünk erről a hungarikumról.
A vásárlóknak nem mindegy mennyit fizetnek a mézért, így fordulhat elő az is, hogy az olcsóbb, import termék után nyúlnak a polcon. Mire számíthatunk idén? Ennek jártunk most utána.
A húszezer tonnás magyar méztermelői piac jelenleg stagnál, a jövője pedig kérdéses. A helyzet már csak azért sem rózsás, mert a méhek jelentik az emberiség jövőjét, az olcsó mézhamisítványok pedig a méhészeti ágazat megsemmisülését.
A magyar méz helyzete nemcsak itthon és a nemzetközi piacon is elkeserítő. A kínai és az ukrán méz fokozatosan kiszorítja az exportpiacról, ugyanakkor a mézhamisítás miatt a hazai polcokon is az olcsó utánzat kap egyre inkább helyet.
A Magyar Méhek Napján jött a hír, hogy eztán ügyfeleivel közösen támogatja a méhészeti szektort a Takarékbank. Májustól egyedülálló klímavédelmi lakossági termékkel rukkolnak elő.
