Hiába a gazdasági nehézségek, a hazai könyvpiac legnagyobb kereskedői azt tapasztalják, az emberek kitartanak az olvasás mellett.
Miközben az értékesítésekből származó nettó árbevételek alapján a Líra már nincs is annyira lemaradva a Libritől, az adózás utáni nyereségek között brutális a különbség.
A kiadott könyvek 91,5 százaléka magyar nyelvű, de angolul, németül, franciául, sőt lengyel, norvég, finn, ógörög vagy ruszin nyelven is adtak ki könyveket tavaly.
A négynapos rendezvényt a különféle programok, a résztvevő könyvkiadók műsorkínálata, valamint könnyűzenei koncertek színesítik.
Lapunk értesülései szerint a könyvek idén mintegy 20-30 százalékkal kerülnek több, mint tavaly.
Komoly gondban lehetnek a magyar könyvkiadók a cellulóz drágulása miatt.
A Covid-válság és a papírhiány, illetve alapanyagdrágulás mellett is jó évet zártak itthon a könyvkiadók.
Nincs olyan szektor, amelyet ne ért volna utol az idei top drágulás, így nem meglepő, hogy a könyvesboltokra is nagy hatással van az árak emelkedése.
Viharos éveken van túl a könyvkiadós és könyvkereskedői szakma Magyarországon.
Új piacfelügyeleti rendelkezések hoztak szigorítást júliustól a kereskedelemben. A szakértő szerint a szabály indokolatlan adminisztrációt ró a kereskedőkre.
2017 óta a legnagyobb példányszámú (egyszeri megjelenésre jutó) kiadott könyvek magyar szerzők szerinti listáján három, százezer példányszám feletti kötet található.
Már lefoglalták a Vörösmarty teret a június 10-13-i ünnepi könyvhétre.
Kemény idők ezek.
Magánszemélyeket is megkárosított.
A könyv soha nem megy ki a divatból.
Interjú Bucsi Mariann novellistával, a Nők elleni erőszak világnapja alkalmából.
2-3 év alatt megtérülhet a befektetés.
Ha nincs ez a felhajtás, lehet, észre sem vesszük és sose rendeljük meg.
Jöhet a digitális forradalom.
