Az iskolakezdéssel újra középpontba került a gyerekek képernyőhasználata, különösen az ADHD-val küzdő diákoknál.
Erre a fejfájás típusra is jellemző a lüktető fájdalom, a fény- és hangérzékenység, a szemszárazság, a homályos látás és az émelygés.
Egy kutató szerint nem szabad stigmatizálnunk sem a képernyőhasználó gyerekeket, sem azokat a szülőket, akik ezt megengedik nekik.
A nyugodt alvás érdekében fontos egy esti rutin kialakítása, de az sem mindegy, mikor mosunk fogat.
A gyerekek kezébe egyre fiatalabb korban kerül okoseszköz, de a szülők nem mindig rendelkeznek szükséges kompetenciával,hogy megtanítsák a gyerekeknek az online tér helyes használatát.
A korlátozásnál sokkal jobb, ha tudatosan tereljük a gyermekeket olyan elfoglaltságok felé, ami nem köti őket a képernyőhöz és tudatosabb eszközhasználatra neveljük őket.
Az eddigi jogszabály szerint a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát nem haladhatta meg. 2024-től ez változik.
A nyár a pihenésről is szól, a tévézés pedig a kikapcsolódás egyik formája, ugyanakkor gyermekkorban kiemelten fontos, hogy változatosan és aktívan töltsék az idejüket.
Nem csak a gyerekeknek, a felnőtteknek is oda kell figyelni, hogy csökkentse a képernyők előtt töltött időt.
Átalakultak a tévénézési szokások, egyre többen választják a helyhez és időhöz nem kötött szolgáltatásokat.
Nem győzzük eleget hangoztatni, mennyire káros egész nap a számítógép előtt ülni, egyre több kutatás mutatja a katasztrofális mellékhatásokat.
Nem csak arra érdemes odafigyelni, mennyit tölt gyermekünk a képernyő előtt, hanem arra is, hogy mit néz.
A gyerekek képernyő bámulásának megítélése nagyon negatív. De vajon mit lehet tenni a jelenség ellen, és mennyi az az időtartam, amit felelős szülőként megengedhetünk?
Kutatók szerint ehhez kéne igazítani az oktatási rendszert.
