Modern népbetegség leselkedik a magyarokra: szörnyű kínokat okoz, ha nem veszed észre időben

A nyári szünet beköszöntével a gyerekeknek is sokkal több idejük van kedvenc hobbjaiknak hódolni a jó idő beköszöntével. Vannak azonban olyanok köztük, nem is kevesen, akik ilyenkor sokkal inkább az online világban töltenek sokkal több időt, mint azt iskolaidőben tehetik, játékkal vagy csak internetes tevékenységekkel. A túlzott képernyőidő rengeteg későbbi betegség kialakulásának ágyazhat meg, így nagyon fontos, hogy a szülők, amennyire lehetséges, korlátozzák ezt az időt – de a felnőtteknek is oda kell figyelniük az egészségükre, ha mondjuk számítógéppel dolgoznak napi nyolc órát. Összegyűjtöttünk néhány tanácsot, hogy minket ne érjenek el a népbetegségek, amiket a képernyőbámulás sok esetben okozhat.

Szemünk világa van veszélyben

Bár mind a mobiltelefonok, mind a laptopok képernyői már sokkal kímélőbbek, mint mondjuk 20 évvel ezelptt, legelőször is a szemre veszélyes, ha túlzott időt töltünk képernyőnézéssel. Akármennyire igyekeznek kímélő paneleket gyártani, a túl sok képernyőidő előbb szemfáradtságot okoz, amely megágyaz számos betegségnek. Előfordulhat szemirritáció, a szemizmok összerándulása – ez pedig hosszabb távon gyulladást, fájdalmat okoz, ami fejfájás formájában is jelentkezhet.

Ennek megelőzésére tartsunk néha szünetet a képernyő előtt végzek tevékenység közben, fókuszáljunk más pontokra, és páer percre menjünk el a képernyő elől. Használhatunk műkönnyet is, naponta többször, amellyel kivédhetjük a szemszárazságot és az irritációt, hiszen a lassan fáradó, kiszáradó szemünk a megfelelő folyadékmennyiséget nem mindig tudja magától pótolni. Ha pedig a tünetek ezek után is fennállnak, orvoshoz is érdemes lehet fordulni, mert lehet, hogy a vizsgálat is kiderít olyan hátrányt, amire nem gondolunk.

Hátunk, kezünk fájdalmai

Egy átlagos irodai dolgozó hetente negyven órát tölt az irodai (jobb esetben otthoni) székében, amely komoly igénybevételt jelent a hátnak és a nyaknak. Ha rossz testtartással dolgozzuk végig az életünk, akkor szinte bizonyosan garantált, hogy még a nyugdíjba vonulás előtt olyan brutális hát- és nyakfájdalmaink lesznek, amelyeket kezelni is nehéz, a folyamatos kínokról nem is beszélve.

Ezek elkerüléséhez mindössze annyit kell tennünk, hogy néha azért tartunk egy kis szünetet, felállunk a székből, és akár járkálunk is néhány percet, nagyokat nyújtózva. Mozgassuk meg a nyakunkat is, hiszen előfordulhat, hogy mereven figyeltük a képernyőt akár órákon át, ami jelentős igénybevételt jelent. Mozgassuk át az izmainkat, ha lehet, a tözsünket is, hogy kicsit felfrissüljünk, így pedig a munka is jobban fog menni. Nagyon figyeljünk arra, hogy lehetőleg ne kelljen görnyednünk a székben ülve, ha van háttámlánk, akkor használjuk. A hátfájáson kívül még rengeteg izületi- vagy gerincbetegséget előzhetünk így meg, ezek hazánkban ráadásul népbetegségnek számítanak.

Ha ülünk a gépünk előtt, akkor nem csak a hátunk, de a kezünk is folyamatos terhelést szenved el, amit szintén figyelni és kezelni érdemes. Óránként néhány percet szánjunk rá, hogy ujjainkat és csuklónkat is pihentessük, kicsi körzésekkel adjunk nekik kis pihenőt, mert egész napos pötyögéssel bizony sokat tesz a munkánk sikere érdekében. A nem kezelt problémák pedig előbb vagy utóbb izomsorvadáshoz, meszesedéshez vezetnek, amely tipikus „irodai betegség”.

Álmatlanságot okoz a túlzott bámulás

Nem véletlenül hangzik el gyakran, hogy a számítógépek brutálisan gyors elterjedése, az internet hétköznapiba válása óta olyan mértékben felgyorsult a világ, hogy a tömegével beérkező információkat és ingereket agyunk nagyon nehezen dolgozza fel. Ha pedig mi magunk is észrevettük már ezt magunkot, valószínűleg nem csodálkozunk azon sem, ha álmatlanságtól szenvedünk rövidebb vagy hosszabb ideig. Mielőtt azonban az orvosunkal írtanánk fel erős altatót, inkább fussunk végig az óvatossági praktitkákon.

Gyakori jó tanács, hogy alvás előtt fél-egy órával már semmilyen képernyőt ne nézzünk, de legalább az ágyban fekve felejtsük el a laptopot vagy a mobiltelefont. Nem csak az információk tömege miatt, amik agyunkat amúgy is egész nap terhelték, hanem mert itt nem valósulhatnak meg a biztonsági szabályok, nem vagyunk elegendő távolságra a képernyőtől, az egész napos, munkában amúgy is elfáradt agyunk biztosan nem tud már megbirkózni a fényhatással és az ingerekkel.

Egy kicsi ebből, egy kicsi abból

A hát- és ízületi fájdalmak mellett szót kell ejteni még egy népbetegségről: az elhízásról is. A home office komoly elterjedésével a dietetikusok arról számoltak be, hogy nagyon megugrott az elhízások száma szerte a világon - ennek oka pedig az, hogy otthoni környezetben még munka közben is hajlamosak vagyunk többet enni, akár nassolni is.

Hogy elkerüljünk a gyors, de szinte borítékolhatóan halálos súlygyarapodást, érdemes saját magunknak is szabályokat felállítani. Már sokan és sokszor leírták, hogy érdemes az irodai, munkahelyi szokásainkat, amennyire lehet, az otthoni munkára is mindennaposá tenni: igyekezzünk elkerülni a stresszevést (elvégre az édesség, a káros élelmiszerek otthon könnyebben elérhető közelségben vannak), valamint együnk ugyanakkor, mint más, irodai munkanapon tennénk.

(via Quick and Dirty Tips)