Az éghajlatváltozás drámai hatással van a szélsőséges időjárási eseményekre - ezt állapította meg egy nemrégiben kiadott tanulmány.
Az átlagosnál kissé melegebb volt az idei október, és sorozatban a 17. hónapon vagyunk túl, amikor az országos átlag meghaladta az 1991-2020-as évek átlagát.
A tavalyi után a 2024-es volt a második legmelegebb szeptember a világban, és biztosra vehető, hogy 2024 lesz a legmelegebb év a világon.
Csaknem kétszeresére gyorsult az óceánok felmelegedésének üteme 2005 óta, és tavaly már az óceánok felszínének több mint ötödén tapasztaltak jelentős hőhullámot.
A klímaváltozás miatt kétszer nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő olyan felhőszakadások, mint amilyenek szeptemberben pusztító árvizeket okoztak Közép-Európában.
Az idei nyár volt a legmelegebb az északi féltekén a feljegyzések kezdete óta, és nagy a valószínűsége, hogy az idei év pedig a valaha mért legmelegebb év lesz.
A Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Üllői úti telephelyén egy ott fekvő olvasó állítása szerint csak langyos és meleg víz folyik a csapokból.
Jelenleg a hideg több áldozatot követel Európában, mint a hőség, ez a tendencia változóban van.
Műholdas felvételek és helyi mérések szerint évtizedenként 0,7 °C-kal emelkedett a Balaton átlaghőmérséklete az elmúlt 20 évben.
Egy nemrégiben készült tanulmány rávilágít arra, hogy a globális felmelegedés jelentős szerepet játszott a Kerala államban bekövetkezett tragikus földcsuszamlásokban.
A 2023-ban tapasztalt, minden korábbinál magasabb globális felmelegedési ütem 92%-ban az emberi tevékenységnek tulajdonítható.
Az antarktiszi tengerjég rekordtempójú olvadása miatt tavaly sok ezer császárpingvin-fióka pusztult el, ami a kontinens császárpingvin-kolóniáinak ötödét érintette.
Sürgős intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy kezelni tudjuk az éghajlatváltozással összefüggő egészségügyi kihívásokat világszerte.
Az előrejelzés szerint akár 25 fok is lehet a most következő húsvéti hétvégén. Utána jön a lehűlés, de még nem tudni, pontosan mikortól.
Cikkünkben szakértők, turisztikai szakemberek segítségével körüljárjuk a globális felmelegedés jelenségét, hatásait, a megoldási lehetőségeket, de szóba kerülnek a magyar hüttemunkások lehetőségei is.
2030-ig nagyobb kibocsátáscsökkentés kell, mint a Covid alatt, hogy az 1,5°C-os globális felmelegedést ne lépjük túl.
Bár a kiskertek sok esetben tényleg szemet gyönyörködtetnek, a globális felmelegedés természetesen ezt is új alapokra helyezi.
Míg éves szinten 17,2%-os dekarbonizációra lenne szükség, addig 2000 óta egyetlen G20-országnak sem sikerült évi 11%-nál többet elérnie.
Drágulhat a sör, és ennek már a globális felmelegedés is az egyik oka lehet.
Már megbecsülhető a kifejezetten a hőséghez köthető halálozások száma, rengeteg áldozatot követelnek a forró nyarak.
