Kettőt fizet, egyet kap - összement áruk a boltokban

A "százas" papírzsebkendő igazából már csak "kilencvenes", mert az évek során eltűnt néhány darab a csomagolásból. A cigarettásdobozban az évtizedeken át megszokott 20 helyett csak 19 szál füstölnivaló bújik meg. A korábban két decis tejfölös pohárból "elpárolgott" fél deci. Persze van példa növekedésre is, igaz, nem pozitív példáról van szó. A WC-papír kartongurigájának átmérője megnőtt ugyan, csakhogy emiatt kevesebb lapot tekernek rá, mert a tekercs átmérője nem nőtt.

A furcsa változásokról szóló, a fentiekhez hasonló példákat hosszasan sorolhatnák a magyar vásárlók. Amikor ezek a példák szóba kerülnek, valószínűleg mindenki arra gyanakodik, hogy a gyártók vagy a kereskedők átveréséről van szó. A tartalom csökkenésével ugyanis a legtöbb esetben nem járt együtt az árak csökkenése, vagyis kevesebbet kapunk ugyanannyi pénzért.

De miért csinálják ezt a gyártók?És ha csalnak, miért nem lép fel ellenük valamelyik hatóság? - kérdezik értetlenkedve a fogyasztók, akik nem is sejtik: a burkolt áremelésnek hívott jelenséget hosszú évek kitartó munkájával saját maguk idézték elő. Egy biztos: nem a mostanság oly sokat emlegetett válság zsugorította össze a különböző termékeket. A néhány éve tapasztalható gazdasági nehézségek csak felgyorsították a mindenki számára káros folyamatot.

Ki tehet a zsugorodásról?

A kiszerelésben észlelhető változásoknak több oka is van - hívja fel a figyelmet Bodrogai Ferenc, a Forest-Papír Kft. ügyvezetője. Az egyik, hogy az európai papírgyárak jóval több papírárut lennének képesek legyártani, mint amennyi elfogy a boltokban. Mindeközben a gazdasági válság miatt az ilyen termékek iránti kereslet is csökken.

A másik ok, hogy a kiskereskedelmi láncok csak minimális mértékben engednek árat emelni a beszállítóiknak, még akkor is, ha költségeik (anyag, energia, bér stb.) növekedése ennél többet indokolna. A cég indulásakor, 18 évvel ezelőtt, egy egyrétegű 8 tekercses WC-papír ára 118 forint 70 fillér volt és ezért a termékért nagyjából most is ugyanennyit fizetnek az üzletláncok - hoz egy példát Bodrogai Ferenc.

Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban a fogyasztók is okolhatók a papírgyártók megváltozott magatartásáért. A Forest-Papír Kft. például néhány éve nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy egy árban és minőségben egyaránt vonzó toalettpapírt vezessen be a piacra, ám a fogyasztókat nem érdekelte a magasabb minőség. Egyszerűen nem számoltak utána, így nem jöttek rá arra, hogy jobban járnának, ha azt vásárolnák.

Szó sincs extraprofitról! Ha romlik a minőség, vagy ha "összemegy" egy termék, az tragikus a gyártó számára is, hiszen ezzel a módszerrel is csak annyit nyer, hogy esetleg talpon tud maradni és meg tudja tartani munkatársait a sanyarú piaci körülmények ellenére is - oszlat el egy félreértést Bodrogai Ferenc.

Senkinek sem jó

Van azonban amikor a fogyasztói magatartás miatt megy össze kissé a termék. Az emberek döntő többsége pontosan tudja, mennyit hajlandó fizetni mondjuk egy joghurtért. Ha a költségek növekedése miatt a termék e lélektani szint fölé megy, akkor egyszerűen nem veszi meg azt a terméket - magyarázza Éder Tamás az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének elnöke.

Mivel a kereskedők piaci ereje miatt a költségek növekedését nehéz érvényesíteni az árakban, a gyártók kényszerből lerontják a termék minőségét vagy csökkentik a kiszerelés méretét. Ez persze nem jó az élelmiszeriparnak, mert az eladott mennyiség, így az árbevétel is csökken, miközben az egy egységre jutó költség növekszik- állítja Éder Tamás.

A beszállítók szerint tehát a kereskedők tehetők felelőssé a burkolt áremelésekért. A boltokban azonban ezt nem egészen így látják. Tény, hogy a kereskedelem rákényszerül árai kordában tartására, mert a vásárlók nem térnek be az üzletbe, ha ott túlságosan drága termékeket lehet kapni - nyilatkozta kérdésünkre Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Szerinte nem jó döntés áralku helyett rontani a minőségen vagy éppen titokban kevesebb árut tenni a csomagolásba, mert az visszaüthet a beszállító forgalmára. Ezért a gyártók a legtöbbször azt a módszert alkalmazzák, hogy a kiszerelést csökkentik, hátha nem figyel a vevő.

Jogszerű, de etikátlan?

De vajon ez a magatartás jogszerű? Vagy a vevők becsapásáról van szó? Rossz hír, hogy az áruféleségek lekicsinyítése szabályos. Törvények határozzák meg, hogy egy gyártó mekkora hibahatárral dolgozhat, azaz az egy kilós kenyér mennyivel lehet nagyobb vagy kisebb egy kilogrammnál. Erre amiatt van szükség , mert a gyártást, csomagolást végző gépek is tévedhetnek, a technológiai hibáról pedig a vállalkozás nem tehet. Ám ha egy cég tudatosan arra játszik, hogy ezt a kiskaput kihasználja, az jogszerű ugyan, de egyáltalán nem etikus.

Amennyiben a gyártó az adott termékek csomagolásán minden előírt információt feltüntet, az adatok pedig meg felelnek a valóságnak, akkor az adott vállalkozás jogszerűen jár el. Persze ettől a fogyasztó még érezheti becsapva magát - reagált a jelenségre Kispál Edit, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének szóvivője. Furcsa, de a vásárlók mintha elfogadnák ezt a helyzetet. Erre utal, hogy a fogyasztók tömegesen nem tettek bejelentést az összemenő termékek miatt.

A különböző napicikkek mértének csökkenése elsősorban tehát annak köszönhető, hogy a magyar fogyasztóknak nincs pénzük. Ezért aztán kétszer is meggondolják, azt a keveset hol költik el. Mivel a legtöbb árut a multinacionális kiskereskedelmi láncok boltjaiban kapják a pénzükért, elsősorban oda járnak bevásárolni. Az átlagfogyasztó nem is tudja, hogy ezzel a lépésével öngólt lő.

Ha ugyanis számára a legfontosabb egy termék ára, akkor a kereskedő, aki ki akarja szolgálni őt és szeretne hasznot is termelni, szintén alacsony áron hajlandó átvenni a beszállító portékáját. A beszállító aztán nem sokat tehet: vagy az alapanyagtermelő árait nyomja le, vagy olyan terméket kezd el gyártani, amit megéri eladni a boltosnak az általa elvárt alacsony áron is. Utóbbi esetben ront a minőségen vagy csökkent a mennyiségen.

Mit tehet a fogyasztó?

De mit tehet az a fogyasztó, aki becsapva érzi magát a gyártók trükkjei miatt? A fogyasztóvédő szerint ma már nem lehet rutinból vásárolni. Inkább háromszor nézzük meg pontosan mi az, ami a bevásárlókosárba kerül. Nem csak a gyártót, a szavatossági időt, az árat, de azt is, a csomagolásban mennyi termék van - ajánlja Kispál Edit. Ugyanezt ajánlja a kereskedő is. Vámos György szerint a legjobb megoldás, ha vásárláskor a polcokon kötelezően feltüntetett egységárat is megnézzük, mert akkor kiderül, mit éri meg megvenni, és mit nem.

Egy biztos: nagyon kell figyelnünk, mert a méretbeli változások szabad szemmel alig láthatóak, a gyártók pedig gyakran még csomagolási trükkökkel is igyekeznek leplezni mindezt. Elvékonyítják a joghurtos pohár alját, egy nagy matricával eltakarják a felvágottas tálca jelentős részét. A burkolt áremelést leleplező egységárakat pedig a legtöbb helyen nagyon apró betűkkel tüntetik fel a polcokon.