A legfrissebb adatok szerint már 4,6 millióan éltek agglomerációban és további 1,6 millióan nagyvárosokat övező településegyütteseken.
Elkeserítő folyamatokról tanúskodnak a legfrissebb népszámlálási eredmények, igaz az ENSZ becsléseitől nem vagyunk messze globálisan, azonban túlságosan gyorsan romlanak a peremfeltételek. A Deutsche Bank elemzői friss jelentésükben azt írják, hogy a világ népessége 2050-ben fogja elérni a maximumát 9 milliárd fővel, sokkal korábban, mint arra számítani lehetett. A termékenységi mutatók alapján már most sem nőhetne a népesség, azonban a társadalom öregedése egy ideig még képes ellensúlyozni az alacsonyabb születésszámot. Azt már rég tudtuk, hogy a fejlett országokban a demográfia miatt a munkaképes korú lakosság csökkenésére kell számítani, a fejlődő országokban ez még várat magára, de nem olyan sokáig. A DB elemzői következtetésként azt írják, hogy szükség van a munkában töltött évek meghosszabbítására, miközben ők is közvetetten említik a 70 éves nyugdíjkorhatár lehetőségét.
A Deutsche Bank elemzői egy új elemzéssorozatot indítottak, a Széles Látókör című rövid tanulmány először a világ népességének növekedését vette górcső alá. A tervek szerint olyan mega-trendekre fókuszálnának, amelyek a jövőnket alapvetően befolyásolják, ennek első állomása a populáció, azonban lesz fogyasztásról, globális egyensúlytalanságról és gazdaságföldrajzról is szó a későbbiekben.
A népesség-növekedés megállása, illetve a demográfiai kihívások az elmúlt években lettek csak fontosak a vállalatok és a gazdaságpolitikusok számára, azonban a Deutsche Bank szerint helytelenül még mindig olyan adatok alapján próbálunk véleményt alkotni, amik egy évtizeddel ez előttről származnak. A népességszámlálást az országok többségében a 2000-es évek elején tették meg, a következő, éppen esedékes felmérésre 2011-ben és 2012-ben fog sor kerülni (például hazánkban is).
Néhány országban, így Kínában, Indiában és Amerikában viszont már publikálták a legfrissebb adatokat, a népesség dinamikájának alakulása megfelelt nagyjából a várakozásoknak, viszont aggasztóan gyors változásra figyelhettünk fel, ami az elemzők szerint fontos hatással lesz, mind a vállalatokra, mind az emberiségre.
A konvencionális nézet jelenleg az ENSZ népesedési divíziójának a becslésein alapul, a májusban frissített adatok szerint a világ népessége 2011-ben át fogja lépni a 7 milliárd főt, 2050-re 9,3 milliárd lesz a populáció, és 2100-ra a 10 milliárdos álomhatárt is át fogjuk lépni. Az előrejelzéseik szerint India 2025 előtt már a legnépesebb ország lehet, a népesség várhatóan 2060-ban 1,72 milliárd főnél fog megfordulni. A Deutsche Bank szerint azonban a világ népessége sokkal hamarabb és alacsonyabb szinten fog stabilizálódni.
A DB szerint a legjobb példa a túlzott várakozásokra Kína esete. A hivatalos konszenzus szerint 2010-ben a népesség 1,34 milliárd fő volt, ami 15-20 millióval maradt el a demográfusok számításától. A születésszám a fejlett országokban természetesen alacsony, viszont a fejlődő országokban a születési arányszám nagyon gyorsan romlik a statisztikák szerint, sokkal jobban, mint arra számítani lehetett. A fő probléma a fejlődő országokban, hogy aránytalanságok vannak a nemek között, ami az országokban alkalmazott politika egyenes következménye.
Még India esetében is hamarosan ott fogunk tartani, hogy a termékenységi arányszám közel lesz ahhoz a ponthoz, ami még éppen a társadalom reprodukciójához elegendő (2,1-2,3). Mivel már most is a világ népességének nagyobb része Ázsiában él, ha ott gyors változások következnek be, akkor azok az egész bolygónk jövőjét meghatározzák. A DB elemzői éppen erre alapozva mondják azt, hogy a globális népesség a következő évtized elején a stabilizáció szakaszába léphet, a föld populációja csak azért fog emelkedni, mivel a társadalom struktúrája (társadalom öregedése) azt segíti.
A hosszabb várható élettartam lesz a növekedés motorja egy ideig, tehát a népesség növekedés nem a termékenységi mutatók kedvezőségének lesz köszönhető. Viszont ez a helyzet sokáig nem lesz fenntartható, a végtelenségig nem nőhet a várható élettartam, győzedelmeskedni fog a termékenység visszaesése.
Hogyan jutottunk idáig?
Rendelkezésre állnak becslések arra vonatkozóan, hogy a világ népessége az elmúlt 2000 évben nagyjából hogyan változhatott, természetesen pontosabb számokkal csak az elmúlt néhány száz évben rendelkezünk. A népesség a középkorban fél milliárd fő körül alakult, India és Kína vezette sort 100-100 milliós népességével. Az 1800-as évek elejére több mint a duplájára nőtt a világ lakossága, körülbelül ekkor léphettük át a korábban lélektaninak számító 1 milliárd fős létszámot.
A társadalmi-, gazdasági- és technikai fejlődés, az államformák kialakulása, az egészségügyi ellátás javulása mind oda vezettek, hogy egyre jobb feltételek teremtődtek meg a népesség növekedésére (drasztikusan vissza lehetett szorítani a halálozásokat). Nem csoda, hogy az igazán gyors felfutás az utolsó 200 évre tehető, ekkor voltak meg ugyanis azok a feltételek, amik szükségesek ahhoz, hogy a társadalom szignifikánsan tudjon nőni.
A 19 század második felére viszont egyre inkább átkerült a népesség-növekedés forrása a fejlett országok felől a relatíve fejletlenebb feltörekvő, fejlődő országokhoz. Érdekes azonban, hogy a legnagyobb ázsiai országok aránya a népesség tekintetében sokat csökkent a történelem során, annak ellenére, hogy abszolút számot tekintve Ázsia megelőzhetetlen. A friss statisztikák azonban aggasztóak, a globális népesség gyarapodás elsődleges motorjának tekinthető fejlődő országokban erősen csökken a növekedési ráta, ami az egész emberiség számára fordulópontot jelenthet.
A világban általánosan elfogadott, hogy eljutott a társadalmunk egy olyan szakaszba, amikor már a népesség csak egyre alacsonyabb ütemben tud növekedni, és hamarosan elérjük azt a pontot, amikor már nem lehet tovább gyarapodni. A fejlett országokban is látványos ez a jelenség, Amerikában 2000-2010 között 0,9 százalékkal nőtt évente átlagosan a lakosság, míg a 90-es években 1,2 százalékkal. Japánban és Németországban még rosszabb a helyzet, hiszen ott szinte semmilyen népesség-növekedést nem lehetett látni.
A fejlődő országokban ennél drasztikusabb változást tapasztaltak az elemzők, az elmúlt évtizedben mindössze 0,56 százalékkal tudott nőni a lakosság Kínában, míg a 90-es években átlagosan 1 százalékot mértek, a 60-as és 70-es évek elején pedig 2 százalékot. Indiában is hasonló folyamatok láthatók, a 70-es évek 2,3 százalékos növekedéséhez képest, mostmár csak 1,6 százaléknál tartunk. Brazíliában 2000-2010 között átlagosan 1,1 százalékos a lakosság növekedése, Oroszországban viszont már csökkent a népesség, évente átlagosan 0,4 százalékkal.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Amennyiben eltekintünk a népességvándorlástól, akkor a társadalom természetes gyarapodását vagy fogyását a születések és a halálozások aránya határozza meg. Elsőként a halálozási arány csökken, köszönhetően annak, hogy tovább élnek az emberek. Ezt követi a születési ráta csökkenése lassabb ütemben, ahogy változnak a szociális attitűdök, főként a nők esetében. A két oldal viszonya határozza meg a lakosság változását, a legfrissebb adatok szerint viszont már eljutott a halálozási arány a mélypontjára, a várható élettartam növekedése is korlátozott, a születési arány viszont egyre gyorsabban csökken.
A legjobb mutatója a születési arányszám változásának, a teljes termékenységi arányszám (TFR), ami azt mutatja meg, hogy egy nő átlagosan hány gyermeknek ad életet az élete során. Általában azok a nők tartoznak ide, akik gyermekvállalási korban vannak, tehát 15-44 éves kor közöttiek. Hosszabb távon akkor mondjuk a társadalom népességét stabilnak, ha ez a szám 2,1-et ér el. Ez viszont csak a fejlett országokra igaz, a fejlődő országok esetében ennél magasabb számot kell nézni (2,3-at), hiszen ott rosszabbak az élve született csecsemők túlélési esélyei.
Mindehhez jön, hogy éles váltás következett be a vidék és a városok között. Míg korábban a világ jellemzően vidékhez kötődött, a gazdasági fejlődés és átalakulás miatt a lakosság egyre inkább a városokba vándorolt. A DB szerint 2010-ben elsőként fordult elő, hogy a világban a városi lakosság meghaladta a vidékit. A statisztikák szerint, míg az 1800-as évek elején a városiasodás nem volt jellemző, addig a fejlett országokban mára a lakosság 70-85 százaléka városokban él. A fejlődő országokban egyelőre még nem láthatunk ilyen mértékű városi fölényt, azonban a tendencia az, hogy a változások a világ ezen részében sokkal gyorsabban zajlanak le, az alacsony bázis miatt is.
Új világba léptünk
A DB szerint az általánosan elfogadott statisztikák szerint az évszázad végéig a világ népessége tovább tud majd emelkedni, és át tudjuk lépni a 10 milliárd fős álomhatárt. Ez a becslés két feltételezésre épül, egyrészt hogy a várható élettartam globálisan 68 évről 81 évre fog emelkedni, másrészt minden országban a termékenységi ráta a társadalom fenntartásához szükséges szinthez fog konvergálni.
Az elemzők szerint még ha az első feltételt el is fogadják, a második nem indokolható, hiszen nincsen olyan nagyobb ország, ahol stabilizálódni tudott volna a termékenységi ráta, méghozzá a társadalom fenntartásához szükséges szinten. Még a hagyományosan kedvező születési mutatókkal jellemezhető Franciaország és Svédország is olyan szinteken található, ami nem biztosítja a lakosság növekedését. A DB elemzői szerint a várható élettartam a jelenlegi Japán értéket fogja elérni hosszabb távon, azonban az Indiában látható termékenységi arány és Skandináv országokban megfigyelhető nemek aránya mellett. Ez szerintük egy lehetséges kimenet, természetesen sok bizonytalansággal.
A becslések nagyon érzékenyek a termékenységi arányszámra, például ha az ENSZ modelljét 1,6 arányszámmal futtatnánk le, akkor 2050-re 8,1 milliárd lakosú lenne a világ, 2100-ban viszont 6,2 milliárdra esne vissza a népességszám. A DB szerint érdemes egy középutas megoldást választani, az előbbi futtatás túlságosan pesszimista, míg az ENSZ jelenlegi modellje túlságosan optimista.
A globális munkaerőpiacra jelentős hatással lesz a demográfiai változás, a társadalom öregedése és az alacsony születésszám miatt a korfák átalakulnak, a társadalmon belül drasztikusan megnő az idősebb korosztályok aránya. Mindez komoly nyomás jelent az egyes országok gazdaságpolitikájára, hiszen a demográfiai átalakulás miatt a potenciálisan foglalkoztatható népesség is korlátos, sőt a fejlett országokban csökkenő.
A társadalom öregedése, és a fejlett országokban tapasztalható csökkenése egyre több ország figyelmét hívja arra fel, hogy meg kell barátkoznia a migrációval. Számos országban már most is jelentős bevándorlókkal számolnak, ez viszont számos probléma forrása lehet, elég csak Németországra gondolni. A fejlett országok egyre inkább belátják majd, hogy a társadalom csökkenésnek kedvezőtlen hatásai vannak a nagy társadalmi ellátórendszerekre, és nyomást gyakorolnak a költségvetési bevételekre is. A BD elemzői az általánosan elfogadott nézet szerint utalást tettek arra, hogy ezt nem lehet majd másképpen megoldani, csak a nyugdíjkorhatár emelésével.
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
-
Még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása: te mit vennél belőle?
A lakástakarék megtakarítás lényegében bármilyen lakáscélra felhasználható.
-
Te mire költenéd a lakástakarékpénztári megtakarításodat?
A lakástakarék típusú öngondoskodás a piaci változások közepette is képes biztonságot adni.
-
20 éves Magyarország egyik legkedveltebb üzletlánca, a Lidl (x)
Közel 3,5 millió magyar elsőszámú választása, ha élelmiszerről van szó.