Lakást vett volna a mozgássérült: "Ó, mi az a pár lépcsőfok?"

"Hazafele tartottam majd megcsúszott a kocsi, másra nem emlékszem. Az intenzíven tértem magamhoz, ahol közölték velem, többet nem állok lábra." Megrázó történet ugye? A statisztikák szerint közel 50 ezer olyan ember él ma hazánkban, aki különböző okok folytán, például a fent említett tragikus balesethez hasonló módon kerekesszékben kötött ki. Azok száma pedig, akik valamilyen egyéb segédeszközzel kénytelenek élni életüket még nagyobb, számuk közel 300 ezerre tehető.

A hosszú kórházban töltött idő után az első és egyben legfontosabb kérdés a jövőt illetően egy kerekesszékbe kényszerült ember számára, vajon mi vár rá otthon. Hogyan tud majd boldogulni az otthonában, milyen átalakítások azok, amikre feltétlenül szükség van a lakásában és természetesen mennyi pénzt fog felemészteni mindaz, ami ahhoz szükséges, hogy újra szerves része lehessen egy társadalomnak.

Az otthon ugyanis az élet egyik legfontosabb színtere. A kényelmes, nyugodt otthonhoz való jog pedig mindenkit megillet, az ép és egészséges embereket ugyanúgy, mint egy fogyatékos személyt. A közhiedelemmel ellentétben ők nem sokban különböznek tőlünk, és bár sokszor tudomást sem veszünk róluk, itt élnek közöttünk. A társadalomnak jóllehet, furcsán hangozhat, de önös érdeke, hogy segítse e megváltozott képességű személyeket a mindennapi életükhöz visszavezető úton.

Miért össztársadalmi érdek a rehabilitáció?

Erre a kérdésre egyszerű a válasz: azért közös érdekünk, mégpedig gazdasági érdekünk a megfelelő életvitelhez szükséges feltételek biztosítása, mert abban a pillanatban, ha egy társadalom rászoruló állampolgárai számára biztosítja az infrastrukturális lehetőséget az önálló életvitel folytatására, akkor onnantól kezdve nem kell segélyezéssel támogatni őket, mivel munkát tudnak vállalni és képesek lesznek magukat eltartani.

Ennek fényében - bár behunyhatjuk szemünket, de emiatt - saját jólétünk előtt is csak akadályokat építünk, és ezzel is csak arra adunk okot, hogy társadalmunk mihamarabb gazdasági mozgáskorlátozottá váljon. Az ugyanis ténykérdés, hogy élnek közöttünk mozgássérült emberek, ám pontosan eme sérültségük folytán másként kell, másként lehet csak élniük. És ez a másként nem egyenlő azzal, hogy fogyatékossággal.

Térjünk tehát vissza cikkünk eredeti témájához, vagyis a lakhatáshoz. Alkotmányunk szerint a magánlakás zárt intimitásához joga - alapjoga - van mindenkinek. A jog a személyiségvédelem első alapvető szabályaként jelenik meg az Alkotmányban. Biztosítja az egyén (személy) szabadságát arra, hogy életét és magánügyeit mások közvetlen ellenőrzésétől mentesen, saját ízlése, felfogása, és ami a legfontosabb szükségletei illetve igényei szerint alakíthassa, szervezhesse.

A személyes szabadság az életvitel meghatározására a magánjog rendszerének alapját képezi, a személy méltóságában fejeződik ki, akinek életfelfogása, életvitele, gondolkodása és értékrend-meghatározása szabad, mások által nem meghatározható, határait csak a közérdek, illetőleg a másik személy szabadságának érvényesülése korlátozhatja.

A középületek tervezése során bár egyre markánsabb szerep jut az akadálymentesítésre, azonban ez a tendencia egyelőre még nem gyűrűzött át a lakóingatlanokra - mondjaa Pénzcentrum.hu által megkérdezett szakértő. A szakember elmondása szerint a Magyarországon már meglévő lakásállománynak mintegy 99 százaléka alkalmatlan arra, hogy kerekesszékkel használni lehessen, valamint hozzáteszi ezek nagy része egyáltalán nem, vagy csak ésszerűtlen ár-érték arányú befektetés és rengeteg használhatósági kompromisszum révén tehető alkalmassá.

Kicsit talán jobb a helyzet egyes újonnan épített lakásoknál, azonban még itt sem számíthat óriási kínálatra a rászoruló. A fővárosban már van néhány kerület, ahol az ingatlanfejlesztéseket úgy végezték, hogy valamennyire odafigyeltek az igényekre és a szükségletekre. A IX. illetve a XIII. kerületben épültek olyan lakóépületek, amelyekbe a bejutás és az emeleti szintekre való feljutás már megoldott, akár kerekesszékkel is - emeli ki pozitív példaként a szakértő. Bár azt is hozzáteszi, hogy ezen ingatlanok nem elsősorban a mozgássérültek miatt lettek így építve, hanem rájöttek a tervezők és építtetők, hogy a mozgáskorlátozott embereken túl ezzel a kialakítással még sokak életét megkönnyíthetik. Hiszen a megváltozott életkörülmények mindenki életében bekövetkeznek az élet természetes előrehaladtával, így mindannyiunk megél olyan életszakaszokat, amikor sokat segít a mindennapokban egy akadálymentesített lakókörnyezet. Életünk ilyen szakaszai például a kisgyermekkor, vagy egy lábtörés utáni lábadozás, vagy pedig életünk alkonyán az öregkor okozta kiszolgáltatottságunk.

További problémát jelent, hogy az ingatlanhirdetésekben nincs feltüntetve, hogy akadálymentesített-e egy ingatlan. A különböző ingatlanközvetítő portálokon még csak olyan opció sincs amivel lehetne szűrni az akadálymentes kifejezésre. Természetesen ennek leggyakoribb oka az, hogy az ingatlanközvetítők valamint tulajdonosok nem is tudják egészen pontosan mit is takar az a kifejezés, hogy valami akadálymentes.

"Pár éve költözésre szántam rá magam. Az ingatlanhirdetések között bogarászva nagyon megörültem, amikor egy akadálymentesnek nevezett lakásra bukkantam. Az a pár kép, ami az ingatlanról készült erre is engedett következtetni. Természetesen azért voltak fenntartásaim a rossz tapasztalatok miatt, így inkább felhívtam a közvetítőt további információkért. Az ingatlanos megnyugtatott, hogy valóban akadálymentesített az ingatlan. Így hát rokonaim segítségével megszerveztem az ingatlan helyszíni szemléjét. Azonban nem tartott sokáig az örömöm ugyanis rögtön a bejáratnál akadályokba ütköztem, ugyanis az ajtó és az utca szintjét két lépcsőfok választotta el egymástól. Nem megoldhatatlan probléma gondoltam, de ami a lépcsőházban fogadott abszolút kiábrándított. A lépcsőházban ugyanis további három lépcsőfok fogadott a földszinti lakás bejáratához vezető folyosón. Felzaklatva kérdeztem az ingatlanost, hogy arról volt szó akadálymentes az ingatlan. Mire ő megjegyezte: "Ó, mi az a pár lépcsőfok" - mondta el lapunknak Rita, aki gyermekkora óta kerekesszékes.

Az egyik legnagyobb problémát tehát az ingatlanba való bejutás jelenti, ugyanis mint azt már korábban említettük a legtöbb hazánkban található lakóházba bejutni kizárólag lépcsőn lehetséges. A legtöbb társasházon belül is közlekedni csak lépcsőn lehet és sok esetben még a földszinti ingatlanoktól is néhány lépcsőfok választja el a tulajdonost. Érdemes megjegyezni, ha esetleg van is lift a házban abba még nem feltétlenül fér be egy kerekesszékkel közlekedő személy, arról nem is beszélve, hogy a felvonókhoz eljutni a legtöbb esetben szintén csak lépcsőn lehet.

A szakértő véleménye szerint a kisebb szintkülönbségek akadálymentes áthidalására a gépi megoldásoknál célszerűbb a különböző passzív szerkezetek kialakítása, vagyis rámpák építése. Egy elektromos beemelő sokszor el tud romlani, és nem mellesleg egy-egy ilyen berendezés ára akár több millió forintra is rúghat, bár vannak esetek amikor a helyhiány miatt csak ezek beszerelésére van lehetőség. A jövőbe tekintve a gazdaságilag racionális lépés az lenne, ha az új lakóépületeket már eleve akadályok nélkül terveznék - fűzi hozzá a szakértő, valmint hozzáteszi, hogy a meglévő lakásállománynál nincs mit tenni, ott átalakításra, adaptálásra van szükség, ha egyáltalán műszakilag és egyéb szempontból ez lehetséges.

Ha nagynehezen talál is a piacon olyan épületet, amibe nem probléma a bejutás és a lakásban is tágas szobák, széles közlekedők vannak, ami alapfeltétel, akkor további munkálatokra számíthat egy-egy rászoruló. A megfelelő méretű ajtók kialakítása például sok pénzt emészthet fel. Itt érdemes megjegyezni, hogy egy akadálymentes ingatlanban nincsenek küszöbök sem, tehát a legtöbb lakás esetében ezeket újabb költségek árán kell eltávolítani.

A legnagyobb költséggel azonban a fürdőszoba átalakítása jár, mivel a kerekesszékkel közlekedő vagy idős, nehezen mozgó emberek számára a megfelelő tisztálkodásra alkalmas helyiség kialakítására mindenképp szükség van, így a fürdőszoba átalakítása elkerülhetetlen - mondja a megkérdezett szakértő. Elengedhetetlen például a különböző kapaszkodók kiépítése. Egy-egy alkalmas kapaszkodó ára 50-60 ezer forinttól indul és van, hogy 100-120 ezer forintot is elkérnek érte a gyártók. A magas ár elsősorban annak tudható be, hogy ezek ergonomikusan speciális kialakítású, masszív, ellenálló szerelvények. E kapaszkodók kivitelezési szempontból is kihívással járnak, mind a megfelelő teherbírású fogadószerkezetük megépítését, mind rögzítésük technikáját tekintve ami tovább növeli a helyiség kialakításának végső árát. A különböző alkalmas berendezések, például a megfelelő, speciális szaniterek, wc-magasító vagy zuhanyülőke is horror összegbe kerülnek. Fontos kiemelni, hogy nagymértékben megdobhatja a költségeket, ha nincs padlóösszefolyó, mivel ezek kialakítása óriási munkálatokkal jár. Padlóösszefolyóra pedig a legtöbb esetben szükség van, mivel küszöbök híján nincs, ami meggátolná a víz lakótérbe való szivárgását.

A lakások többi helyisége esetében viszont speciális akadálymentesítési szempont és extra költségek az előbb említetteken kívül csak kismértékben jelentkeznek. A lakószobák, a nappali, a dolgozó és a hálószobák megfelelő kialakításánál, azonban néhány figyelmességgel megkönnyíthető a mindennapi élet. Ilyenek: villanykapcsolók, konnektorok megfelelő magasságban történő elhelyezése, a bútorok kiválasztása. A bútoroknál fontos tényező például, hogy elhelyezésük kialakításuk ne akadályozzák a mozgást és, hogy könnyen hozzá lehessen férni a bennük tárolt tárgyakhoz. Ilyen bútorokat szinte az összes lakberendezési áruházban lehet találni, csak körültekintően kell keresgélni - mondja a szakember.

A lakás akadálymentesítésére állami támogatást is igénybe lehet venni, azonban ez aligha ad okot örömre a rászorulóknak, ugyanis az érintettek elmondása szerint igencsak bonyolult az igénylés, és ha mégis átvergődné magát valaki a procedúrán, akkor a támogatás összege aligha fedezheti egy lakás teljes akadálymentesítését.

"Az igényelhető összeg gyakorlatilag semmire nem elég. A támogatás összege semmit nem emelkedett a támogatás elindítása óta, pedig ennek már lassan 20 éve. Akkoriban még körülbelül 30 ezer forint volt a havi keresetem, ami akkoriban átlagosnak számított. Ahhoz viszonyítva egész jónak volt mondható a támogatás mértéke, azonban ebből ma már a tervezési költséget is épphogy csak ki lehet fizetni. Arról nem is beszélve, hogy a pénzintézetek még kezelési költséget is levonnak ebből az összegből. Szomorú ez a helyzet - mondja János, aki egy autóbaleset következtében került kerekesszékbe.

Végezetül feltétlenül szükséges kitérni a mozgáskorlátozott emberek anyagi helyzetére. Egy lakás átalakítása még a teljes mértékben munkaképes, ép emberek pénztárcáját is igen megterheli. A mozgásukban korlátozott embereknek viszont ez alapvető szükségletük, hiszen ennek hiányában önálló életvitelre csak nagy áldozatok árán, vagy egyáltalán nem képesek.

A mozgáskorlátozottak minimális bevételeik okán - ami egyértelműen abból fakad, hogy a megváltozott munkaképességük hatására csak nehezen, vagy egyáltalán nem találnak munkát - óriási nehézségekkel küzdenek meg életük finanszírozása során. Legtöbbjük a létminimumon tengődik és közülük csak azok vannak valamivel jobb helyzetben, akik balesetben kerültek kerekesszékbe és a baleset időpontjában már rendelkeztek biztosítással, azonban ez csak pár százalékukra jellemző.

Az önálló élet megteremtéséhez, ezen belül a lakás kialakításához, fenntartásához elengedhetetlenül szükséges lenne a rendszeres havi jövedelem. A megélhetésre valót mindenkinek saját magának kell előteremtenie, mivel a rokkantsági nyugdíjból a lakásokat kialakítani majd fenntartani, megélni, gyerekeket nevelni egyszerűen lehetetlen. Munkát viszont csak nehezen kapnak, sok helyen negatívan diszkriminálják őket és inkább visszautasítják őket az interjúkon.

Így maradnak a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások. Azonban ezek évenkénti emelésére nincs törvényi kötelezettség, így azok összege 2011. január hónapban sem emelkedett. A 2011. évben megállapításra kerülő rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege 2011. január 1-jétől nem emelkedett.

A táblázatban közölt adatok a minimum összegeket mutatják, a rokkantsági nyugdíj összege függ még a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresettől, és az eltöltött szolgálati időtől, valamint a kérelmező egészségkárosodásának mértékétől is. Az azonban nagy általánosságban elmondható, hogy a rokkantsági nyugdíj a legalacsonyabb keresetnek nevezett minimálbérnél is kevesebb. Pedig a legtöbben, mint azt már említettük másra nem is számíthatnak.