Életveszély a magyar utakon: ezek a leghalálosabb autóutak hazánkban - itt a lista!

Az autók, amelyeket használunk, évről évre biztonságosabbak, ez pedig látszik a statisztikákban is: a rendszerváltás után ugyan nőtt a balesetek száma, az utóbbi húsz évben viszont - legalábbis a halálos kimenetelűeké - számottevően csökkent. Viszont még így is százak veszítik az életüket az utakon, ezek a halálesetek pedig leggyakrabban a vezetők hibájából következnek be.Tavaly átlagosan 9 személyi sérüléssel járó baleset történt hetente a magyar autópályákon a KSH adatai szerint. Ebben a cikkben most összeszedtük, melyik megyében van a legtöbb haláleset, és melyek azok az utak, amelyekre nagyon oda kell figyelni - legyen az autópálya vagy csak alsórendű közút.

Nagyon sok a baleset az utakon

A magyar autópályákon tavaly összesen 470 darab személyi sérüléssel járó baleset történt. Ebben ráadásul nincs benne az M0-s körgyűrű, ahol 2021-ben 95 ilyen baleset volt. Ennél azonban sokkal riasztóbb az az adat, hogy a tavalyi évben a baleseteknek csak kis száma történt az autópályákon: a nagyobb veszélyt a főutak jelentik, mint azt mindjárt látni fogjuk. Az alábbi grafikonon a tavalyi, valamint az idei év első negyedét hasonlítottuk össze, ugyanis időbontásban ez a legfrissebb adat, amit a KSH szolgáltatott.

Kristálytisztán látszik az a tendencia, hogy Budapesten és Pest megyében van a legtöbb baleset, mindkét helyen meg is nőttek ráadásul tavaly óta a számok. Jó hír, hogy csökkenést lehet észlelni két megyében, jelesül Baranyában és Jász-Nagykun-Szolnokban, előbbinél 84-ről 67-re, a Jászságban pedig 110-ről 84-res csökkent az összes baleset száma a tavalyi első negyedév óta. Komoly növekedés van viszont Kelet-Magyarországon: Borsodban, Hajdú-Biharban és Szabolcsban is riasztóan megnőtt a közúti balesetek száma.

Rengetegen halnak meg

2022 első negyedévének végéig, vagyis március utolsó napjáig összesen nyolcvanheten vesztették életüket közúti közlekedési balesetben. Két megyében, Somogyban és Hajdú-Biharban addig senki sem halt meg szerencsére ilyen balesetben, viszont döbbenetes módon nem Budapest "vezet" az első negyedéves közúti halálozásokban: Bács-Kiskun megyében 13-an haltak meg az utakon, amely lepipálja a Budapesten elhunyt 10 főt. Ráadásul még így sem a Kecskemét-megyeszékhelyű országrész vezet: Pest megyében eggyel többet, összesen 14 halálos áldozatot számoltak március legvégéig.

Mint a grafikonon is jól látszik,  2021-ben 84-el több halálos áldozat volt az utakon, mint az azt megelőző esztendőben. Ebben persze az is szerepet játszhat, hogy 2020 a covid éve volt, szinte hónapokig ki sem mozdultak nagyon sokan a lakásukból, így kerülhetett akkor 500 alá - jó ideje először - a balesetben elhunytak száma. A tavalyi 544 áldozat azonban újra aggodalomra ad okot. Idén eddig 87-en haltak meg az utakon országszerte: ha feltételezzük, hogy ez marad az átlag, akkor az esztendő végére összesen 348 halottunk lesz a közutakon - ez soha nem látott jó eredménynek számítana.

Sokkal több a súlyos sérülés

Ha megnézzük a grafikonunk harmadik fülét, elborzasztó számokat láthatunk. Itt a súlyos sérüléssel járó baleseteket gyűjtöttük össze a KSH adatai alapján, és itt már nincs kegyelem a fővárosnak: toronymagasan ők, illetve Pest megye "viszik a prímet" 111, illetve 91 balesettel az idei első negyedévben. Igaz ugyanakkor, hogy Budapesten tavaly rosszabb volt a helyzet, mert ugyanebben az időszakban 138 súlyos sérülésese balesetet jegyezhettünk itt fel.

Sajnos a súlyos sérülések számában már nem olyan csökkenők a statisztikák, mint a halálozásoknál: csak három megye (Baranya, Tolna és Bács-Kiskun) mondhatja el magáról, hogy itt jobban vigyáztak magukra az emberek. Riasztóan nőtt viszont az ilyen típusú balesetek száma Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Győr-Moson-Sopron megyékben, utóbbiban 31-ről 54-re emelkedett ez a szám.

Ezek a legveszélyesebb magyar utak

A magyar utak veszélyességéről átfogó gyűjtés utoljára 2020-ban készült, mikor a Magyar Közút a statisztikákat megnézve összesítette azokat, ahol 2019 végéig a legtöbb baleset történt. Ebből az derült ki akkor, hogy a legtöbb sérüléssel, vagy halállal végződő baleset Veszprém megyében, a 82-es út 25-26-os szelvényében történik: itt 2017 és 2019 között összesen 54 baleset volt. Ez a szakasz Veszprémet és Győrt köti össze. A második helyen az 1119-es út 17-es kilométerszelvénye vitte el 48 balesettel, a harmadik pedig - kevésbé meglepő módon - az M7-es autópálya Székesfehérvár térségében fekvő szakasza lett, ahol a vizsgált időszakban összesen 42 baleset történt - sérüléses és halálos is.

A HelloVidék tavaly írt arról, hogy melyek a legveszélyesebb utak annak alapján, hogy egy évben hány baleset történik. Nem meglepő módon a lista élén a rettegett 4-es főút végzett 227-el, ezt az M3-as, illetve az M1-es autópála követte 128-al, illetve 125-el. A 3-as főúton 117, a 6-oson pedig 115 baleset történt - az adatokat a főutakra vonatkozóan a KSH 2019-ig vezette, tehát ez most a legfrissebb adat.

Még mindig a sztráda a legbiztonságosabb

Bár bőven van baleset a magyar autópályákon is, az azért jól látszik, hogy sokkal biztonságosabb, mint az alacsonyabb rendű közutak, ha a személyi sérülések számát nézzük. Persze azért itt is van bőven olyan baleset, ahol számottevő a sérülések száma: a tavalyi évben ez kiugróan magas volt, 470 ilyen történt.

2021-ben az M1-es autópályán volt a legtöbb baleset, ezt követte az ország keleti végei felé tartó M3-as, majd a dél felé tartó M5-ös. Érdekesség, hogy a nyaranta a legforgalmasabb M7-es, ahol az iskolai szünetben családok ezrei kerekednek fel a Balaton vagy a horvát tenger felé, csak a negyedik ebben az összevetésben: ezt láthatjuk is a lenti grafikonon.

Mit mond a KRESZ?

A közútkezelő és a rendőrség is megszámlálhatatlan alkalommal felhívta már a figyelmet arra, hogy az autópályán ettől még fokozottan fennáll az óvatosság kívánalma. A KRESZ pedig egyértelműen kimondja, hogy leállósávon megállás vagy várakozás kizárólag az alábbi esetekben engedélyezett:

• műszaki meghibásodás miatt a jármű továbbhaladásra képtelen,
• a jármű a forgalmat ellenőrzi,
• a jármű útfenntartást, úttisztítást végez,
• a jármű a továbbhaladásra képtelen jármű elszállítását, vagy a műszaki meghibásodásának elhárítását végzi,
• a jármű a megkülönböztető jelzést adó berendezését működteti.

Az pedig, aki a pályán álló dugót a leállósávon akarja kikerülni, szabálysértést követ el - ha elkapják például a forgalomfigyelő kamerák alapján, akkor súlyos bírságot csengethet ki. A hatóságok szerint ha elkerülhetetlen, hogy a leállósávban időzzünk, akkor az alábbiakra fokozottan igyelni kell:

• az autóval teljesen húzódjunk jobbra, az út szélére,
• kapcsoljuk be a vészvillogót,
• vegyük fel a láthatósági mellényt,
• tegyük ki az elakadásjelző háromszöget az autó mögött, mintegy 150 méterre (lehetőleg ne a sávban sétáljunk el addig, hanem a korláton kívül),
• az utasokkal együtt álljunk a szalagkorlát mögé, és a segítség megérkezéséig végig ott tartózkodjunk.

Ha ezeket a teljesen ésszerű intézkedéseket minél többen betartanák, sokkal kevésbé kellene rettegni attól, hogy újabb és újabb halálos balesetekről kelljen híreket látnunk vagy olvasnunk - és megnyugodhatnak azok is, akiknek családtagjai, barátai úton vannak, hiszen a végső cél mindig az, hogy mindenki biztonságban hazaérjen.