Sok pénzt bukhat, aki hűséges: a magyarok hajlamosak beleesni ebbe a csapdába

Bár Magyarországon európai uniós összevetésben kiugróan magas a saját tulajdonú ingatlanban élők aránya – 91,3 százalék, amivel holtversenyben a harmadikok vagyunk ebben a mutatóban az Eurostat adatai alapján -, mégis meglepően kevesen kötnek otthonbiztosítást. A CHERRISK megbízásából végzett reprezentatív, online kutatás során megkérdezett 18-59 évesek 62 százaléka jelezte, hogy olyan háztartásban él, amire kötöttek ingatlanbiztosítást.

A felmérés alapján a házban lakókra jóval jellemzőbb az, hogy biztosítják otthonukat, mint a lakásban élőkre (69 és 33 százalék), illetve minél magasabb végzettséggel bír valaki, annál valószínűbb, hogy tesz ilyen óvintézkedéseket. A szakmunkás végzettséggel rendelkezők esetében 52%, az érettségizettek körében már 70%, míg a diplomások között 83% az otthonbiztosítást kötők aránya.

Fő az elővigyázatosság

Az ilyen típusú biztosítással rendelkezők fő motivációja az elővigyázatosság, a válaszadók 65% jelölte meg ezt fő indokként, de igen magas, 35% azok aránya is, akik szüleiktől is ezt látták, vagyis otthonról hozott mintát követnek. Az otthonbiztosítással rendelkezők 77 százaléka saját elhatározásából kötött biztosítást. Mindössze 23% azok aránya, akik hitelfelvétel miatt tettek így, ők jellemzően a kölcsön ügyintézés során, általában a hitelt folyósító bankban kötnek biztosítást az ingatlanra.

Számos oka lehet annak, hogy valaki nem köt otthonbiztosítást. Nyilván, ha valaki nem rendelkezik saját ingatlannal, számára irreleváns ez a kérdés, a felmérés során a válaszadók 42 százaléka tartozott ebbe a körbe. Azonban további 15 százaléka jelezte, hogy drágának tartja a piacon elérhető biztosítási termékeket, ezért nem kötött eddig otthonbiztosítást.

Inkább online tájékozódnak

Az ilyen termékkel nem rendelkezők elsősorban a világhálón érhetők el, 52 százalékuk jelezte azt, hogy az interneten nézne körül, ha mégis úgy döntene, hogy lakásbiztosítást vásárol. Az árösszehasonlító portálokat 30 százalékuk hívná segítségül, de a személyes tapasztalatokra is viszonylag sokan támaszkodnának: az otthonbiztosítással még nem rendelkező válaszadók negyede ismerőstől vagy családtagtól kérne tanácsot. Érdekes, hogy mindössze 16% jelezte, hogy személyesen bemenne a biztosítók irodáiba, hogy így válasszon a számára leginkább megfelelő konstrukciót.

Számít az ár

A kutatásban részt vevők számára az ideális otthonbiztosítás olcsó, könnyű ügyintézést biztosít és a káresemények minél szélesebb körére terjed ki. A szolgáltatás ára a megkérdezettek 79 százaléka számára kiemelten fontos tényező döntés előtt, míg 69 százalékuk a könnyű kárbejelentést emelte ki (több lehetséges választ is adhattak a kutatásban résztvevők). Az, hogy a biztosítás sokféle káreseményt fedezzen a válaszadók 67 százalékának volt fontos tényező, míg az online ügyintézés 41, az elektronikus fizetési lehetőség pedig 38 százalékuknak. A változó fogyasztói szokásokat jól mutatja, hogy a megkérdezettek mindössze 19 százalékának számítana az, hogy van-e személyes ügyintézője.

Jobb félni, mint megijedni

A tűzkárra, viharkárra és beázásra vonatkozó biztosítás szinte mindenki fontosnak tartja, a megkérdezettek mintegy 80 százaléka szerint mindenképpen érdemes biztosítást kötni ezekre. A betörést, az otthoni balesetet, illetve az ingóságok sérülését pedig a válaszadók nagyjából fele említette meg azon káresemények között, amelyek ellen biztosítással védekezne.

A felmérés arra is rámutatott, hogy a magyarok meglehetősen nehezen váltanak biztosítót, ha otthonbiztosításról van szó.

Az ilyen termékkel rendelkezők mindössze 42 százaléka jelezte, hogy lecserélte már biztosítóját. A biztosítóváltás legfőbb oka az ár, az így döntők 37 százalékánál ez volt a fő tényező, 24 százalékuk pedig azt emelte ki, hogy a korábbi szerződése kevés káreseményt fedett le. A nem megfelelő kárrendezés pedig az ingatlanbiztosítással bírók 15 százalékát ösztönözte már váltásra.

A kutatás eredményei jól mutatják, hogy a hazai ügyfelek számára is egyre fontosabb, hogy digitálisan intézhessék ügyeiket. Az ár ugyan még mindig főszerepet játszik a döntésben, de a fogyasztói tudatosság erősödését jelzi, hogy egyre fontosabb tényező, hogy mennyire gördülékeny az ügyintézést. Szerencsére mind az ár, mind az egyszerűség kérdését pozitív irányban befolyásolhatja a biztosítási iparágban is egyre inkább terjedő digitalizáció. Aggasztó azonban, hogy mindössze a válaszadók 62 százaléka (a Magyar Biztosítók Szövetségének adatai ennél kicsit jobb képet festenek) él olyan ingatlanban, amire kötöttek lakásbiztosítást. Az ilyen termékkel még nem rendelkezők közül viszonylag sokan találják magasnak az árakat, nekik különösen érdemes lehet digitális megoldásokon elgondolkodniuk, mivel ezek díja akár alacsonyabb is lehet. Fontos azt is figyelemben venniük, hogy míg egy biztosítás díja jellemzően ezres nagyságrendű összeg, egy kár nem egyszer a milliós összeget is elérheti

 - mutatott rá Horváth B. Barnabás, a CHERRISK tartalmi és kommunikációs vezetője.