Múlt héten a Pénzcentrumon is beszámoltunk arról, hogy már a június eleji viharok is bődületes károkat okoztak az országban. Volt olyan biztosító, ahol például a június 7-8-i viharokat követően majd 700 kárbejelentés érkezett, ami a becslések szerint összesen több mint 85 millió forintnyi kárt jelentett. Ez azonban csak a kezdet volt.

Június 14-én ugyanisrég nem látott vihar érte el hazánkat, ami brutálisan megtépázta Budapestet és a környékét. Az aluljárókban hömpölygött a víz, az utcák gyakorlatilag kisebb folyókká alakultak, egyes plázák is beáztak, ráadásul a viharos erejű szél több helyen egész egyszerűen fákat csavart az utcára. 

A vihar erejét jól jelzi továbbá, hogy sajnálatos módon, egy szerencsétlen baleset folytán egy tótvázsonyi idős asszonyt villámárvíz ragadott el, aminek a következtében a nő életét vesztette. Az eddigi információk szerint egyébként  Budapesten több mint 350 helyre vonultak ki a tűzoltók. Ezen felül szintén az esőzések miatt riasztották több esetben a katasztrófavédelem munkatársait Fejér megyében Bicske és a Váli-völgy térségébe, Komárom-Esztergom megyében Tatabánya, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig Szolnok környékére.

A Balatonnál is dőltek ki kisebb fák, Ravazdon pedig egy 100 négyzetméteres házba csapott bele egy villám, ami a tetőszerkezeten 10 négyzetméternyi felületen beizzást hozott létre, a tűzoltók ezt azóta már megszüntették. 

Hogyan védekezzünk?

Heves viharokkor a káresemények nagy része villámcsapáshoz, beázáshoz és jégveréshez köthető. Tudni kell, hogy a lakásbiztosítások többsége fedezetet nyújt az ilyen helyzetekre.

Az első és legfontosabb, hogy a biztosító megállapíthatja, hogy a kár nem kizárólag a vihar miatt keletkezett. Ha például 200 éve fel nem újított tetőnket fújja el a szél, akkor a biztosító mindne bizonnyal nem téríti meg a teljes összeget. Az sem mindegy persze, mekkora a szél: a biztosítási szabályzatok jellemzően az 54 km/h feletti szelet definiálják viharnak, az építésügyi szabályok viszont 120 km/h-től minősítik viharosnak a szelet. A két érték között bizony lehet, hogy a biztosító a kármegosztás lehetőségével él.

Felújítanád a lakást? Keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát!

A biztosító megtéríti a beázást is, gond lehet azonban, ha a padlózat talajszint alatti - ekkor beinthet nekünk a biztosító. A víz kiszivattyúzásának költségének megtérítését azonban ekkor is kérhetjük. A biztosítók egyébként az ilyen esetek nagy részét szemle nélkül, telefonos bejelentés alapján intézik - a viharok meglétét elég könnyű ugyanis ellenőrizni. 

Ha helyszíni szemlére kerül sor, akkor addig ne próbáljuk meg rendbe hozni az épületet, hagyjuk meg olyan állapotában, ahogy a vihar után láttuk - ezzel megkönnyítjük a biztosító dolgát is.

Fontos a megelőzés!

Bár, mint látjuk, a lakásbiztosítások komoly anyagi védelmet jelenthetnek egy-egy vihar esetén, jobb ha megelőzzük a bajt, és már házépítésnél, felújításnál gondolunk arra is, mennyire fogja otthonunk állni a sarat, ha arra kerül a sor. 

Nem mindegy, hogy mivel és hogyan fedjük le a házat. A tető tartósságát három tényező határozza meg: a kiválasztott tetőfedő termékek minősége, a megfelelő műszaki tervezés, valamint a beépítés színvonala. Ahhoz, hogy a tető tartósan a helyén maradjon még szélsőséges időjárási körülmények között is, nagyon lényeges a felhasznált kötőelem minősége.

- javasolják az újHÁZ Centrum szakértői. A tető után a záróelemek milyensége is kulcsfontosságú, hiszen szakértők szerint a legtöbb kellemetlenséget a nem megfelelően beépített záróelemek okozhatják. A beázások főként a kémény- és falszegélyek, valamint a hajlatok menti illesztések rossz záródása miatt keletkezhetnek. Ha a zárólemezek tömítése nem tökéletes, a bádog elrozsdásodott vagy sérült, esetleg hiányzik a fémlemezek peremezése, akkor a tető be fog ázni. A tömítést UV-álló tömőanyaggal mi magunk is elvégezhetjük, de a bádogos munkát minden esetben erősen javasolt szakemberre bízni.

És mi lesz az ég alatt maradt kocsival?

Ha van az autónkon casco, akkor általában a biztosító megtéríti a viharkárokat (a helyzet az, hogy eléggé hozzá vannak szokva a jégveréshez és a kidőlt fák okozta károkhoz). Ilyenkor sem mindegy persze, hogy milyen értékű casconk van, általában az az eljárás, ami balesetkor. A káreseményről készítsünk fotót, és jelentsük be azt minél előbb a biztosítónál. Természetesen saját magunk is enyhíthetjük a kárt vagy csökkenthetjük a kockázatot, ha:

• nem parkolunk fa alá
• nem parkolunk olyan helyre, ahol könnyen beázik az autó
• van nálunk egy erre a célra készült takaró, amellyel kétes időjárás esetén lefedhetjük az autót

Érdekes eset az is, amikor nincs cascónk. Kevesen tudják, de ilyenkor is megpróbálhatjuk mással megfizettetni a kárunkat. Például egy vihar folytán lehulló cserép esetén hibáztathatjuk a lakástulajdonost, így megkísérelve áthárítani a felelősséget és az anyagi terheket. Ez azonban macerás eljárással, sok papírmunkával és sok nekünk címzett "kedves" szóval jár együtt.

Mit tegyek, ha beütött a vihar?

Szakértők véleménye és a biztosítótársaságok tapasztalatai szerint a heves szélviharok következtében vagyontárgyainkban is komoly anyagi károk keletkezhetnek, ezért is érdemes megfelelő védelmet biztosító lakásbiztosítással rendelkeznünk, amik jellemzően fedezetet nyújthatnak az alábbiakra: 

• viharkár (ezzel összefüggésben lévő beázás, megrongált tetőszerkezet, megbontott nyílászárók) 
• idegen tárgy rádőlése (például utcai villanypózna dől rá a házunkra, kerítésünkre)
• üvegtörés (szerkezetileg beépített ajtókon, ablakokon, erkélyen, loggián keletkezett törés vagy repedés)
• szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása (például kerti bútor, grillsütő, klímaberendezés, csatornarendszer, játszótéri kisjátékok, biztonsági kamera)
• kerti veszélytelenítés (vihar után megrongálódott növényi részek eltávolítása, elszállítása)

Hogyan jelentsük be a kárt?

Vihar után minél előbb ellenőrizze, hogy keletkezett-e valamilyen kár, ha igen, azt haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított két munkanapon belül jelentsük be a biztosítótársaságnak az alábbi lehetőségek közül választva:

• személyesen, az adott biztosítótársaságnál
• telefonos ügyfélszolgálaton keresztül 
• interneten, az online kárbejelentő rendszer segítségével
• levélben, a biztosító postacímén

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

• a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,
• a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,
• a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét)

Erre figyelj a mindenkori biztosítás megkötésekor

A megfelelő lakásbiztosítás megkötéséhez is érdemes előzetesen és alaposan tájékozódni, mert nagyon sokféle konstrukció található a piacon. A legfontosabb szempont, hogy a biztosítási összeg meghatározásához ne a forgalmi értékkel kalkuláljunk, hanem az újjáépítési értékkel, amennyiért az adott épületet újra fel lehetne építeni egy esetleges kár után. Az ingóságok értékével azonban nem csak szerződéskötéskor kell foglalkozni.

Lakásfelújításhoz keresd fel a Pénzcentrum hitelkalkulátorát!

A biztosításunk évenkénti megújításakor célszerű végiggondolni, hogy ingóságaink értéke mennyivel növekedett, illetve hogy az épületet bővítettük-e. Ha a változás mértéke több mint 10 százalék, mindenképpen változtatni kell a biztosítási összeg maximumán. Ellenőrizzük továbbá azt is, hogy az időjárás egyre gyakoribb szeszélyeivel szemben van-e jótállásunk: ha nincs, még a biztosítási év alatt sem késő változtatnunk.

Mit csinálj, és mit ne, ha beüt a gigavihar

• vihar idején fokozott óvatossággal, lassan közlekedjenek, ha jelentősen csökken a látótávolság, inkább álljanak félre
• gyalogos közlekedés során számítsanak a tetőkről esetleg lehulló tárgyakra
• ne hagyják nyitva otthonaik ablakait
• a kerti bútorokat, gyerekjátékokat zárják biztonságos helyre, vagy rögzítsék
• a háziállatoknak biztosítsanak védett helyet
• ne a fák alatt keressenek menedéket a szél és a csapadék elől

Címlapkép: MTI/Lakatos Péter