Megszereztük a titkos uniós dokumentumot: búcsút inthetnek a magyarok a kedvenc autóiknak

Nagyon úgy tűnik, hogy az autóipar átalakulása ma már nem csupán környezetvédelmi szempontból szükséges, hanem gazdasági és technológiai értelemben is elkerülhetetlen. Az Európai Unió közúti közlekedésből származó kibocsátása a teljes üvegházhatású gázkibocsátás negyedét teszi ki jelenleg, pedig az EU kifejezett célja, hogy elérje a klímasemlegességet 2050-re. Ehhez viszont az autóipar radikális átalakítása válhat szükségessé. Ráadásul a globális piac egyértelműen a zéró kibocsátású járművek felé mozdult el.

Az ágazat jelenleg példátlan sebességű és nagyságrendű strukturális átalakuláson megy keresztül. A tiszta mobilitásra való átállás felgyorsult, az elektromos járművek iránti kereslet jelentősen nőtt az elmúlt években és 2024-ben már minden ötödik eladott autó elektromos volt. Ugyanakkor a digitális technológiák, például a mesterséges intelligencia, a szoftverek, az érzékelő és kommunikációs eszközök gyors integrációja, valamint a digitális szolgáltatások és a csatlakoztathatóság növekvő jelentősége alapjaiban forgatja fel az autóipari ágazatot. Ezért elengedhetetlen, hogy az európai autóipar ne csak sodródjon, hanem alakítsa is a nulla károsanyag-kibocsátású, összekapcsolt és egyre inkább automatizált járművekre való átállást

– írja az autóipari akcióterv (eredeti nyelven Industrial Action Plan for the European Automotive Sector), kiemelve, hogy az unió számára mennyire fontos az, hogy megőrizze versenyképességét az új technológiák terén, különösen a szoftveralapú járművek, az önvezető technológiák és az akkumulátorgyártás területén.

Az Európai Bizottság akcióterve öt fő pilléren alapul:

• Innováció és digitalizáció: az önvezető és kapcsolt járművek fejlesztésének ösztönzése, egy uniós szintű szoftverplatform kialakítása és a mesterséges intelligencia alkalmazásának kiterjesztése az autóiparban.
• Tiszta mobilitás: az unió 2035-től teljesen betiltja az új belső égésű motoros autók értékesítését. A cél a nulla kibocsátású járművek (főként elektromos és hidrogénhajtású autók) elterjedésének gyorsítása.
• Versenyképesség és az ellátási lánc ellenállóképessége: az unió célja az akkumulátorgyártás hazai fejlesztése, hogy csökkentse a kínai és más külföldi beszállítóktól való függőséget.
• Munkahelyek és szociális hatások kezelése: az autóipari dolgozók átképzésére és az új készségek fejlesztésére irányuló programok elindítása.
• Piaci feltételek és versenyhelyzet javítása: az unió biztosítani kívánja, hogy az elektromos járművek piacán méltányos versenyfeltételek legyenek, különös tekintettel a kínai elektromos autók dömpingáras importjára.

Az átállás azonban tele van kihívásokkal. Az elektromos járművek jelenleg még mindig drágábbak, mint a belső égésű motoros társaik, és a töltőinfrastruktúra fejlesztése is szükséges lenne. Az Európai Bizottság ezért támogatási programokat vezetne be az alacsony jövedelmű háztartások számára, hogy számukra is elérhetőbbé váljanak az elektromos járművek; ezek lesznek az úgynevezett szociális lízingprogramok. A tervek között szintén szerepel az akkumulátoripar fellendítése az unióban, amivel csökkentenék a gyártási költségeket és növelnék az európai hozzáadott értéket. Hamarosan megkezdődik a gyorsabb töltőhálózat-kiépítés is, különös tekintettel a nehézgépjárművek töltőállomásaira.

A jelenlegi piaci helyzet alapján Magyarországon az elektromos autók átlagosan 5,1 millió forinttal drágábbak, mint a hasonló kategóriájú belső égésű motoros autók. Az akkumulátorok árának csökkenése és a technológiai fejlődés miatt előbbiek árai azonban folyamatosan csökkennek. Az előrejelzések szerint 2024-ben 23 százalékos, 2025-ben pedig további 20 százalékos árcsökkenés várható az akkumulátorok terén, ami jó eséllyel megjelenik majd az elektromos autók fogyasztói árában is. Egy bizakodó prognózis szerint ezek a trendek arra utalnak, hogy az elektromos és belső égésű motoros autók árai közötti különbség a következő években tovább csökkenhet, és akár (szinte) el is tűnhet.​

Mit jelent ez a fogyasztók számára?

A belső égésű motorok kivezetése azt jelenti, hogy 2030 után az új autópiacon egyre kisebb lesz a választék a hagyományos, belső égésű motorokkal felszerelt gépkocsikból, és mindennél jobban dominálnak majd az elektromos modellek. Az infrastruktúra kiépítése, az árak csökkentése és a technológiai fejlődés várhatóan megkönnyíti az átállást – vagy a részleges átállást – a fogyasztók számára. Az Európai Unió ráadásul nem csupán szabályozással, hanem támogatásokkal és befektetésekkel kívánja elérni céljait, miközben innovációs ösztönzőkkel is elősegítené az autóipar és a közlekedés átalakulását. A döntéshozók szerint a következő évek döntő jelentőségűek lesznek abban, hogy Európa megőrizze vezető szerepét az autóiparban és egy mindenki számára fenntarthatóbb jövőt építsen.

Az iparág számára kulcsfontosságú a kiszámíthatóság, ugyanakkor aggodalommal figyelem az Európai Bizottság legutóbbi bejelentéseit. Az, hogy megnyitják az ajtót a belső égésű motorok kivezetésének 2035-ös határidejére vonatkozó módosítások előtt, valamint az, hogy a teljes technológiai semlegességet hangsúlyozzák, aláássa elkötelezettségünket az autóipar villamosítása és az új személyautók és kisteherautók nulla kibocsátásának 2035-re kitűzött célja mellett. Az elektromos átállás egyértelműen a legköltséghatékonyabb dekarbonizációs út, különösen a szintetikus üzemanyagokkal összehasonlítva. Ahhoz, hogy hatékonyan kezeljük a jövőbeli kihívásokat, ragaszkodnunk kell a már elfogadott céljainkhoz, és meg kell erősítenünk a terv regionális dimenzióját

– mondta a Vasco Alves Cordeiro, a Régiók Európai Bizottsága (CoR) Területi Kohézióért Felelős Bizottság (COTER) elnöke, amely szervezet létrehozta az Autóipari Régiók Szövetségét (Automotive Regions Alliance, röviden ARA) annak érdekében, hogy ismerjék el a régiók kritikus szerepét az átmenet kezelésében.

A harminchat európai régiót egyesítő ARA szerint az igazságos átmenethez területi párbeszédre és helyalapú megoldásokra van szükség, amelyek a közösségek és a helyi hatóságok közötti erős partnerségre épülnek. A régiók azt is hangsúlyozták, hogy az innovációs ökoszisztémák további támogatása az autóipari régiókban kulcsfontosságú lesz az intelligens szakosodási stratégiák és az értékláncon belüli interregionális együttműködés révén.