Rendesen lábon lőtte magát Európa? Ezért nem kellene senkinek az új elektromos autók

Németország szövetségi kormánya tavaly januárban szűkítette, majd decemberben fel is függesztette az elektromos autók vásárlását támogató programot. A 2016-óta tartó kedvezményben 65 ezer eurós vételárig a tisztán elektromos és a hibrid meghajtással rendelkező gépjárművek vásárlására akár 4500 eurós támogatást is igénybe lehetett venni. Hét év alatt 10 milliárd euró értékben 1,23 millió darab tisztán elektromos meghajtású és 770 ezer hibrid gépjármű vásárlását támogatták, azaz az időszakban vásárolt elektromos meghajtással rendelkező autók 90 százalékára igénybe vették az állami segítséget - írja friss elemzésében az Oeconomus.

A német kormány előzetes célkitűzésként 2020-ra egymillió darabra akarta növelni a német utakon járó elektromos autók (electric vehicle, EV) számát. Végül nem sikerült ezt teljesíteni, az évtized elején alig több mint 300 ezer EV volt Németországban. Az egyéni közúti közlekedés felelős a német üvegházhatású gázok kibocsátásának 12 százalékáért, így az elektromobilizáció kiemelten fontos a klímaváltozás elleni küzdelemben. Angela Merkel korábbi kancellár célkitűzése szerint 2030-ra 7-10 millióra kell növelni a német EV-k számát. Utódja, Olaf Scholz rálicitált erre és az évtized végéig 15 millióra akarja emelni az e-autók mennyiségét. 

Ez azonban a jelentős állami vásárlás-ösztönző támogatás hiányában nem fog teljesülni. A környezetvédelemért felelős német minisztérium becslése szerint állami támogatás hiányában az évtized végére csupán 8,2 millió tisztán elektromos autó és 3,7 millió darab hibrid meghajtású gépjármű fogja Németország utcáit járni. A német kormányzat az elektromos buszok vásárlását is támogatta a dízel meghajtású buszok közötti árkülönbség 80 százalékának kifizetésével, amely támogatást szintén tavaly vezették ki

- írják az elemzők. A kivezetések mögött a forráshiány húzódik meg, amelyet a német alkotmánybíróság döntése okozott. A szerv határozata értelmében az adósságfék-szabályozás megszegése miatt a szövetségi költségvetés keretösszegét 60 milliárd euróval kell csökkenteni. Németországban 2009-óta van érvényben Európa egyik legszigorúbb adósságvállalást korlátozó szabályozása. Ennek értelmében a szövetségi szintű kormányzat évente maximum a GDP 0,35 százalékával megegyező összegű hitelt vehet fel (idén 17 milliárd euró lesz a deficit).

2020-ban a koronavírus-járvány miatt ideiglenesen felfüggesztették a szabály alkalmazását, így a válság enyhítésére óriási méretű kölcsönt vett fel Németország. 2021-ben a járvány terjedésének alábbhagyása miatt a befolyt összegből 60 milliárd eurót nem használtak fel, és azt egy környezetvédelmi alapba helyezték át (Éghajlatváltozási és Átalakulási Alap, Klima- und Transfomationsfonds, KTF), arra hivatkozva, hogy a zöld átmenet beruházásainak támogatása segíti az ország kilábalását a válságból. Ezt a lépést a német alkotmánybíróság törvényellenesnek ítélte és elrendelte a költségvetési források megegyező mértékű csökkentését.

A bírósági döntés értelmében idén 12 milliárd euróval, a következő években egészen 2027-ig pedig összesen 45 milliárd euróval lesz kisebb a KTF alap keretösszege, hogy megfeleljenek az adósságvállalási kritériumoknak. A közel 160 milliárd euróra lecsökkentett forrású program keretében olyan zöld beruházásokat is leállítottak, mint például a lakóházak energiahatékonyságának a javítása, a megújuló energiaforrások telepítésének segítése és a mikrochip-gyártó kapacitás kiépítése.

Az e-autó vásárlási támogatás kivezetése nem váltotta ki a választók elismerését, az előzetes kommunikáció nélkül meghozott lépés miatt sokan úgy rendeltek maguknak gépjárművet, hogy a támogatást már nem tudják igénybe venni, ezzel több ezer euró kárt szenvedtek el. Az intézkedés a kormánypártok támogatottságára is hatással volt, mindhárom kormányzó erő népszerűsége 1-1 százalékponttal csökkent. A lépést nem csak a lakosság ellenezte, hanem a jelenlegi kormánypártok között is feszültséget okozott. A szociáldemokrata párt felszólította a zöldpárti Robert Habeck gazdasági és klímavédelmi minisztert, hogy egyéb költségvetési tételek kárára, de hozzon létre egy új szubvenciós rendszert.

 Németországban az AfD kivételével mindegyik párt szorgalmazza az elektromobilizáció állami támogatását. Az elektromos autók iránti kereslet élénkítése érdekében idén nyáron új adókedvezményt vezettek be a vállalatok számára. A 2028-ig érvényes engedményben az értékhatárt is megemelték, ezzel kedvezve a felső kategóriás autókat gyártó német gyáraknak. A korábbi prémiumot felváltó támogatásnak ugyan örültek az autógyártók, kritikákat is megfogalmaztak. Fő ellenérvük azon alapul, hogy míg a korábbi támogatási formát mindenki egységesen igényelhette, az újat csak a flottával rendelkező nagyvállalatok.

További, kevésbé forrásigényes megoldásokat mérlegel jelenleg a német vezetés, mint például a regisztrációs díj, az úthasználati díj vagy az áramtarifa csökkentése. Emellett negatív ösztönzőként a fosszilis üzemanyagok adóterhének vagy a belsőégésű motoros gépjárművek súlyadójának növelése is felmerült, azonban a politikai kockázat miatt ezek bevezetése nem valószínű a 2025 őszi általános választások előtt.

A vártnál alacsonyabb EV-igény miatt a fosszilis üzemanyagot használó gépjárművek 2035-ös kivezetése gyakorlatilag tarthatatlan a jelentős állami támogatás hiányában, de még amellett is nehezen teljesíthető. A német autógyártók-szövetség tagjai a határidő tíz évvel való elhalasztását kérik. Véleményük szerint az eredeti ütemtervhez képest legalább 5 éves az lemaradás. A flottával rendelkező vállalatok is sorra vizsgálják felül a zöldítési célkitűzéseiket. A termelővállalatok közül többek között az egyik legnagyobb, a Mercedes-Benz Csoport hagyta el azon korábbi célkitűzését, miszerint 2030-ra kizárólag elektromos meghajtású járműveket fog gyártani

- hívták fel a figyelmet az elemzésben. Az elektromos autók iránti keresletet tovább mérsékli, hogy idén a legnagyobb uniós ország mellett Franciaországban és Olaszországban is szűkítették a járműforma vásárlási támogatását. Előbbi országban az e-autók állami finanszírozás melletti lízingelését szüntették be, míg utóbbiban nem bővítették az igényekhez mérten szűkös keretösszeget. Franciaországban 2024 elején 20 százalékkal, 4 ezer euróra csökkentették a társadalom gazdagabbik felét érintő támogatást. A mediterrán országban a program 240 millió eurós forrása az igénylési időszak kezdetét követő kilenc órában kimerült. Németországot követően Franciaország és Olaszország rendelkezik a legnagyobb személygépjármű-állománnyal.

A német gazdaság súlya miatt egyre több olyan vélemény jelenik meg, miszerint az ország vezetése a szubvenció felfüggesztésével az egész európai autóipar globális versenyképességét és a zöld átállást is veszélyezteti. Az Unió 257 millió forgalomban levő személygépjárműve közül 49 millió darab, azaz az összes autó közel ötöde futott Németország útjain, ezzel a legnagyobb felvevőpiaca az európai autóiparnak. Második legnagyobb piac a 41 millió darab autós állománnyal rendelkező Olaszország, majd Franciaország 39,5 millió gépjárművel. A tisztán elektromos meghajtású gépjárművek tekintetében szintén Németország számít a legnagyobb piacnak, 2023-ban az Unió 4,48 milliós EV-állománya közül 1,4 millió darab, azaz közel minden harmadik e-autó volt a közép-európai országban. Ezt követte Franciaország 917 ezer darab e-autóval, majd pedig Norvégia 689 ezer darabbal.

Bár az elektromos meghajtású gépjárművek népszerűsége évről évre növekszik, állami támogatás nélkül a magas ára miatt még mindig alacsony a vásárlás aránya. Az Acatech közvéleménykutatása szerint a német állampolgárok 60 százaléka nem tervez EV-t várásolni. Az elsődleges vonakodási indok a válaszadók 71 százaléka szerint a magas ár volt. Második indok (válaszadók 64 százaléka) a töltőpontok hiánya volt. Az elmúlt években elektromos autót vásárló megkérdezetteknek az 55 százaléka szerint az elsődleges ok az EV-vásárlás mellett az állami támogatás volt. Általánosságban az Unióban a lakosság az alacsonyabb hatótáv, a magasabb ár, illetve az új és ismeretlen technológia miatt tartózkodik az elektromos autók vásárlásától. Szintén elterjedt jelentség, amely visszafogja az e-autók terjedését, hogy állami támogatás hiányában nem tartják életvitelükhöz megfelelőnek az elektromos meghajtást.

Az e-autókba való akkumulátorcellák költsége másfél évtized alatt 90 százalékkal csökkent, várhatóan 2027-től lesz olcsóbb egy közepes méretű EV egy belsőégésű motorosnál. A német kormány ezt a fordulópontot 2025-re jósolta, eddig akarták érvényben hagyni a támogatásokat, hogy a német autógyártók kezdeti befektetései megtérüljenek. Várhatóan ettől a dátumtól kezdve az állami szubvenció nélkül is rohamos ütemben fognak terjedni, így az európai autógyártóknak csak a következő 2-3 évet kell túlélniük, egyedül arra ügyelve, hogy az innovációs versenyben ne maradjanak le a kínai versenytársaktól. A német vásárlási támogatás kivezetése előrejelzések szerint két évig lesz negatív hatással az európai e-autó keresletre.

Harmadával is csökkenhet idén Németországban a kereslet

A támogatás kivezetését követően az optimistább előrejelzések szerint is 200 ezer darabbal, azaz közel 8-10 százalékkal fog visszaesni a német autókereslet 2024-ben. Az e-autók esetében a keresletcsökkenés ennél is nagyobb arányú lesz. Az alábbi ábrán is szembetűnő, hogy az e-autók újonnan forgalomba helyezett gépjárműveken belüli részarányának növekedése a tavalyi évben megtorpant.

Az hibrid meghajtású gépjárművek tekintetében a kereslet csökkenése már tavaly elkezdődött, az EV-k esetében pedig a terjedési ütem mérséklődött.

Németországban éves alapú összehasonlítás szerint májusban 30,6 százalékkal, júniusban 18,1 százalékkal, júliusban pedig 36,8 százalékkal csökkent az e-autók forgalma. Szintén az idei évre vonatkozó előrejelzéssel állt elő a legnagyobb német autóipari szövetség. A VDA szerint idén 14 százalékkal fog csökkenni az e-autó forgalom, 451 ezer darabra, míg a hibrid gépjárművek iránti kereslet 5 százalékkal 185 ezer darabra fog nőni. A legnegatívabb képet a CAM elemzője készítette (Stefan Bratzel, Centre for Automotive Management), szerinte akár 40 százalékkal is kevesebb EV-t adhatnak el idén Németországban.

Összességében az év első hét hónapjában 319 300 darab elektromos gépjárművet regisztráltak, ami 12 százalékkal alacsonyabb 2023 azonos időszakában elérthez képest. Az Institute for the Automotive Industry (IfA) igen pesszimista előrejelzése szerint Németországban az e-autók részesedése a teljes piacon a 2023-as 18,4 százalékról 14 százalékra, a teljes volumen pedig mintegy 350 ezer e-autóra csökkenhet. A forgalomba bocsátott autók számának változása az összes autó esetében is megfigyelhető.

Az EV-k iránti kereslet a világ más pontjain is megcsappant. Kínában bár az elmúlt években az EV-k terjedése dinamikus volt, a központi költségvetés szűkös keretei miatt nincs lehetőség megfelelő mértékben támogatni az e-autó vásárlásokat. Az ázsiai országban vonakodnak a hiánycél megemelésétől, mert az önkormányzatok rendkívül el vannak adósodva. A Morgan Stanley előrejelzése szerint Kínában idén 25,5 millió autó fog gazdára találni, 2023-hoz képest 2 százalékkal kevesebb. Az elektromos autók esetében bár fél millió darabbal több fog idén fogyni (10,7 millió darab), a növekedési ütem a korábbi évek 20-30 százalékához képest jelentősen csökkenni fog. Az Egyesült Államokban a forgalomba helyezett autóknak csupán 7-8 százaléka tisztán elektromos meghajtású (kevesebb mint feleakkora arány, mint Európában) és a kilátások alapján is alacsonyabb terjedési ütemre lehet számítani.

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) által készített kimutatásban 15 európai országban vizsgálták az e-autók 2024 első féléves forgalmát. Németország mellett 9 tagállamban csökkent az EV-k iránti kereslet, míg például Franciaországban, Írországban és Magyarországon növekedett. Az ágazat nehéz helyzetét szemlélteti, hogy az S&P szektorspecifikus teljesítmény-mutatószáma, a Kensho EV index (KEVP) 2021 februárja óta csökkenő tendenciát mutat, csak az elmúlt egy évben több mint 15 százalékkal gyengült. A stagnáló kereslethez alkalmazkodva és a kínai konkurencia miatt az elmúlt évben számos európai autógyártó jelentette be, hogy leállítja új üzemeinek építését. Ilyen vállalat például a Mercedes-Benz Csoport és a Stellantis, amelyek az Opelnek épített gyár kivitelezését függesztették fel, vagy az akkumulátorokat gyártó ACC cég, amely átcsoportosítja beruházásait.

A versenytársak protekcionista gazdaságpolitikája is gondot okoz

Az elektromos autó szektor szereplőinek küszködése nem európai jelenség. A Tesla versenytársának szánt és jelenleg a legtöbb EV-t értékesítő BYD is alacsony kereslettel szembesül. A cégvezetők nyilatkozatai szerint nehezen tudják csak eladni autóikat, az Egyesült Államokba a szigorú protekcionista védőintézkedések, a lassú elektrifikáció miatti alacsony kereslet és a túlságosan bonyolult piaci szabályozás okán pedig nem kívánnak terjeszkedni. Az Egyesült Államokban az elmúlt évben 18 milliárd dollárnyi kínai elektromos autó (és alkatrészeik, alapanyagaik) esetében emelték a korábbi 25 százalékos vámtételt 100 százalékra.

Emellett az országban az inflációt a kínálat élénkítésével mérsékelni hivatott IRA (Inflation Reduction Act) törvénnyel dollár tízmilliárdokkal támogatják az amerikai autóipari szereplőket és élénkítik a termékeik iránti keresletet. A lépés elsősorban a külföldi EV-k piacról való kizárására irányul, ezzel a kínai mellett elsődlegesen a német autóiparnak ártva. Az Egyesült Államok mellett hasonló támogatási programot indított Franciaország és Olaszország is. Az állami támogatás kivezetése mellett az exportpiacok elvesztése is hozzájárul a német autóipar hanyatlásához.

Hazánk külkereskedelmi volumenének csökkenése is itt keresendő

A GDP növekedése tekintetében bár 2024 első felében az uniós tagállamok rangsorában Magyarország a jobban teljesítő nemzetek közé tartozik, a stagnálás jelei látszódnak. Májusban jelentősen csökkent az ipari termelés volumene, amit elsősorban az akkumulátorgyártás 32 százalékos visszaesése okozott. A KSH ipari gyorsjelentése alapján júniusban a feldolgozóipar 28 százalékát képviselő járműgyártás volumene 11,8 százalékkal, a 9,4 százalékos súlyú villamos berendezés gyártás 23 százalékkal esett vissza éves alapon. Az év első felében a feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben csökkent a termelés.

A külkereskedelmi termékforgalmunkat tekintve az év első hét hónapjában az árukivitel összességében 4,4 százalékkal, a behozatal pedig 8,5 százalékkal csökkent 2023 azonos időszakához képest. A stagnálás mögött az aszály, a negatív várakozások miatti alacsony fogyasztás és a német EV-vásárlási támogatás kivezetése miatti alacsony külkereskedelmi teljesítmény áll. Exportunk közel negyede, míg importunknak pedig az ötöde folyik Németországgal. A kész gépjárművek tekintetében a kivitelünk 22-25 százaléka, az autóalkatrészek esetében pedig közel 40 százaléka kapcsolódik az Unió legnagyobb súlyú államához. A gazdasági ellenállóképesség javítása érdekében fontos, hogy a kereskedelmi kitettséget csökkenteni tudjuk, a 2012-ben elindított keleti nyitás politikája pont a külkereskedelmi partnerek diverzifikációját szolgálja.

A magyar közbeszédben az elmúlt fél évben egyre többször lehet hallani, hogy az elektromos autók iránti kereslet csökkenése rontja a hosszútávú növekedési kilátásokat és a magyar gazdaságpolitika jövőbeli sikertelensége biztosra vehető. Ezzel szemben az EV-k iránti érdeklődés mérséklődése csupán átmeneti, az elektromobilitási átállás egy megállíthatatlan globális folyamat. Ha a kezdeti akadályok meghaladásakor elhagynánk a zöld átállásra épülő iparstratégiát, akkor a tendencia előrehaladtával lemaradnánk versenytársainkkal szemben. Az autóipar pedig az egyik utolsó olyan gazdasági ágazat, amelyben Európa és az Unió tagállamai globálisan vezető helyen szerepelnek. A zöld gazdasági transzformáció egyik alappillérét képező elektromobilitási fordulatban nem engedheti meg magának Európa, hogy a döntéshozatalt túlságosan befolyásolják az átmeneti zavarok.

Magyar javaslat az európai versenyképesség erősítésére és a klímavédelmi célok teljesítésére
Az Európai Unió autóiparát a kereslet élénkítése mellett direkt támogatásokkal is meg kell segíteni. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter júliusban prezentálta 11 pontos javaslatcsomagját az EU versenyképességi tanácsának. A tervezet célja a szektor globális versenyképességének a megőrzése. Ennek érdekében a jogszabályi környezet harmonizációja mellett gyakorlati javaslatokat is tett a miniszter. Ilyen ajánlás például a töltőállomások számának, lefedettségének és kapacitásának a növelése, a háztartási töltőállomások telepítésének állami támogatása vagy a fenntartható energiaforrások építési engedélyezésének a felgyorsítása.

A tervezet legfontosabb, 100 milliárd euró keretösszegű eleme azonban az Unió összes lakosára érvényes, 4500 eurós e-autó vásárlási támogatás, ami nem csak Németországban, hanem a többi tagállamban is amellett, hogy elősegítené a zöld átállás, az ágazati szereplők versenyképességét is fokozná. Az átalány-típusú szubvenciós rendszer mellett lakóhely vagy jövedelem szerinti, illetve a vásárolni kívánt gépjármű árának függvényében differenciált támogatási forma bevezetése is hatékony eszköze lehetne az EV-kereslet