Hivatalos: így módosulhat a KRESZ és a jogsi megszerzése az Árpád hídi tragédia miatt

Szörnyű tragédia rázta meg a teljes magyar társadalmat szűk két héttel ezelőtt: a figyelmetlenség, illetve az eszetlen száguldozás újabb halálos áldozatot szedett, egy vétlen kerékpárost gázolt halálra az Árpád hídon egy bőségesen a megengedett sebesség felett száguldozó autós. A vizsgálat még tart.

A sofőr előzetes letartóztatásban van, de ez a fiatalember életét már biztosan nem adja vissza. Az eset még az országos politikában is fényt kapott, mikor néhány napja Lázár János építési és közlekedési miniszter azt javasolta, hogy újra kellene gondolni mind a jogosítvány megszerzésének feltételeit, mind pedig a KRESZ-re is ráférne néhány módosítás. Szakértőket kértünk meg arra, hogy elmondják nekünk: vajon mit kellene szigorítani, és mindez elég lenne-e arra, hogy a hasonló tragédiákat a jövőben megelőzzük?

Lázár: a KRESZ nem követte le a változásokat

Gyilkosságnak tartom – röviden így értékelte Lázár János építési és közlekedési miniszter az Árpád hídon történt gázolást - erről nemrég lapunk is beszámolt. Lázár a fővárosi önkormányzat feladataként nevezte meg a főváros közlekedési rendjének kialakítását, ugyanakkor azt is elismerte, hogy a KRESZ jelen állapotában nem alkalmas arra, hogy mindenkinek helyet csináljon az utcán.

A KRESZ nem követte le a változásokat. Modern, innovatív KRESZ-re van szükség, nem pedig olyan megközelítésre, hogy a közlekedés melyik szereplőjét támogatjuk, és melyiket nem

- mondta a miniszter arról, hogy szerinte milyen változtatásra lenne szükség. Emellett arra is kitért, hogy szerinte "érdemben át kell gondolni" a B kategóriás - személygépkocsi-vezetői - jogosítvány megszerzésének feltételrendszerét, szerinte "a jogosítványhoz kötött elméleti, gyakorlati tudás, valamint pszichológia alkalmasság is felülvizsgálatot érdemel", mert nem elég, ha jobbak a jogszabályok, "jobban is kellene vezetni".

Így is elég szigorú a feltételrendszer

Egyetlen pontot sem változtatna a B kategóriás jogosítvány megszerzésének feltételrendszerén Köves Szilárd vezetéstechnikai oktató - ezt kerek-perc kijelentette lapunk megkeresésére. Azt mondja: a most vezetők csaknem egésze megbukna a vizsgán, ha újra kellene azt csinálniuk.

Az a véleményem, hogy a jogosítvány megszerzésének feltételei most is éppen elég szigorúak. A szabály úgy szól, hogy legalább 30 levezetett óra és 580 gyakorolt kilométer után lehet jogosítványt szerezni - ezt a kilométermennyiséget Budapesten 30 óra alatt nem lehet összeszedni, ráadásul a tanuló képességeitől függően ez még változhat is. A feltételrendszer szigorúságát az is jól mutatja, hogy a jelenleg vezetők, jogosítvánnyal rendelkezőknek gyakorlatilag a 99 százaléka megbukna a vizsgán

- fogalmazott Köves Szilárd. Arra is kitért, hogy a KRESZ-ben legfeljebb a mikromobilitási eszközökre vonatkozó szabályokra lenne szükség, de önmagában a változtatások sem akadályoznák meg a két héttel ezelőttihez hasonló tragédiákat.

Nem hiszem, hogy csak szankcionálással, büntetésekkel meg lehet előzni azt, hogy az Árpád hídihoz hasonló tragédiák következzenek be. Hozzá kell tenni, hogy szerencsére ilyen súlyos tragédia igen ritkán fordul elő, természetesen ettől még egy is sok egy ilyenből. Valamiért a KRESZ-ben mindenki csak azokat a paragrafusokat keresi, ami azt mutatja meg, hogy éppen neki igaza legyen, ehelyett kellene az a gondolkodás, hogy betartsuk és másokkal is betartassuk a közlekedési szabályokat - hiszen ebben az esetben a balesetek száma és a tragédiák gyakorisága is egyszerre csökkenne

- tette hozzá Köves Szilárd.

Durva lenne a pszichológiai teszt

Egy személyiségteszt elférne a jogosítványt szerezni kívánók vizsgáztatása során, de egy pszichológiai alkalmassági vizsgálat aránytalanul durva lenne - ezt már Borbély Zoltán közlekedési szakjogász mondta lapunknak.

Kimondottan durva lépés lenne, ha a járművezetőket, amennyiben nem olyan munkájuk van, pszichológiai alkalmassági tesztre citálnánk. Egy személyiségteszt talán elég lenne, hiszen ebből is kiszűrhetőek lennének riasztó dolgok, de a pszichológiai teszt túl sok lenne egy „sima” járművezetői vizsgánál

- fogalmazott a szakértő. Azt is elmondta a Pénzcentrum kérdésére, hogy ha változtatnak is a sebességtúllépéskor befizetendő díjakon, az sem a KRESZ-ben változna. Azt azonban ő maga is szorgalmazná, hogy a jelentős sebességtúllépés esetén - amilyen az Árpád hídi esetnél is történt - a maximális büntetések összegét megemeljék.

A jelentős sebességtúllépést valóban érdemes lenne komolyabban büntetni, mert a jelenleg legfeljebb kiszabható büntetés összege 300 ezer forint, és ennek láthatóan nincs semmilyen elrettentő hatása. De ez nem is KRESZ-módosítást jelentene, hanem rendeletmódosítást tenne szükségessé, hiszen a büntetést is közigazgatási bírság keretében kapják meg a renitens sofőrök. Ha a KRESZ-ben feltétlenül módosítást akarunk, akkor szerintem a mikromobilitási szabályokat – vagyis például az elektromos rollerekre vonatkozó szabályrendszert – lenne érdemes végre alaposan kiépíteni

- fogalmazott Borbély Zoltán. Ez utóbbira egyébként lehet, hogy már nem is kell túl sokat várni, állítólag már dolgoznak is rajta: erről korábban lapunk is bővebben írt, ezt a cikket itt olvashatod el újra:

EZ IS ÉRDEKELHET

Érik az újabb KRESZ-szigorítás Magyarországon: komoly bírságot kaphat, aki erre nem figyel

Célegyenesbe ért az e-rollerek szabályozása, de hogyan lehet majd betartatni az új szabályokat?

Knezsik István, az Autós Nagykialíció elnöke lapunknak úgy fogalmazott: szerinte más országokban vannak olyan pozitív és jól működő példák, amiket érdemes lenne átvenni. Rögtön Ausztriát is megemlítette példaként. Abban azonban ő sem hisz, hogy pusztán a KRESZ módosításaival változást lehetne elérni.

Meglátásom szerint nem a KRESZ szabályok módosításával, hanem szemléletváltással, társadalmi összefogással lehet az ilyen baleseteket megelőzni. Esetlegesen be lehetne vezetni az osztrák módszert, ahol a jogosítvány megszerzése több lépcsős, az elméleti és gyakorlati órák mellett több ezer km-t kell kísérővel vezetni. A kísérőnek legalább 7 éves vezetői engedéllyel kell rendelkeznie, aki az elmúlt 3 évben ténylegesen vezetett, valamint ez idő alatt nem követett el közlekedési szabálysértést, segítve ezzel a tanuló vezetőt a forgalomba illeszkedésben, a tapasztalat megszerzésben

- mondta a Pénzcentrumnak Knezsik István.

Bunkók és halálutak

Nemrégiben a Pénzcentrum videóblogja, a CashTag is összeszedte, milyen büntetésre számíthatnak a magyar utak bunkói. Stábunk a a legelterjedtebb autós bunkóságokkal foglalkozott a Kreszprofesszorként is ismert Pető Attila közlekedési szakértő segítségével. Itt nézheted meg újra az adást:

EZ IS ÉRDEKELHET

Szigorú büntetés vár a magyar utak tahóira: börtönbe is kerülhet, aki igazán pofátlan

Ezen a héten a Pénzcentrum videóblogja, a CashTag a leggyakoribb bunkóságokkal foglakozott, amelyekkel a közutakon találkozhatunk.

Bár a statisztikákban nem szerepel, mégis ez lehet Magyarország egyik legveszélyesebb útszakasza: a CashTag eegy másik adásban a hírhedt 1116-os úton járt, ami Szentendrét köti össze Visegráddal, épp ezért a kirándulók kedvelt útvonala egész évben. Könnyen bajba kerülhet itt, aki rosszul méri fel a képességeit: a beláthatatlan kanyarok mellett kőomlások is veszélyeztetik a közlekedőket, rossz időben pedig még a tapasztalt sofőrok is megizzadnak - sokszor inkább le is zárják, ha úgy kívánja a helyzet. A vonatkozó CashTag-epizódot itt nézheted meg újra:

EZ IS ÉRDEKELHET

Így éltük túl a Pest környéki halálutat: egyre többen kerülik, rengeteg itt a csúnya baleset + videó

Bár a statisztikákban nem szerepel, mégis ez lehet Magyarország egyik legveszélyesebb útszakasza: a CashTag a hírhedt 1116-os úton járt, ami Szentendrét köti össze Visegráddal.