Sokakat érinthet: ezeket az autókat tilthatják ki a forgalomból

Budapesten több mint 180 ezer, az agglomerációban lévő autókkal együtt több mint 300 ezer, országosan pedig elvileg további több százezer autós életét nehezítheti a fővárosi szmogriadó-rendelet legújabb változata, amely március 10-én lép hatályba. A főváros a tizenhárom éves átlagkorú magyar autóállomány harmadánál húzza meg a tiltott és tűrt járművek közti határvonalat túl szennyezett levegő esetén, tehát az autóállomány harmada ilyenkor nem jöhet majd be Budapestre.

A szigorított szabályok szerint a riasztási fokozat idején az Euro 2, vagy ennél alacsonyabb környezetvédelmi besorolású benzinmotoros és dízel autók (és a régebbi motorkerékpárok) egyáltalán nem hajthatnak majd be a város közigazgatási határain belülre, és ha megszegik a korlátozást, bírságra számíthatnak.

Az érintett autók túlnyomó többségét 2000 előtt gyártották, köztük a régi Suzuki Swiftek (kb. 300 ezer darab) és Opel Astrák, illetve a frissen behozott használt autók zöme. Mivel a műszaki vizsgán éppen idén január óta többé nem ragasztanak az autók hátsó rendszámtáblájára színes környezetvédelmi matricákat, a tulajdonosok csak a forgalmi engedély V.9. rovatából tudhatják biztosan, vonatkozik-e rájuk a tiltás vagy sem, de onnan sem túl egyszerűen. A matricákért nem kár, egyszer már nagyon összekeverték őket a hivatalban.

Mit jelenteken a számok, hol kell nézni?

Ebben a rovatban nem az I-től VI-ig terjedő, sokszor emlegetett európai környezetvédelmi normák számait találjuk, hanem a részben ENSZ-EGB szabályokon alapuló magyar besorolási rendszer számait. A magyar jogszabályban 0-tól 16-ig terjedő skálán osztották el az autókat és teherautókat aszerint, milyen motorral szerelték őket, illetve katalizátorosak-e, vagyis mennyire környezetszennyezők, van már rovata az elektromos autóknak is.

A műszaki vizsgákon azt ellenőrzik, a hagyományos motorral szerelt autók teljesítik-e a hatóságilag előírt emissziós értékeket, vagyis a sikeres műszaki vizsga nem jelenti, hogy az öreg autóval is mehetünk a riadó idején Budapesten, és magasabb osztályba sem egyszerű átsoroltatni.

A legalacsonyabb számot tehát azok az autósok találják majd a V.9 rovatban, akiknek huszonéves, vagy még régebbi, jellemzően nem katalizátoros benzines vagy dízel autójuk van, de itt keresgélhetnek azok is, akik valamilyen hibrid hajtású (benzin-elektromos), esetleg az utóbbi két évben gyártott, Euro VI besorolású autót használnak. Az új rendelettel kitiltott autók és teherautók forgalmijában tehát egy 0 és 4 (tehát még a 4-es is) közé eső szám olvasható. Ezek mostantól nem közlekedhetnek Budapesten, ha életbe lép a riasztási fokozat, vagyis amikor tartósan rendkívül szennyezett a levegő a város több pontján.

Van kivétel is, például a tömegközlekedési eszközök, köztük az autóbuszok, és mivel a folyamatos buszbeszerzések és átszervezések ellenére még mindig rengeteg a huszonéves Ikarus, nem lepődhetünk meg, hogy a szmogriadós járatsűrítések visszaütnek majd. A többi kivétel is valamilyen közszolgáltatással kapcsolatos járművet érint, például az orvosokat, vérszállítókat és bizonyos szociális intézmények járműveit akik szintén behajthatnak a riasztás idején is a régebbi autójukkal.

Euro hány?

Ha csupán abból indulunk ki, hogy az autósok többségének fogalma sincs az európai normákról, nem járunk közel a teljes igazsághoz. A hivatalos, minden Európai uniós országban eladott új autóra kötelező, néhány évente szigorított szabályrendszerben az autók kipufogógáz-összetevőinek határértékeit határozták meg, a rendszer 1992-es bevezetése óta.

Az 1996-tól 2000-ig használt Euro 2 bevezetése óta ezek a határértékek eltérőek a dízel és benzines autók esetén, a dízelek megengedett legnagyobb szén-monoxid-kibocsátási szintje kevesebb, mint fele lehet a kortárs benzines autókénak, a motorok eltérő égési folyamatai miatt. A világ a jövőben nem a dízeleknek kedvez majd, mert ezeket már most is csak bonyolult részecskeszűrővel, illetve külön üzemanyag-adalék adagolásával tudják csak egyre tisztább üzeművé tenni a fejlesztők.

A vizsgált mérges gázok közt ott van a nitrogén-oxidok, szén-dioxid, a szén-monoxid, a szénhidrogének és egy ideje a szálló por is. Utóbbira gyakran hivatkoznak egyébként a meteorológiai jelentésekben is, ám érdemes figyelembe venni, hogy a szálló por koncentrációja városban, télen, száraz időben akkor is magas lehet, ha bármilyen jármű felkavarja az útra kiszórt sót és koszt.

A helyzet hasonló a többi mérges gázzal is, mert bár igaz, hogy a városok levegőjének helyi környezetszennyezésében nagy szerepet játszik az autóforgalom, összességében mégis inkább azért van jellemzően télen a szmogriadó, mert a (főleg a konvektoros) gáz- és fafűtés miatt is rengeteg füstgáz kerül a levegőbe, és ilyenkor sokszor napokig szél- és csapadékmentes, de párás a levegő.

Az új fővárosi szmogriadó-rendelet az európai trendeket követi, bizonyos országokban, például Németországban több nagyvárosból végleg kitiltották az öreg autókat, amelyek hiába teljesítik az újkori műszaki és környezetvédelmi paramétereiket még most is, lassan teljesen kiszorulnak a közlekedésből.

Ez a magyarázata, hogy a Magyarországra évente behozott több mint 100 ezer használt autó lehet akár újszerű állapotú, nagy részük Budapesten sem gurulhat majd, ha riadót fújnak. Így már azt is értjük, miért olyan népszerűek ezek a tizenéves kocsik mégis a magyar autósok körében: olyan olcsóak kint, hogy még megéri őket behozni, mert évekig megbízhatóan működnek, amikor éppen engedik őket használni. És ha valaki azt gondolná, a főváros megáll az Euro 2-es, vagyis a leggyakoribb autók kitiltásánál, idemásolok egy kijózanító mondatot a rendeletből: