Kisemberekre vadászik a NAV, a Kúria is segédkezik

Sorra hozza elmarasztaló határozatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Kúria által egy konkrét ügyben hozott ítélete nyomán kiadott, hiányos elvi állásfoglalásra hivatkozva. Mint arról a Pénzcentrum.hu nemrégiben beszámolt, adózók százai lélegezhetnének fel a Kúriának egy magánszemély ügyében meghozott ítélete nyomán, aki az interneten keresztül ingóságokat értékesített.

A legfelsőbb bírói szerv kimondta: nem minősül üzletszerűnek a 2012. január 1. előtti értékesítés, ha az ellenértéke nem haladta meg az áfatörvényben meghatározott alanyi adómentességi határt, vagyis a 4, illetve 2008-tól az 5 millió forintot. Ezekben az esetekben jogtalanul állapított meg az adóhatóság brutális összegű személyi jövedelemadót, illetve egészségügyi hozzájárulást.

A december elején hozott, de a felperes részére csak február közepén kézbesített ítélet leszögezi: az üzletszerűség feltétele "az adólevonási jog megnyílása", amely "az alanyi adómentesség határának átlépését követően következik be". Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy arra az évre vonatkozóan, amikor az értékesítés ellenértéke nem lépte túl az alanyi adómentességre meghatározott összeghatárt (a 2006. évre vonatkozóan 4 millió forintot), jogszerűtlenül állapította meg az adóhatóság a személyi jövedelemadó, illetve az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget. Az adott évi jövedelem meghatározásakor nem az önálló tevékenységből származó jövedelemre, hanem az ingó értékesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ami nagyságrendekkel kedvezőbb az adózó számára (lásd táblázatunkat). A NAV - ha nincs meg az eladott tárgyakról a beszerzési számla - azt feltételezi, hogy a vizsgált adózóknak csak 10 százalékos költségük volt, és 90 (!) százalékot nyertek az üzleten.

Tapasztalatok szerint sokaknak a mai napig meggyőződésük, hogy nem kell adót fizetni azoknak az ingóságoknak az értékesítése után, amelyeket ők az adózott jövedelmükből szereztek. Ez tévedés. Tény, hogy adót kell fizetni az ingó értékesítés után, az viszont nem mindegy, hogy mennyit.

OLVASD EL korábbi cikkünket arról, a jelenleg hatályos szabályok szerint hogyan kell adóznod!
Interneten adod el a cuccaidat? Így úszhatod meg az adózást

A peres ügyben érintett magánszemély a további két vizsgált adóévben viszont az alanyi adómentes határnál magasabb összegben értékesített ingóságokat az interneten keresztül. Ezekre az évekre vonatkozóan - a saját megállapításaival is ellentmondó ítéletében - a Kúria leszögezte: mivel az adózó nem jelentkezett be az adóhatósághoz, vagyis nem kért adószámot, az üzletszerűségre vonatkozó szabályok szerint kell az adókötelezettséget meghatározni. Annak ellenére, hogy - mint azt a Kúria is elismeri ítéletében - nem teljesülnek a 2011. december végéig az szja-törvényben foglalt feltételek, miszerint akkor minősült üzletszerűnek az ingó értékesítés, ha

1. az átruházás ellenérték fejében történt;
2. a magánszemély az általános forgalmi adó hatálya alá szabályszerűen bejelentkezett;
3. az adólevonási joga megnyílt, vagyis az alanyi adómentesség határát át kellett lépnie.

A perben érintett adózó nem jelentkezett be, nem kért adószámot az adóhatóságtól. Így nem teljesült az üzletszerűségre meghatározott 2. feltétel. A Kúria - annak ellenére, hogy előzőleg kijelentette, az szja-törvény szerint a három feltételnek valóban együttesen fenn kell állnia az üzletszerűséghez - ítéletében úgy döntött, hogy mégiscsak elég, ha kettő feltétel teljesül. Arra hivatkozott, hogy az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.

A Kúria Sajtótitkársága január 7-én közzétett egy dokumentumot, amely a Tájékoztató a Kúria elvi állásfoglalásáról ingó értékesítés üzletszerűségének megítéléséről címet viseli. Az irományban egyetlen szó nem esik az ítélet azon részéről, amely az alanyi adómentes határ alatti értékesítés esetén jogszerűtlennek minősítette az üzletszerűség megállapítását.

Kihasználják a jogalkalmazók a magánszemélyek tudatlanságát

Az adóhatóság és a bíróságok sorra hozzák azokat a határozatokat, ítéleteket, amelyekben horribilis összegű közterhet szabnak ki olyan magánszemélyekre, akik pár millió forintért, vagyis bőven az alanyi adómentes határ alatt értékesítettek ingóságokat az interneten keresztül - tudtuk meg Angyal József okleveles adószakértőtől.

Az egyik ügyben érintett magánszemély 2008-2009-ben összesen 4 millió 200 ezer forint értékben adott el ingóságokat. Az egyik évben 1,8 millió, a másikban 2,4 millió forint volt a bevétele, vagyis jóval kevesebb, mint az 5 millió forintos alanyi adómentes határ. Az adóhatóság azt állapította meg, hogy a vizsgált magánszemélynek összesen 4,2 millió (!) forint - vagyis a bevétellel megegyező összegű - adóhiányt, bírságot, késedelmi pótlékot kellene megfizetnie. Az 50 százalékos adóbírság kiszabását azzal támasztja alá a határozat, hogy teljesen egyértelmű a törvényi szabályozás(!). Az adóhatóság nemcsak személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, késedelmi pótlékot, adóbírságot állapított meg az érintett adózónál, hanem az értékesítéseire általános forgalmi adókötelezettséget is kirótt.

A NAV határozatában a Kúria ítélete nyomán hozott elvi állásfoglalásról kiadott titkársági tájékoztatóra hivatkozik, miszerint az üzletszerűségre vonatkozó szabályok szerint kell az adókötelezettséget meghatározni, ha a magánszemély nem tett eleget bejelentési kötelezettségének. Ez a megállapítása a Kúriának - amelyet egyébként a konkrét ügyben érintett felperes kifogásol (lásd keretes írásunkat) - azonban nem érvényes azokra az esetekre, amelyeknél az értékesítésből származó bevétel nem haladta meg az alanyi adómentes határt. Ez azonban csak akkor derül ki, ha valaki áttanulmányozza a konkrét ítéletet, az elvi állásfoglalásra vonatkozó tájékoztató félrevezető.

A Pénzcentrum.hu már egy hónappal ezelőtt felhívta a Kúria figyelmét, a közzétett állásfoglalás alkalmas arra, hogy a bíróságok és a NAV az elvi döntést a saját javukra használhassák fel, a birtokunkban lévő adóhatósági dokumentumok alapján a NAV már el is kezdett a hiányos állásfoglalásra hivatkozni. Megkérdeztük, hogy tervezi-e a Kúria Sajtótitkársága a hivatkozott ítéletnek megfelelő, szöveghű elvi állásfoglalás megjelentetését, mert jelenleg a folyamatban lévő ügyekben az elvi állásfoglalás alapján a NAV javára döntenének a bíróságok, míg az ítélet 8. oldalán lévő indoklás alapján részben az adózó javára?

A Kúriától a következő választ kaptuk február 21-én,amelyet szó szerint közlünk:

"A Kúria nem kommentálja az ítéletet, jogi indoklását nem egészíti ki. Az ítélet rövidesen rendelkezésre áll majd anonimizált formában, mindenki számára elérhető lesz a Kúria honlapján. Az abban foglaltakhoz nem kívánunk semmit hozzátenni. A Felek, vagy a sajtó részéről a konkrét ügyhöz érkező szakmai felvetések megválaszolására a Kúria részéről nincs lehetőség".

A Pénzcentrum.hu megpróbálta megkeresni az ítéletet a Bírósági Határozatok Gyűjteményében az anonimizált határozatok között, de az elvi állásfoglalásról kiadott tájékoztatóban közölt ügyszám alapján semmit nem dobott ki a kereső.