Újranyit a párizsi Notre-Dame: új harangot kapott, ennyi lehet a belépő

Egy hónappal a katedrális újranyitása előtt "a Notre-Dame három új harangot fogadott be, köztük a Párizs 2024 harangot, amely idén nyáron a Stade de France-ban állt" - közölte az egyházkerület. "Az olimpiai és paralimpiai játékok szervezőbizottsága által a székesegyháznak adományozott harang erőteljes jelkép, és a 2024-es évet meghatározó egyetemes, történelmi és egyesítő esemény konkrét öröksége" - olvasható a közleményben. Amikor a harangok csütörtök reggel megérkeztek a székesegyház előtti térre, Olivier Ribadeau Dumas, a Notre-Dame rektora és Tony Estanguet, a párizsi olimpia és paralimpia szervezőbizottságának elnöke együtt fogadta őket.

A Notre-Dame jelezte, hogy a harangokat még a nap folyamán "felállítják a székesegyházban", és az újranyitást követően "mindennap, naponta többször is hallani fogják a hívek ezrei, és a világ minden tájáról érkező látogatók". A francia katolikus egyház az olimpiai és paralimpiai játékokat a Szent Játékok elnevezésű kezdeményezéssel kísérte, amelynek része volt egyebek mellett a Madeleine-templomban tartott nyitó szentmise és egy, a párizsi Notre-Dame előtti téren tartott vallásközi rendezvény. A Stade de France stadionban rendezett versenyeken pedig az olimpiai bajnokok maguk kongatták meg a Párizs 2024 elnevezésű harangot győzelmük tiszteletére.

A francia kormány fizetőssé tenné a belépést, az egyház nem támogatja az elképzelést

Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása előtt a francia kormány októberben felvetette, hogy belépődíjat kellene szedni a katedrálisba látogató turistáktól, újjáélesztve ezzel a vallási örökség finanszírozásáról szóló vitát. A katolikus egyház nem támogatja az elképzelést.

A bevételek a kormány javaslata szerint egy, a vallási örökség megóvását célzó programba folynának be, és lehetővé tennék más vallási épületek helyreállításának finanszírozását. Ez azonban az egyház és az állam szétválasztására vonatkozó jogszabályokkal ütközik, és mindeddig az egyház elutasította.

Látogatónként mindössze öt euróval évente 75 millió eurót tudnánk összegyűjteni. A párizsi Notre-Dame megmentené Párizs és Franciaország összes templomát. Csodálatos jelkép lenne

- mondta Rachida Dati kulturális miniszter a Le Figaro című napilapnak adott interjúban. Bruno Retailleau belügyminiszter, aki Franciaországban a vallási ügyekért is felelős, azonnal támogatásáról biztosította kollégáját, példaként említve a Barcelonában még épülő Sagrada Família székesegyházat, ahol belépődíjat kell fizetni.

Az egyházkerület azonban csütörtökön a templomok és katedrálisok ingyenességének elvére emlékeztett, amelyhez a franciaországi katolikus egyház továbbra is ragaszkodik. Az ingyenes belépést az egyház "küldetése" indokolja, miszerint "minden férfit és nőt feltétel nélkül és ezért szükségszerűen ingyenesen fogad" - írta közleményében az egyházmegye. A párizsi Notre-Dame Európa egyik leglátogatottabb épülete, 2017-ben 12 millió látogatója volt, a december 7-re tervezett újranyitás után pedig évi "14-15 millióra" számít az egyházmegye. Az újjáépítési munkálatokat teljes egészében adományokból finanszírozták, amelyek a 2019. április 15-i tűzvészt követően érkeztek, összesen 846 millió euró, 150 ország mintegy 340 ezer adományozójától.

Európában mindenhol díjköteles a belépés a legjelentősebb vallási épületekbe

- hangsúlyozta a francia kulturális miniszter, aki egyben a francia főváros 7. kerületének polgármestere is. Véleménye szerint "az EU-n kívülről érkező látogatóknak többet kellene fizetniük a múzeumokba szóló belépőjegyükért is, hogy finanszírozni lehessen a nemzeti kulturális örökség védelmét". A tűzvész előtt csak a Notre-Dame tornyai és a kripta látogatása volt díjköteles. Franciaországban az egyház és az államot szétválasztását szabályozó 1905-ös törvény tiltja az egyházi épületekbe való belépésre vonatkozó "adót" vagy "díjat", ellentétben Olaszországgal.

A francia állam 1905-ben a vallási célokra szolgáló épületeket állami tulajdonná nyilvánította, s vállalta fenntartásukat. Az eredetileg egyházellenes intézkedések, mint például a templom- és plébániaépületek államosítása mára a támogatás közvetett formájává alakultak át, ugyanis az épületek fenntartási költségeit alapvetően közpénzekből biztosítják. Az országban bejegyzett mintegy 50 ezer vallási épület közül körülbelül ötezer szorul sürgős felújításra, ezért Emmanuel Macron államfő 2023 szeptemberében egy országos adománygyűjtő kampányt indított egy pénzügyi alap létrehozására. A cél az, hogy négy év alatt legalább 200 millió eurót gyűljön össze, amelyet a kistelepülések vallási épületeinek felújítására fordítanának.