Amerikai választások 2024: mit kell tudni erről, kik indulnak, mikor lesz a választás?

2024. november ötödikén, vagyis jövő kedden kerül sor a 2024-es amerikai választásokra, ahol a legfontosabb kérdés az, kit iktatnak be jövő január 20-án az elnöki székbe. Donald Trump második elnöki ciklusára készülhetne (2017 és 2021 között volt már elnök, majd kikapott a választáson a jelenlegi elnök Joe Bidentől), ellenfele, Kamala Harris pedig a regnáló elnököt váltotta fel a demokraták jelöltjeként.

Az amerikai szavazók emellett voksolnak a Képviselőház, a Szenátus összetételéről is (ezt a választást kétévente ismétlik meg), valamint sok helyen választanak polgármestert is, illetve helyi ügyekben népszavazáson is voksolhatnak több államban. Lássuk, mi történik majd az Egyesült Államokban jövő kedden, és milyen hatással lehet ez hazánkra nézve? Milyen eredményre számíthatunk az amerikai elnökválasztáson?

Amerikai választás 2024: hogyan szavaznak?

Az amerikai elnököket egy egyedülálló, úgynevezett elektori rendszerben választják meg. Ennek az a lényege, hogy az egyes államok lakosságszám és méret alapján különböző számú elektori szavazatot kapnak (összesen 538 ilyen van), és ezért van az, hogy a jelöltek sikerét maguk az államok eredményei döntik el. Az elnökválasztást az nyeri meg, aki előbb eléri a többséghez szükséges 270 elektori szavazatot.

A választási rendszer sajátosságai miatt már sok éve változást követel számos amerikai, kijelentve, hogy nem feltétlenül igazságos a rendszer - eddig azonban egyszer sem merült fel komolyabban, hogy másra cseréljék. Az elektori rendszer visszásságának egyik eklatáns példája az volt, amikor a 2000-es választáson George W. Bush úgy győzött az elnökválasztáson Al Gore ellen, hogy egységre lebontva kevesebb szavazatot kapott, de több olyan államot tudott megnyerni, ahol több elektori szavazat van, így lett ő az elnök.

Ezek az államok dönthetnek

Az amerikai választást tehát éppen a választási rendszer teszi izgalmassá, és nem véletlen az sem, hogy a jelöltek még az utolsó pillanatban is keresztül-kasul beutazzák az országot. Ezt azért teszik, mert léteznek úgynevezett "csatatérállamok", ahol soha nem lehet előre megjósolni biztosan, hogy azt az államot ki nyeri majd meg - ráadásul még a biztos államok is okozhatnak meglepetéseket.

Ezen a választáson az ilyen államok között emlegetik Pennsylvaniát, Georgiát, Nevadát, Észak-Karolinát, Michigant, Arizonát és Wisconsint. Ezek közül több szintén csatatérállamnak számított 2020-ban, és most is csak nagyon apró szavazatkülönbség dönthet majd egyik vagy másik jelölt javára.

Trump sok törvényt szigorítana

Donald Trump már évekkel ezelőtt bejelentette, hogy szeretne ismét elindulni az elnöki székért, végül bár akadtak ellenfelei az előválasztáson, ők igazán komoly ellenállást nem tudtak kifejteni annak ellenére sem, hogy a jelölő Republikánus Pártban is sokan ellenezték Trump jelöltségét. Végül idén nyáron hivatalosan is Trump lett a párt jelöltje - alelnöknek Ohio állam szenátorát, a mindössze 40 éves JD Vance-t jelölte - , és ekkor még úgy nézett ki, hogy megismétlődhet a 2020-as választási csata, amikor kikapott a regnáló elnök Joe Bidentől.

Trump aztán a szokásos hevülettel vetette bele magát a kampányba, többek között a bevándorlási politikát és a bevándorók által elkövetett erőszakos bűncselekmények szigorú megbüntetését tűzte a zászlajára. Érdekességként említhetjük, hogy még akkor is csak keveset foglalkozott ellenfelével, amikor úgy tűnt, hogy ismét Joe Biden ellen kell ringbe szállnia. Később aztán már többször beleszállt Kamala Harrisbe és Bidenbe is, az egyik legfontosabb "lejáratás" az volt, hogy a Biden-elnökség alatt megnőtt munkanélküliséget és összeségében a gazdaság gyengülését emlegette a demokraták ellenében.

Trump jelöltsége nem csak a politikában, hanem a civil társadalomban is komoly felhördülést okozott, és nem csak a gazdaság szereplői között. Az Egyesült Államokban rengetegen negatívan emlékeznek az első Trump-adminisztrációra, egyvalaki pedig odáig ment, hogy megpróbálta megölni a volt elnököt - ezt Trump hatalmas szerencsével élte túl.

Kamala Harris rekordot dönthet

Leginkább a terhességmegszakításhoz kapcsolatos állampolgári jogokkal kampányolt Kamala Harris, aki 2021 óta az alelnöki posztot tölti be Joe Biden elnöki adminisztrációjában. Bár Biden magas kora miatt már a 2020-as választás után is felmerült, hogy akár ciklus közben is átveheti az elnöki teendőket, idén év elején inkább abban volt megegyezés a Demokrata Pártban, hogy ismét Bident indítják az elnöki székért.

Biden azonban idén nyáron bejelentette, hogy nem indul újra, és már ekkor is arra bátorította a demokrata szavazókat, hogy támogassák az alelnököt a kampányban. Harris boldogan vállalta a jelöltséget, így Donald Trumpnak 2016 után ismét egy nő ellen kell szembeszállnia a választáson (akkor Hillary Clintont győzte le). Kamala Harris nem csak az első női alelnök az ország történetében, de ha győz, akkor természetesen az első női elnök is lehet belőle.

Harris mögé rengeteg híresség állt be, a legnagyobb név itt talán Taylor Swift, de nemrég, houstoni kampányeseményén a helyi születésű énekes szupersztár, Beyoncé is ott volt, hogy támogatásáról biztosítsa - ők az abortuszpolitika "kapcsán" találtak egymásra. Harris alelnökjelöltje Tim Walz, Minnesota állam kormányzója.

Kinek a győzelme jobb Magyarországnak?

Mint fentebb is írtuk, Donald Trump már hónapok óta a zászlajára tűzte a védővámok újbóli bevezetését, amivel jelentős terheket róna az európai gazdaságra, köztük a magyarra is - erről több alkalommal is beszéltek elemzők a Pénzcentrumnak.

Ha Donald Trump nyeri az amerikai választásokat, akkor általános, 10%-os védővámot vethet ki, korlátozhatja a bevándorlást, adót csökkentene és folytatódna a kereskedelmi háború Kínával. Azonban, hogy ezekből az ígéretekből ténylegesen mit tud megvalósítani, függ az amerikai gazdaság teljesítményétől, valamint a Kongresszus és a Szenátus összetételétől is

- fogalmazott egy alkalommal Módos Dániel, a Portfolio makroelemzője. Ő kitért arra is, hogy természetesen nem rögtön a magyar gazdaság esik majd vissza, az európai gazdaság teljesítménye érezheti meg először.

A német ipar gyengélkedése természetesen ránk is hatással van. Amíg a külső piacaink nem kapnak erőre, addig a magyar gazdaság is csak fél gőzzel képest teljesíteni

- tette hozzá az elemző.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint korai vészharangot kongatni. Rávilágított azonban arra, hogy Trump várhatóan tényleg folytatja majd azt, amit 2021-ben abbahagyni kényszerült.

Amíg a jelenlegi amerikai vezetés nem kizárólag azt tűzte ki jelmondatként, hogy ’America First’, addig Trump kimondottan ezt a politikát szeretné megvalósítani, ha novemberben újabb négy évre bizalmat kap. Ez már a 2021 januárjáig tartó első ciklusában is tetten érhető volt: megromlottak az EU-val és Kínával is a gazdasági kapcsolatok, ugyanis az amerikai termékek védelme érdekében importvámokat vezetett be. Most pedig a kampányában már hatvan százalékos védővámok bevezetését ígéri a kínai termékekre, tehát semmi nem utal rá, hogy ne folytatná majd ugyanazt, mint amit elnöksége alatt már elkezdett

- mondta Virovácz Péter.