Mi az európai parlamenti választások igazi tétje? Kiderült az igazság a június 9-i voksolásról

Ezen a héten veszi kezdetét az Európai Unióban a világ egyik legnagyobb demokratikus folyamata, amely során körülbelül 373 millió választásra jogosult polgár adhatja le szavazatát az európai parlamenti választásokon. Az EU 27 tagállamában a választók csütörtöktől vasárnapig járulnak az urnákhoz, hogy kiválasszák a 720 fős parlamenti tagságot, akik kulcsszerepet töltenek majd be az elkövetkező öt év politikai irányvonalának és prioritásainak meghatározásában.

A választások időpontja kritikus jelentőségű az EU számára, amely épp számos kihívással néz szembe, többek között az ukrajnai és gázai konfliktussal, bevándorlási kérdésekkel és az éghajlatváltozással. Közvéleménykutatások alapján előre láthatóan erősödni fognak a kemény jobboldali pártok több országban is, ami hosszú távú hatást gyakorolhat Európa jövőjére  -írja a CNN.

A választásokat ötévente rendezik meg napokon keresztül: idén június 6-tól 9-ig. A nemzeti szinten lebonyolított választások arányos képviseleti rendszert alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a parlamentbe beválasztott képviselők számát közvetlenül befolyásolja a rájuk leadott szavazatok aránya. A választás után minden nemzeti politikai párt arányosan kap képviselői helyeket az Európai Parlamentben.

Az Európai Parlament fontos szerepet tölt be az EU törvényhozási folyamatában. Az intézmény elsősorban Brüsszelben ülésezik, de havonta egyszer átköltözik Strasbourgba. A parlament jóváhagyja az Európai Bizottság összetételét és dönt az uniós költségvetésről is. Fontos döntéseket hoz olyan területeken, mint a költségvetés, kereskedelem és külföldi szankciók.

A bevándorlás, éghajlatváltozás, biztonság és Ukrajna támogatása olyan közös problémák, amelyekkel az egész blokk együtt szembesül. Bár az illegális migráció mértéke csökkent a 2015-2016-os menekültválság óta, továbbra is érzékeny téma.

Az európai parlamenti képviselők nemzetközi politikai csoportosulásokba tömörülnek közös meggyőződéseiken alapulva. Hét fő csoportosulás létezik a parlamentben a szélsőjobbtól a szélsőbalig. Ezek között dominálnak a jobbközép konzervatív Európai Néppárt (EPP) és a balközép Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D).

A választás eredményei várhatóan megerősítik az EPP és S&D centrista koalícióját, miközben szerény nyereséget hozhatnak az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR), valamint a keményen jobboldali Identitás és Demokrácia (ID) csoportnak is.

Az európai politika jövője nagymértékben függ ezektől a választástól. A jobboldali populizmus erősödése nemcsak az Európai Parlamentben mutatható ki, hanem nemzetközi tendenciát is jelenthet több nagy EU-tagországban is. Az eredmények befolyásolhatják Franciaországot és több más országot is, hogy miképp állnak hozzá olyan fontos kérdésekhez, mint a bevándorlás vagy éppen az éghajlatpolitika.