Ezt nehéz lesz kivédeni, Magyarországot is elérheti a vörös-tengeri válság: durva katasztrófa közeleg?

A Vörös-tenger Afrika és Ázsia között helyezkedik el, a Báb el-Mandeben keresztül az Indiai-óceánba nyílik, míg a Földközi-tengerrel a Szuezi-csatorna köti össze. Területe nagyjából 450 000 négyzetkilométer, összesen mintegy 1900 kilométer hosszú, 300 kilométer széles. Legnagyobb mélysége 3039 méter, az átlagos mélysége pedig ennek a hatoda, azaz 500 méter.

Érdekesség a Vörös-tengerrel kapcsolatban, hogy bár sokan a Holt-tengert gondolják a világ legsósabbjának, ám valójában a Vörös-tenger birtokolja ezt a címet. Hiszen egyrészt a Holt-tenger egy sós vizű tó, másrészt a Vörös-tenger literenként körülbelül 41 gramm sót tartalmaz, amit semelyik vetélytársa nem képes túlszárnyalni. Ez egyébként egy elég extra érték, ami a tengerpart forró, száraz éghajlatának köszönhető. Ráadásul ezt a sótartalmat nincs is olyan komolyabb víztömeg, ami higítaná, hiszen egyetlen folyó sem ömlik a Vörös-tengerbe, a vízszintje csak az Ádeni-öbölből érkező víznek köszönhetően töltődik fel.

Noha látatlanban talán kevesen gondolnák, de sóssága ellenére a Vörös-tenger rendkívül különleges és gazdag élővilággal rendelkezik, egyedülálló ökoszisztémája és vize számos tengeri élőlényt vonz. Ezek közül a legfontosabbak:

• a korallok, melyek egész zátonyokat alakítottak ki a víz mélyén, illetve a velük élő állatokat is magukkal hozták – a tengeri sünöket, kagylókat, rákokat;
• a halrajok, melyek nagyjából 1200 fajból tevődnek össze, például az angyalhalakból vagy a sügérfélékből;
• a tengeri teknősök kolóniái, melyeknek nőstény tagjai ugyan a homokos partokon fészkelnek, de a család aztán a zátonyok körül töltik az idejüket;
• a különböző cápafajok, melyeknek nem csak a tengeri ökológia fenntartásában van fontos szerepük, de megfigyelésük komoly turistamágnessé vált.

Mindezek mellett persze egy sor más élőlényt is fel lehetne sorolni, amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne a „tenger sűrűje”, ám arról méginkább érdemes szót ejteni, hogy ez a tengeri élővilág mennyire sebezhető. Nem elég ugyanis, hogy a klímaváltozás naponta komoly nyomást gyakorol a Vörös-tengerre, de most még egy eszkalálódni látszó fegyveres konfliktus is próbára teszi a helyi élővilágot.

EZ IS ÉRDEKELHET

Gyomrossal ér fel Magyarország számára a vörös-tengeri válság: durva drágulás gyűrűzhet be?

A jemeni húszik konténerhajók elleni támadásai ugyan nem idéztek elő drasztikus válságot, ám okozhatnak meglepetéseket a magyar gazdaság számára.

A húszik támogatják a palesztinokat, ezért kilövik a teherhajókat

Ahogyan azt a Pénzcentrum korábban megírta, a Vörös-tengeren jelenleg is zajló fegyveres konfliktus lényege, hogy a jemeni húszik úgy próbálják kifejezni szolidaritásukat a Gázai övezetben élő palesztin lakosság iránt, hogy folyamatosan nagyszabású támadásokat intéznek olyan hajók ellen, melyekről azt feltételezik, hogy kapcsolatban állnak Izraellel. Ez természetesen azonnal negatívan érintette a globális árukereskedelmet, a folyamatos támadások következtében ugyanis rengeteg teherhajót kellett átirányítani a Jóreménység-sziget felé.

Márpedig ez nem kis probléma, mivel tavaly a globális kereskedelem 12-15 százalékát bonyolították a Vörös-tengeren keresztül, februárban viszont a támadások miatt már csak heti 220 hajó merészkedett át a Bab el Mandeb szoroson, ami az egy évvel korábbi mennyiségnél 55 százalékkal kevesebb.

További gond, hogy a Vörös-tengeren zajló események jelentősen megnövelték az áruszállítás árát is: a Sanghajból Európába induló konténerek szállítmányozási ára több mint 3-szorosára, az Egyesült Államokba indulóké a 2,5-szeresére emelkedett.

Ami a Vörös-tengeren zajlik, egy természeti atombombával ér fel

A kitérőkkel azonban van egy másik probléma is, mégpedig hogy a kereskedelmi hajók sokkal több üzemanyagot égetnek el, mely jelentős nyomást gyakorol a globális környezetre. Márha egy kereskedelmi cég egyáltalán hajlandó arra, hogy többletköltségek árán bocsássa útjára a hajóit, amiknek az épségben való célba érkezése aztán csak a szerencsén múlik.

Nagyjából ez lehetne a mögöttes gondolat annak a brit teherhajónak, amit a húszik még február közepén, rakétákkal lőttek ki. A Rubymar a hajótatnál roncsolódott meg, elég erősen megsüllyedt, majd mire a Báb el-Mandeb legkeskenyebb pontján, Mayyun sziget mellett lehorgonyzott és a legénységét kimenekítették róla, addigra már egy 30 kilométer hosszú olajfoltot húzott maga után. Ez a folt ráadásul folyamatosan növekszik, miután a szétlőtt hajóból folyamatosan szivárog a dízelolaj. Emellett az is komoly katasztrófát okozhat, hogy a hajó fedélzetén

jelenleg is 22 ezer tonnányi műtrágya van, melynek vegyi besorolása az IMDG 5.1 osztályba tartozó veszélyes áru, ami a gyújtó hatású, oxidáló anyagokat jelöli.

S hogy mégis milyen hatásokkal járhat egy ilyen katasztrófa? Ezzel kapcsolatban a Pénzcentrum által megkeresett Greenpeace egy másik esetet említett meg. Eszerint jelenleg is van egy olyan olajtároló-finomító létesítmény a Vörös-tengeren, ami 2015 óta vesztegel egyhelyben, a fedélzetén 1,1 millió hordó (mintegy 150 ezer tonna) kőolajjal. Az FSO Safer névre hallgató hajó testének esetleges megrepedése, illetve robbanása tehát brutális pusztítást végezne, ami nem csak egy ökológiai, hanem egy humanitárius katasztrófát is előidézne. Persze ennek elkerülésére a zöldszervezet szerint lenne lehetőség, első lépésként egy úszó gátat kellene telepíteni a hajó köré, hogy az olajfolt tovaterjedését megakadályozzák. Ez ugyanakkor nem nyújt megoldást a térségben esetlegesen jelentkező rövid- és hosszútávú negatív hatásokra, mert azokat csak az olaj eltávolításával lehetne mérsékelni.

Amit a Greenpeace szerint ideje is lenne megtenni, hiszen a tétlenség elsősorban Jemen szegényebb, a tengerpart mentén fekvő közösségeit teszi tönkre, melyek megélhetése a halászattól függ.

Emellett egy nagy kiterjedésű olajszennyezés hatással lehet az emberek egészségére is: becslések szerint az szivárgásból adódó levegőszennyezés a szív- és érrendszeri betegségekkel küzdők kórházi kezelésre szorulásának kockázatát akár 42 százalékkal is növelheti. Arról nem is beszélve, hogy a húszik által találomra kilőtt teherhajók okozta szennyezések elpusztíthatják a hozzájuk közel eső korallzátonyokat, valamint veszélybe sodorhatják azokat a víztisztító üzemeket, amelyek a só kiszűrése útján több millió ember ivóvizét biztosítják.