Arzént találtak a magyar reformélelmiszerben: minden boltban kapható

A Tudatos Vásárlók Egyesülete szupermarketben ill. bioboltban kapható 23 különböző rizst és 10 különböző puffasztott rizst vizsgáltatott meg laboratóriumban. A termékek pontozása során a nehézfémtartalom mellett olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint az ökológiai termesztés, illetve Fairtrade védjegy vagy a származási hely.

A rizs jelentősége a gluténmentes étkezés elterjedésével nő, hiszen a glutént tartalmazó búzaliszt és az ebből készült termékek legegyszerűbben a rizzsel válthatóak ki étkezéseink során. Viszont a rizs jelentős forrása lehet az olyan mérgező anyagoknak, mint az arzén, higany, kadmium vagy ólom, amelyek a szervezetbe kerülve egészségkárosító hatásúak. Nem ürülnek ki a szervezetből, hanem hosszú távon felhalmozódnak és többek között vese- és hormonrendszer károsító, ill. rákkeltő hatásúak lehetnek.

A legmagasabb értékkel (80%) a Müller Bio Gourmet basmati rizs és 79%-kal a Müller Alnatura basmati rizs végzett. A harmadik helyen (70%) megosztva 4 termék végzett: Tesco value B minőségű hosszúszemű rizs, a S-Budget B minőségű rizs, Tesco basmati A minőségű rizs és a Lidl sajátmárkás Golden Sun basmati rizse lett.

Azért értek el magas pontszámot, mert nagyon kicsi volt az arzén szennyezettségük, egyáltalán nem volt bennük higany és nem vagy csak csekély mértékben volt bennük kadmium és ólom. Két terméket Európában termesztettek, így kicsi a szállításból adódó környezetterhelésük is. Emellett az első két helyen végzett Müller termékek rendelkeznek független bio minősítéssel is, viszont hátrányuk, hogy nem az olcsó árkategóriába tartoznak: kilónkénti egységáruk 1200 Ft és 1600Ft között mozog.

Jó hír, hogy a harmadik helyen szereplő termékek mind az olcsó kategóriába tartoznak: kilónkénti egységáruk 230-500 Ft között van. Utolsó helyen 59%-kal a Riso scotti "A" minőségű hosszúszemű rizs végzett. A viszonylag magas arzéntartalom miatt veszített sok pontot, viszont előnye, hogy a szállítása kevésbé környezetterhelő, mivel relatív közelről, Olaszországból érkezett.

A puffasztott rizsek között a Ham-let került a lista élére 82%-kal és a DmBio puffasztott rizse 81%-kal, mindkettőnél alacsony volt az arzén és kadmium szennyezettség, a higany és az ólom egyáltalán nem volt kimutatható bennük. A Ham-let azzal szerzett még plusz pontot, hogy itthon gyártják, a Dm terméke pedig a bio minősítés miatt.

A lista végén egy bio termék, a Goodfood Bio puffasztott rizsszelet tengeri sóval termék végzett 58%-kal. Leginkább azért veszített pontot, mert az arzénszennyezettség megközelítette a 0,3 mg/kg határértéket. Szintén utolsó lett 58%-kal a Tesco Rice Cakes (Natur puffasztott rizsszelet), ebben is az átlagnál magasabb volt az arzén- és a kadmium szennyezettség, de mindkettő a határérték felénél volt.

Miért baj a nehézfém-szennyezettség?

A vizsgált elemek közül az arzén minden termékben kimutatható volt, de két terméknél a Riso scotti "A" minőségű hosszúszemű rizsnél és a Goodfood Bio puffasztott rizsszelet tengeri sóval terméknél megközelítette a határértéket. A Tudatos Vásárlók Egyesülete kikérte a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal szakvéleményét a két termékkel kapcsolatban. A NÉBIH álláspontja szerint az EU Élelmiszerbiztonsági Hivatalának (EFSA) 2014. évi testtömegre vetített arzén beviteli értékeit figyelembe véve a két terméknél még magas rizsfogyasztás esetén sem tekinthető az expozíció kiemelkedőnek.

Bár elkerülhetetlen a szervetlen arzén élelmiszerekben való jelenléte, azonban rákkeltő hatása miatt igen káros. Az arzén főként szennyezett víz és talaj útján kerül az élelmiszerláncba, a szárazföldi élelmiszerekben domináns előfordulási formái a szervetlen arzénformák. A szervetlen arzén hosszú távú bevitele krónikus arzénmérgezéshez vezethet. A kitettség szintjétől függően előfordul, hogy az első hatások csak évek múlva jelentkeznek. Kialakulhat bőrkárosodás, perifériás neuropátia, emésztőrendszeri tünetek, diabétesz, vesehatások, szív- és érrendszeri megbetegedés, továbbá rák. A rák kialakulása általában 10 évnél is tovább tart.

A higanyt a tesztelt termékek többségében nem lehetett kimutatni, és erre a nehézfémre nincs is EU-s határérték a rizs esetén. Az ólom is csak a minták negyedében volt nagyon kis mértékben kimutatható, a határérték tizedét sem érte el. Bár a kadmium a legtöbb termékből kimutatható volt, ennek koncentrációja sem tekinthető a felmérés alapján lényeges kockázatnak.