Hihetetlen kedvezmények az Aldi, Lidl, Auchan, Spar akciós újságjában: 279 forint a tojás, 90 a sör, 119 a krumpli kilója

Az elmúlt években a magyar gazdaság számos kihívással nézett szembe, különösen az erős infláció és gazdasági instabilitás tekintetében. Az erős inflációs nyomás okán a magyarok egyre inkább elszegényedtek, a reálbérek nagyon sok hónapon keresztül csökkentek, sokaknak kevesebb pénz állt rendelkezésükre, hogy utazhassanak. Sőt, egyre több embernek kellett hozzányúlnia a tartalékaihoz is. Mi sem mutatja jobban a rossz anyagi lehetőségeket, mint az, hogy a kereskedelmi forgalom mennyisége durván beszakadt 2023-ban, tehát az emberek sokkal kevesebb javakat tudtak megvásárolni maguknak, mint azt megelőzően.

Ezt mértékű negatív változást pedig mi sem tükrözi jobban, mint az árak alakulása a boltokban. Az ugyanis mindennap szembejön az emberekkel, és jól nyakon is vágja őket. De mennyire erős is valójában ez az ütés? A mostani cikkünkben azt fogjuk megvizsgálni, hogy a legnagyobb hazai boltok akciós újságai milyen eltérést mutatnak 2017 első hete, és 2024 első hete között. Mennyit változott a világunk ezalatt a 7 év alatt az árak tekintetében? És mennyit nőttek ez idő alatt a fizetések? Vajon rosszabbul vagy jobban élünk, mint akkor? Mit szólna ma egy bevásárlásra induló magyar állampolgár, ha a 2017-es árakon juthatnak élelmiszerhez?

Volt azért drágulás

Ahogy a grafikonon látjuk, az utóbbi években jócskán kilőtt az infláció Magyarországon. Miközben 2017 és 2020 között az éves infláció mértéke az előző évihez képest egyszer sem haladta meg a 3,5 százalékot, addig 2021-től folyamatosan, és meredeken emelkedett. Ne feledjük, 2023 év elején már 25 (!) százalék felett járt az éves infláció mértéke.

Látva a számokat nem csoda, hogy 2017-től számítva rendesen megdrágult a magyarok élete. Ha a teljes éveket nézzük, akkor 2017 és 2022 között a teljes, azaz kumulatív infláció mértéke 35,31 százalékos volt. Ezt azt jelenti, hogy idehaza átlagosan minden termék több mint a harmadával (!) többe került tavaly, mint 2017-ben. 2023-ra a teljes éves adatokkal még nem rendelkezünk, de azt tudjuk, hogy január és november között 18,7 százalékos volt az átlagos infláció mértéke. Ez pedig előrevetíti, hogy 2017 és 2023 között a teljes infláció mértéke elérheti, sőt meg is haladhatja az 50 százalékot.

Ez pedig azt jelentené, hogy 2024 első napjaiban átlagosan félszer annyiba, tehát 50 százalékkal többe kerülne minden Magyarországon, mint amennyibe 2017-be került.

Mit mutatnak év elején az akciós újságok?

Aldi

Ha megnézzük az Aldi 2017-es első heti akciós kiadványát abba találhatunk macskaeledelt 99, kutyaeledelt 149 forintért, de egy kiló trappsita sajtot is megvehettünk 1412 forintért, miközben a savanyú uborka 299 forintra volt leárazva. Ráadásul a Bergkönig sörért sem kértek, csak 139 forintot, de fél kiló tésztát is vásárolhattunk 159 forintért, ráadásul egy csomag uzsonnasonka is csak 219 forintba került 339 helyett.

Eközben idén januárra azért jócskán megváltoztak a dolgok. Most 28 százalékkal leárazva is 299 forintért lehet tésztát venni, miközben a füstölt sajt kilós ára 4490 forint. A klementin 899 forintról van leárazva 699-re, miközben a Karlskrone búzasör 299 forint helyett 229 forintért vihető haza. Ja, és a csemegesonka 599 forint helyett 449-be kerül.

Lidl

A diszkontnál az 1,75 literes Coca-Cola 339 forintba került 2017 első hetében, miközben a sárgaburgonya kilója 99 forintot kóstált. De fél kiló tehéntúrót is lehetett venni 429 forint helyett 339-ért, illetve az Argus alkoholmentes sör sem került még 90 (!) forintba se, 129 forint helyett 89 forintért lehetett megvásárolni. A 1,5 kilós sajttal töltött pulykamell 999 forintba került, míg a 250 grammos sertéspárizsi 249-be.

Eközben 2024-re 1 kiló rántott trappista sajt kerül 1699 forintba, miközben a zeller gumója 499 forint helyett 329 forintba kerül. Ezen felül két liter Freeway kóláért 399 forint helyett 299 forintot kell fizetni, a prágai sonka 100 grammja pedig 569 forint helyett 419 forintba kerül. Fél kiló kockázott pulykafelsőcomb-filé 1249 forint helyett 999, míg a 3,5 százalékos Pilos tej 289 forint 349 forint helyett, de csak Lidl Plusszal.

Auchan

A hiper 2017 január elején 279 (!) forintrét árult tojást, miközben a csirkecomb farrésszel kilója 299 forintba került. De kétrétegű, 32 tekercses vécépapírt is lehetett venni 1299 forint helyett 1099 forintrét. A sertéskaraj kilója 1199 forint volt, egy darab gránátalma 199, egy kiló banán 279 (!), míg egy kiló Idared alma 199 forint volt. De lehetett 200 grammos levelestésztát 174 forint helyett 149-ért, míg 2x2 liter Coca-Colat 599 forintért, avókádót pedig 299-ért lehet vásárolni.

Az Auchanban most egy 450 grammos tejföl 489 forintba kerül, miközben a csirke alsó- vagy felsőcomb kilója (csontos) 1229 forint, és csak bizalomkártyával kerül 899-be. Az Idared alma kilója nem 199 forintért, hanem 449-ért vihető haza, miközben a sertéstarja kilója 2399 forint helyett 1919 forintba kerül bizalomkártyával. Fél kiló gyorsfagyasztott trappista sajt 1149, 10 deka Tauris Premier sültsonka 10 dekája 459, az avokádó darabja viszont ugyanúgy 299 forint, mint 7 éve.

Tesco

A hipernél 2017 első hetében 299 forintba került a tojás, és 159 forintba a 1,5%-os UHT tej. A 330 grammos (!) tejföl is csak 189 forintba, a Jonagold alma kilója 229 forintba, míg a citrom kilója 399 forintba került, de az Edami sajt kilójáért is csupán 1699 forintot kellett fizetni. Eközben a piros burgonyát 119 forint kilós áron lehetett hazavinni, de a Guseppe mirelit pizza is csak 599 forint volt.

Ezekhez az árakhoz képest idénre a hiper sajátmárkás durum tésztája 789 forintba kerül, és Clubcarddal is 699 forintot kell érte kiperkálni. De egy Soproni sör is 349 forintba kerül, míg egy Steffl 319-be, igaz klubkártyával az előbbit 299-ért, utóbbit 279 forintért haza lehet vinni. A sajátmárkás 1,5%-os UHT tej viszont már 335 forintba kerül, míg a rögös túró 400 grammja már 599 forintba.

Spar

A szupermarketben 2017 elején egy vödörnyi, kb. 5 kiló narancsot 999 forintért adtak, így egy kiló csupán 200 forintra jött ki, de a friss csirkemellfilé kilója is csupán 999 forint volt. A Sió gyümölcslevekért akciósan 369 forintot kellett fizetni, de volt olyan trappista sajt is, aminek a kilója csupán 1399 forintba került. A Golden alma kilója 219, egy darab kígyóuborka 179, míg a petrezselyemgyökér kilós ára 529 forint volt. Egy pakk tojást 329 forintért is lehetett vásárolni, miközben 450 grammnyi tehéntúró 379 forintba, 10 deka gyulai májas pedig csak 89 forintba került.

Ehhez képest 2024 első hetében a Golden alma kilója 399 forint, de egy kiló Xénia körte is 799 forintba kerül, miközben egy kiló vöröshagyma 319 forint. A sertéskaraj kilója 2299, míg a Tolle trappista sajt kilója 2250, a Nádudvari túró 250 grammja pedig 499 forint. A sajátmárkás 1,5%-os UHT tej 309, egy kiló „B” minőségű rizs 749 helyett 599, miközben különböző Gyermelyi tészták 779 forintról vannak 519 forintra leárazva.

Az akciósok tanulsága

Ahogy az árakból látjuk, tényleg brutálisan megdrágult minden, illetve a 2017 óta kalkulált teljes átlagos 50 százalékos inflációnk sokszor igazán alullövi az árváltozás mértékét. Döbbenetes például belegondolni, hogy 2017-ben például 200 forint alatt lehet venni például 1 kiló tésztát, de a tojás, sőt kb. az összes tejtermék is jóval olcsóbb volt, mint most.

A legtöbb esetben az árváltozás mértéke nemhogy 50, de inkább 80-100 százalékos volt 7 év alatt. Ilyen az alma, a narancs vagy a banán is, vagy akár az üdítők. Igaz, találtunk kivételt is, egy darab avokádót például gyakorlatilag ugyanolyan áron vásárolhatunk meg most, mint 7 (!) éve. Hét éve tehát igazán nagy luxusnak számított a termék.

Hogyan alakultak a fizetések ez idő alatt?

2017 január-decemberben a bruttó átlagkereset 297 ezer forint volt Magyarországon, míg a nettó átlagkereset 197 500 forint volt. Ehhez képest a legfrissebb adatok szerint 2023 októberében a bruttó átlagkereset 564 400, míg a nettó átlagkereset 389 300 forint volt. Bár nem ugyanazon időszak adatai, de azt lehet mondani, hogy az átlagkeresetek ezalatt a 7 év alatt voltaképpen megduplázódtak Magyarországon.

Hiába azonban az évek során folyamatos emelkedést a jólétbe, 2023 gyakorlatilag a reálkeresetek csökkenéséről szólt. Azaz bár az emberek sokkal jobban kerestek, mint korábban, az árak annyira magasak lettek, hogy még a markánsan növekvő kereseteket is verték. Mostanra azonban eljött némi egyensúly, 2023 szeptemberében például már újra emelkedni tudott az átlagkereset. 2024-re azt látjuk tehát, hogy az élelmiszerek drágulása nagyjából lekövette a fizetésesek emelkedését. Van persze számos olyan termék, ami azért a fizetések volumenénél azért jobban emelkedett, de akad olyan termék is, aminek az ára nem is változott.

Összességében azt mondhatjuk tehát, hogy most, a konszolidálódó infláció mellett a magyarok gyakorlatilag ugyanúgy élnek az árak és keresetek viszonyában, mint ahogy éltek 7 éve. Ezek szerint nem sok minden változott.

Ez persze csak akkor igaz, ha leginkább a boltikban kapható élelmiszerek árát vizsgáljuk. Azt ugyanis a statisztikától nem lehet elvitatni, hogy míg a kumulált infláció valahol 50 százalék környékén lesz 2017 és 2024 között, addig a fizetések általában a duplájával nőttek.