Leesik az állad: még a máltai Lidl-ben is olcsóbb a tojás, mint a hazai diszkontokban

Lassan hozzá kell szoknunk, hogy napról-napra egyre többet kell fizetünk a boltokban, a KSH legfrissebb inflációs jelentése szerint sem ért még véget a fogyasztói árak eszeveszett emelkedése. Persze nem vagyunk egyedül ezzel a problémával, a legtöbb európai országban is jellemző az árdrágulás. Azonban nem mindenhol annyira erőteljes a drágulás üteme, arról nem is beszélve, hogy a kontinens számos országában jóval magasabbak a bérek, így jobb az életszínvonal is, mint Magyarországon.

Az azonban mindenképp elgondolkodtató, hogy nem csak az adott ország vásárlóerejét tekintve olcsóbb máshol a bevásárlás, hanem még a gyenge forintárfolyam mellett is olcsóbbak az élelmiszerek, mint idehaza. Nemrég írtunk például arról, hogy a spanyol szupermarketek árai szinte felét teszik ki a magyar áraknak; de még Svájcban is jóval olcsóbban lehet hozzájutni a tojáshoz, mint Magyarországon. Most pedig, szintén a TikTok-on kaptunk el egy videót arról, hogy egy málati Lidl-ben milyen árakkal találkozott egy honfitársunk. Íme:

@peter.boglari

♬ eredeti hang - Péter Boglári

A videó tanúsága szerint például a tojás darabára 0,19 euró, azaz mai forintárfolyamon 77 forint (itthon a Lidlben október 7-én 97 forint volt darabja, de azóta 120-130 forintos darabárral is találkozhattunk már); a laktózmentes tej literje 1,10 euró, azaz 448 forint; míg egy fél kilós olasz, fusili tészta 0,79 euró, azaz 322 forint. A videót készítő férfi azt is hozzáteszi ráadásul, hogy Máltán az átlagfizetés 2 ezer euró környékén jár, ami 815 ezer forintot jelent havi szinten.

Mit mutatnak az inflációs adatok?

A KSH legfrissebb jelentése szerint, amiben már a rezsiemelés is szerepel, az éves infláció mértéke szeptemberre meghaladta a 20 százalékot. Ez pedig gyakorlatilag azt jelenti, hogy átlagosan csaknem mindenfajta termék és szolgáltatás ára a negyedével növekedett hazánkban tavaly szeptember óta.

Érdemes viszont jobban is megvizsgálni az inflációs adatokat, mert elképesztő kilengéseket láthatunk. Az előző 12 hónap alatt, 2021. szeptemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára például 35,2%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyér (76,2%), a sajt (68,0%), a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém (66,3%), a margarin (61,2%), a száraztészta (60,2%), a tojás (53,7%) drágult.

Ezzel szemben az Eurostat adatai szerint máshol nem annyira fékevesztett a drágulás. Az élelmiszer inflációját például külön is méri a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Legutóbbi, augusztusi publikációjuk szerint, amíg itthon az élelmiszer-infláció 33,1 százalékos volt, addig Svájcban csupán 2,5 százalék, a spanyoloknál 13,8%, de a csehek, szlovákok is jobban állnak, mint mi.

Az újabb élelmiszer-árstop oldja majd meg a helyzetet?

Orbán Viktor október 28-i Kossuth rádiós reggeli interjújában rendesen felkavarta az élelmiszerárstop ügyét, amit nem elég, hogy már korábban az év végéig meghosszabbítottak, most úgy látszik, hogy még ki is fogják terjeszteni más termékekre. A kormányfő úgy fogalmazott, hamarosan döntenek arról, hogy újabb termékeket vesznek be az árstop hatálya alá.

A döntés időzítése nem lehet véletlen, hiszen mint azt fentebb kiveséztük, a magyarországi infláció ugyanis évtizedek óta nem látott magasságokban van. A Pénzcentrum olvasói nemrég elmondták véleményüket a tevezett intézkedésről; az viszont már más tészta, hogy az esetleges politikai hasznon túl milyen gazdasági változásokat generál az árstop kibővítése. Nemrég a Pénzcentrum erről kérdezett makrogazdasági elemzőket.

Hiányt és korrupciót hoz az árstop?

Vehemensen fogalmazott Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője, mikor megkérdeztük, mi a véleménye az árstopok kiterjesztésének tervéről. Azt mondta, hogy minden további árstop-bővítési terv csak a kiskereskedelmi hiánynak jó, de a korrupciót is említette, amit láthatunk a benzinkutakon.

Semmilyen inflációletörő hatása nincs az árstopoknak, főleg nem a kiterjesztésének, inkább csak a hiányt és a korrupciót erősítik. Előbbire bőven láthattunk példát az élelmiszerboltokban, utóbbiaknál pedig a benzinkutaknál: mindenki igyekezett árstopos benzint szerezni akkor is, mikor erre a rendelet szövege már nem biztosított lehetőséget. Szerintem most az olyan élelmiszerekre kerül majd árstop, amelyeket eddig valahogy elkerült ez a szabályozás, de az emberek gyakran veszik: mondjuk a kenyér, a tojás vagy a zöldségfélék közül a burgonya – ezek mind súlyosan megdrágultak az elmúlt hónapokban, így szerintem ezekre a termékekre kell most gondolnunk

- mondta a Pénzcentrumnak Trippon Mariann.

Inkább ki kéne vezetni

A K&H Bank elemzője, Németh Dávid sezrint a kereskedőket nem fogja földhöz vágni az árstop kiterjesztése, de nagyon más a helyzet a vásárlókkal. Szerinte a kormány most a legszegényebbeknek akar majd kedvezni, és azt is várja, hogy az általuk szinte napi rendszerességgel vásárolt termékek árát állítsa meg a kormányzat.

Azt hiszem, a kiskereskedelmi láncoknak nem fog nehézséget okozni az árstopok kiterjesztése, hiszen, várható, hogy más termékeken behozzák majd a kieső profitot. Ha tippelnem kell, én azt mondom, hogy a kormány a szegényebb családoknak igyekszik majd kedvezni, tehát olyan termékekre teszik rá az árszabályozást, amiket az ilyen családok fokozottan sokat veszenek – tojás, kenyér, valamint mondjuk a burgonya, de a kenyér esetében azért szerintem kérdés, hogy melyik fajtára lesz korlátozás? A fehérre, esetleg a félbarnára? A fél-, vagy az egykilósra? Sok ismeretlenes még ez, de én is kíváncsian várom, mi lesz a vége

- mondta Németh Dávid.

Nem tesz jót a gazdaságnak

Hasonlóan gondolkodott Virovácz Péter, az ING Bank elemzője is. Ő azonban hozzátette azt is, hogy óvatosnak kellene lenni, az a tény ugyanis, hogy a kereskedők más termékeken igyekeztek profitot realizálni, alaposan ludas volt abban, hogy a nem árstopos termékek inflációja ekkorát rakétázott az elmúlt hónapokban.

Én is arra számítok, hogy a kenyér, a burgonya és a tojás árának esetében számíthatunk felső plafonra, de szeretném hozzátenni, hogy az árstopok hosszabb távon nem tesznek jót a gazdaságnak – a továbbiak bevezetése helyett lassan a kivezetésükön kellene gondolkodni, ugyanis az a tény, hogy a kereskedők áthárították a vevőkre az eddig árstopos termékek árán kieső hasznot, az egekbe röpítette az élelmiszerár-inflációt. Van ugyan rövid távú haszna, ez kétségtelen, de hosszú távon a társadalom biztosan kárvallottja lesz ennek az egésznek. Gondoljunk csak arra, hogy mikor majd kivezetik a az árstopokat, milyen súlyos ársokkot szenvednek majd el a vásárlók – márpedig minél tovább húzzuk az árstopok kivezetését, annál nagyobb lesz ez a sokk, hiszen a nem árstopos termékek addig is tovább drágulnak

- véleményezte a következő árstopokat Virovácz Péter.