Elérte a magyar vásárlókat a különadó réme: nyári slágertermékek ára fog durvábban emelkedni

Bőrünkön, pénztárcánkon érezzük az egyre brutálisabb drágulást, különösen az élelmiszerek piacán. Sok családnak már most filléres gondjai vannak, és a jegybank múlt heti bejelentése sajnos nem ad sok okot az optimizmusra: szerintük az infláció csak ősszel kezd enyhülni, és még másfél év kell ahhoz, hogy a jegybanki célt elérje. Nem csoda hát, ha ilyenkor nyáron, amelynek egy része sok embernek a pihenést jelenti, sokan lazítanának egyet, elfeledve a hétköznapi gondokat, és tegyük fel, hogy mondjuk egy jó hideg sörrel tennék ezt meg.

Nos, lehet hogy hamarosan ez is luxus lesz: az infláció és a háborús gondok elérték a sörpiacot is, és nem kizárt, hogy sokaknak a kedvenc nyári frissítőről is le kell majd mondaniuk. Megkérdeztük a szakértőket és a gyártókat is, mire számítsunk a következő hetekben és hónapokban - és nem csak a sör, hanem a dohánytermékek esetében is.

Ha drága, nem veszik

Lapunk arra volt kíváncsi, hogy vajon a magyarok hogyan reagálnak majd arra, ha valóban áremelés lesz. Ehhez először a kereskedelmi oldalt kerestük meg: Vámos György, a Magyar Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a tomboló nyár közepette is meg fogjuk nézni, hogy mire költünk.

Bár az év első felében sok pénz volt az embereknél, sokkal kevesebbet vásároltak, mint a piac gondolta volna. Vannak jellegzetes nyári termékek, mondjuk a fagylalt, amelynél igazán nem fogjuk majd vissza magunkat, ez továbbra is sok család kosarában ott lesz - de a sörrel nem ez a helyzet, ha jelentősen drágulni fog, akkor ott bizony a szokásosnál is jobban megnézik majd az árat a vásárlók. Az élelmiszerárak vágtatása miatt ugyanakkor azt is el lehet mondani, hogy többet költöttünk az év első felében, de újra mondom, ez nem féktelen költekezést jelez, csak az árak szálltak el. A sör esetében is az várható, hogy egy ponton túl a vásárló már nem fogja megvásárolni kedvenc termékét sem, mert a magyar fogyasztó kimondottan árérzékeny: vagy kevesebbet vásárol, vagy olcsóbbat fog keresni.

- mondta lapunknak a főtitkár. Hozzátette, hogy a várhatóan bekövetkező ipari drágulás nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezt a kereskedők valóban áthárítják majd a fogyasztókra.

A gyártók nem tehetnek mást, emelnek

A nagy hazai gyártókat is megkérdeztük arról, hogyan reagálnak majd a népegészségügyi termékadóra. Ehhez előzetesen ismernünk kell a bevezetett, július elsejétől érvényes árakat: a nagyüzemi sörök esetében az adó 1800 forintra nő hektoliterenként, függően attól, mekkora az ital tényleges alkoholtartalmi foka. Ez az összeg június utolsó napjáig 1620 forint volt, vagyis nagyjából 10 százalékos emelést jelent. A Dreher Sörgyárak lapunk kérdéseire úgy reagált: reagálniuk kell a változásra, de azt persze nem tudják megmondani, hogy a végpontban, vagyis vendéglőben vagy üzletekben a vásárlók hogyan reagálnak majd.

A söripart a jövedéki adó emelése, illetve kisebb mértékben a NETA kiterjesztése és emelése érinti. A fogyasztók felé a Dreher Sörgyárak nem értékesít közvetlenül, illetve a fogyasztói árakat nem mi határozzuk meg, ugyanakkor a kereskedelmi szerződéseink keretén belül, ahogy az előző években is tettük, úgy most is reagálunk a változó tényezőkre. A márkáinkat folyamatosan építjük és hisszük, hogy a márkaerő segít abban, hogy termékeink válságállóbbak legyenek.

- írta válaszában Szabó Ibolya, a Dreher Sörgyárak Zrt. vállalati kapcsolatok vezetője. Hasonlóan kitérő választ kaptunk a Borsoditól is, akik szintén azt írták, hogy kénytelenek reagálni a különadóra, mely a nagyvállalati szektort is sújtja. Azt írták: ennek ellenére is remélik, hogy fogyasztóik megmaradnak eddigi kedvenc márkáiknál, és a nyár első hónapjának számait látva némileg még optimista is a cég.

A korábbi évekhez hasonlóan a sörpiac szereplőinek, így a Borsodi Sörgyárnak is számos kihívással kell szembenéznie, legyen szó a folyamatosan változó jogszabályi környezetről, vagy éppen az emelkedő gyártási, beszerzési költségekről. Ezekhez mi is folyamatosan alkalmazkodunk és megfelelünk, fenntartva minőség és stabilitás iránti elkötelezettségünket. Azonban a magyar sörfogyasztók töretlen nyitottsága a minőségi és különleges sörök iránt, valamint a nyári szezon első hónapjában tapasztalt kedvező időjárás óvatos optimizmusra ad okot az év hátralevő részét illetően. Bízunk benne, hogy folytatódik a tavaly elindult növekedés és 2022-ben már megközelítjük a pandémia előtti számokat.

- írta válaszában a Borsodi Sörgyár.

Nincs választás a vendéglátásban

Sokkal radikálisabban fogalmazott Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Úgy látja: ahogy a sörgyáraknak, úgy nekik sincs választásuk, csak éppen a vendéglátósoknak a túlélés a tét.

Egészen egyszerűen nem tehetik meg az éttermek vagy a bárok vezetői, hogy a sörgyárak emelését nem építik bele a saját áraikba. Ha nem teszik meg, akkor az annak az adott üzletnek a halálos ítélete

- mondta Kovács, aki azt is hozzátette, hogy az emberek ettől nem fognak leszokni mondjuk a sörről, és ennek az az oka, hogy óvatosabbak lettek a szolgáltatások, a vendéglátás terén is.

Aki eddig hetente mondjuk kétszer elment étterembe, az lehet, hogy csak egyszer fog, aki pedig egyszer, az inkább főzni fog magának otthon. De nem a 10 százalékos áremelés fogja elrettenteni az embereket ettől vagy attól a terméktől, hanem összességében vagyunk óvatosabbak, hiszen nincs már olyan pénzért megvásárolható dolog, ami ne drágult volna az elmúlt hónapokban, és lassan immunissá is válunk az inflációval kapcsolatos hírekre. Persze a vendéglátósok ezen tényezők mellett is csak óvatosan fognak emelni, hiszen minden áremelés negatívan hat a fogyasztói kedvre. De ismétlem: az az étterem vagy bár, amely nem építi bele az emeléseket az áraiba, rövid időn belül lehúzhatja a rolót.

 - mondta az ipartestület elnöke.

A dohány már most is luxus

A dohányzóknak a napokban újabb komoly áremeléssel kellett szembenézniük: a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának közlése szerint ekkor léptek életbe az új árak, és bizony már van olyan cigarettamárka, amelyből egy doboz ára meghaladja a 2000 forintot - mondanunk sem kell, hogy soha ennyire drága még nem volt bagózni Magyarországon.

Ez az emelés egyrészt összhangban van az Európai Unió elvárásaival, de könnyen lehet, hogy hamarosan újabb száz forintokkal lesz drágább a cigi: a különadó a dohánytermékeket is érinti, és nehezen elképzelhető, hogy a gyártók ne terheljék rá a fogyasztókra az emiatt megugró költségeket. Megkérdeztük a Continental Dohányipari Csoportot, terveznek-e ilyet, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. A PriceWaterhouse Coopers táblázatban foglalta össze, melyik dohánytermék mennyivel drágul majd.

A trafikosok érdekvédelmi szervezete lapunknak küldött válaszában azt írta: biztosak benne, hogy a dohányosok jó része a dobozos cigi helyett inkább a zacskós szárított dohányt és a cigarettapapírt veszik majd jobban, és maguknak készítenek belőle szívnivalót - ez a tendencia minden áremelkedéskor világosan látszik.

Tapasztalatunk az, hogy a dohánytermékek árának emelkedése hosszabb távon az általunk mérhető dohányfogyasztás csökkenését eredményezi. Ez nem feltétlenül jelenik meg érzékelhető szinten minden egyes árkiigazításkor, inkább trendszerűen lehet mérni, illetve az egy lépésben végrehajtott, nagyobb mértékű egyszeri áremelkedésekhez köthetően látható. A fogyasztók részéről látjuk azt is, hogy ha nyilvánosságra kerül egy-egy várható áremelés előre látható időpontja (például az adótartalom emelkedése miatt), akkor azt megelőzően a vásárlók többet vesznek a kedvenc termékeikből, tartalékot képeznek. Szintén kimutatható trend a fogyasztók olcsóbb terméktípusok felé fordulása: a dobozos cigaretták helyett az ezeknél valamivel olcsóbb szivarka, illetve a vágott dohány fogy jobban, amiből utána otthon töltenek maguknak cigarettát a fogyasztók.

Hozzátették azt is, hogy minden drágulásnál egyre jobban lehet látni, hogy a dohányosok akár illegálisan is képesek beszerezni a cigarettát, ha olcsóbb - márpedig az mindig olcsóbb. Arról viszont szó sem lehet a fogyasztók részéről, hogy az áremelés miatt lemondjanak a cigarettáról, ezért fordulnak inkább az illegálisan behozott termékek felé.

Azt nem szabad elfelejtenünk, hogy a dohánytermékek iránti keresletet a fogyasztók részéről önmagában az áremelés nem szünteti meg. Így sajnálatos tapasztalat az, hogy ha az árszint elér egy olyan mértéket, amit a fogyasztó már nem képes vagy hajlandó kifizetni, akkor az illegális piacon keres magának alternatívát: csempészett, hamisított vagy illegálisan előállított termékeket vásárol.

- írta válaszában Dr. Karácsony Gergely, a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetségének ügyvivője.