Jobban teszed, ha vigyázol: csalók fosztogatják a gyanútlan magyarokat

Egy friss felmérés az európai uniós háztartásokban vizsgálta, hogyan használjuk az IKT-eszközöket, mennyire ügyelünk az adatbiztonságra online. Az adatbiztonság nem csak bankkártya adatokra vonatkozik, amellyel könnyű visszaélni: bármilyen olyan személyes adat védelme fontos, amelyet például hirdetőcégek felhasználhatnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Döbbenetesen sok magyar használja erre az internetet: nem túlzás ez egy kicsit?

A 2020-ban készült kutatás alapján 2-ből 1 internetező (16 és 74 között) nem engedélyezte a személyes adatok felhasználását reklám célra. Ez a gyakorlatban a "süti" vagy "cookie" szabályzatból lehet ismerős, amelyet minden oldalon el kell fogadnunk használat előtt. Itt lehet megadni, mit engedélyez a felhasználó az adott oldalnak. Vagy például vásárlás esetén gyakran találkozhatunk a bepipálható négyzettel, amellyel engedélyezzük a vásárláshoz megadott adataink felhasználását reklámtevékenységhez - például hírlevelek küldéséhez.

A válaszadók 46 százaléka csak korlátozottan vagy egyáltalán nem enged hozzáférést a földrajzi (tartózkodási) helyéhez, amikor azt egyes oldalak kérik. Az EU-állampolgároknak 40 százaléka olvassa el az adatkezelési tájékoztatót, mielőtt személyes adatokat ad meg, és ugyancsak 10-ből 4 ember korlátozza a közösségi média oldalakon, vagy internetes tárhelyeken tárolt adataihoz, személyes tartalmaihoz (pl. képek) való hozzáférést.

Mindössze a felhasználók egyharmada győződik meg róla, hogy az az oldal, ahol személyes adatokat ad meg - űrlap, profil kitöltés, kérdőív, stb. - az biztonságos-e. Pedig ezt könnyű ellenőrizni: a böngészőben az oldal URL címe mellett látható kis lakat ikon azt jelenti biztonságos. Amennyiben át van húzva a lakat, semmiképp se adjunk meg semmilyen adatot!

Magyarországon nem ügyelnek annyira a felhasználók a személyes adataik biztonságára, mint az EU-ban átlagosan, viszont jobb az arányunk adatkezelési tájékoztató elolvasásban, illetve abban is, hogy ellenőrizzük: biztonságos-e az adott weboldalon megadni a személyes adatainkat.

Az egyik legnagyobb gondot az jelentheti, hanem korlátozzuk az internetes tárhelyek és közösségi média oldalak hozzáférését személyes adatainkhoz, tartalmainkhoz. Például fénypeinkkel ezáltal visszaélhetnek, felhasználhatják azokat, sőt egész profilokat lophatnak el és használhatnak csalásra. Az EU-ban is csak 40% azok aránya, akik a hozzáférést korlátozzák, Magyarországon még kevesebb: 36%.

Eközben a hollandok, finnek, spanyolok, osztrákok, portugálok több mint fele odafigyel erre. A görögöknek, szlovákokak, románoknak, szerbeknek, bolgároknak viszont negyede sem ügyel erre.

Fontos az online adatvédelem

-mondta el a Pénzcentrumnak Bor Olivér. Ha tehát valaki úgy generálja a jelszavait, hogy pl. Aa123_instagram, akkor nem lesz nehéz kitalálni, hogy mi lehet a jelszava a Facebook, a Gmail és egyéb népszerű netes szolgáltatásokra. A helyzeten az ráadásul az sem javít, ha a Aa123 egyébként egy ránk jellemző információ, mint a születési dátum, vagy a háziállatunk.

- nyomatékosított Bor Olivér. Az alábbi szakemberek által összeállított listából az is kiderül, mire érdemes kiemelten figyelni, hogy megvédjük magunkat a kiberbűnözőktől, csalóktól, akik személyes adatainkra, pénzünkre utaznak:

• fogadjuk elővigyázatossággal az ismeretlen eredetű megkereséseket;
• keressük a helyesírási hibákat, a helytelen magyarsággal megírt mondatokat (bár kiemelendő, hogy a kiberbűnözők egyre szofisztikáltabb módszereket használnak és a magyar nyelvű csaló leveleket is egyre ügyesebben készítik el);
• a csalók sürgető hangnemben próbálják rávenni áldozataikat valamilyen azonnali cselekvésre ("azonnal változtassa meg jelszavát", amennyiben 1 napon belül nem fizet" stb.);
• a csalók gyakran ismert szervezetek, közműszolgáltatók nevében írnak;
  
• amennyiben a levél tartalmaz valami linket vagy csatolmányt, azokat ne nyissuk meg, ne töltsük le;
  
• e-mailben ne adjuk meg személyes- és bankkártyaadatainkat: egy hivatalos szervezet ilyet soha sem fog tőlünk kérni, sőt a jelszavunk megadását sem fogja e-mailben kérni.